Felsőházi napló, 1931. II. kötet • 1932. október 13. - 1933. július 13.

Ülésnapok - 1931-43

S76 AZ országgyűlés felsőházának %È. ül ahol a létszám túlmagas, minthogy pedig a jo­gásztúlprodukció az egyetemeken mutatkozik, nézetem szerint a többiek létszámához indoko­latlan hozzányúlni mindaddig, amíg van olyan hely, ahol ez a létszám aránytalanul magasabb. Nyilvánvaló, hogy ha jogásztúlprodukcióról és annak korlátozásáról lehet is szó, a túl­produkciót nem a jogakadémiákon látjuk és így a túlprodukció korlátozásának útja sem lehet a jogakadémiák megszüntetése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr harmadik érve az, hogy a jogakadémiák el­avult intézmények. Utalok elsősorban arra, hogy a jogakadémiákon nemcsak minden köz­pályára való jogi képesítésről szóló bizonyít­ványt, hanem tudvalevőleg annakidején ügy­védi oklevelet is lehetett szerezni, még a het­venes években is. Másrészt pedig utalok arra, hogy a jogakadémiák csak abban különböznek természetszerűen az egyetemektől, hogy a jog­akadémiák csak egyfakultásos intézmények, míg az egyetemek több fakultást egyesítenek. A doktori cím pedig természetszerűen csak több fakultással bíró intézményeken, főisko­kon, tehát egyetemeken szerezhető meg, ellen­ben jogakadémiákon nem. Mélyen t. Felsőház! Legyen szabad rámu­tatnom ,a Magyar Katholikus Kultúra című folyóirat 1927. augusztus 5-iki számának kö­vetkező cikkére. (Olvassa): «A katholikus egy­ház az egri érseki jogakadémia, mint utolsó világi főiskolájának feladása után aligha ke­rülne abba a helyzetbe, hogy főiskolafenntar­tási jogával élhessen. Ez a egyébként is a ma­gyar katholikus egyháznak úgy, mint a kecs­keméti a református, a miskolci pedig az evan­gélikus egyháznak, ha nem is jogilag, de tény­leg egyetlen jogakadémiája, amely hivatva van a jogi oktatás terén a magyar katholikus jogászvilág végváraként szolgálni, az esetben, ha a magyar politikai élet fejlődése keresztény­ellenes irányzatot venne fel, sőt arra van hi­vatva, hogy továbbfejlesztve a mai kedvező politikai légkör mellett a felállítandó katho­likus egyházi egyetemnek magva legyen». Ha ez áll a katholikus egyházra nézve, aminthogy áll, még inkább áll a protestáns egyházakra és különösen az ág. hitv. evangélikus egyházakra nézve. A római katholikus egyház ugyanis rendelekzik a legalább bizonyos mértékben fe­lekezeti jellegű budapesti «Pázmány Pétev»­tudományegyetemmel, valamint a pécsi «Erzsé­bet» tudományegyetemmel, a református egy­ház pedig a némi részben szintén felekezeti jel­legű debreceni «Tisza István» tudományegye­temmel. A magyar evangélikus egyháznak a háboró utolsó évében felállított Erzsébet-tudo­mányegyetem volt bizonyos felekezeti .leleggtíi létesített állami főiskolája. Ez az egyetem, — mint méltóztatik tudni — Pécsre került, a mel­lette • szervezett evangélikus teológiai fakultása ellenben a magyar evangélikus pgyház óhajá­nak is megfelelően Sopronban működik ered­ményesen. Mint méltóztatnak látni, az evangélikus egyháznak nincs «némileg» felekezeti jellegű államig egyeteme, holott a múltban volt. Az evangélikus egyház pedig saját érdekében nagy súlyt fektet arra a paritásra, hogy az ő céljai érvényesítését is előmozdíthassa egy némikép evangélikus jellegű állami egyetem. Ezt a célt egyelőre másképpen nem remélheti elérni, mint éppen az Eperjesről Miskolcra menekült jog­akadémiájának boldogabb időkben történő ki­egészítésével. Ezért kétszeresen is ragaszko­ése Í9S3. évi június hó 26-án, hétfőn. , dunk ennek a jogakadémiának fenntartásához, amelyet a felsőmagyarországi protestáns Ka­| rok és Kendek óriási áldozattal alapítottak 1679-ben és amelyet az evangélikus egyház meg­; tudott menteni Caraffa-, majd pedig Thun- és . a Schmer!ing-korszak támadásaival szemben, I mely utóbbi rendszer olyan pénzügyi terheket ; igyekezett rárakni a jogakadémiára, amelyek­! nek terhe ulatt összegörnyed, tehát kerülő úton | ment volna a jogakadémia megszüntetése. J Annak érdekében, hogy a felsőmagyaror­szági részek evangélikus kultúrája még leg­j alább is további 400 éven át tündököljék, hogy j ennek fókusza az Eperjesről Miskolcra' mene­i kült főiskola legyen, esetleg majd a teológiai fa­| kultással, esetleg egy filozófiai fakultással összekapcsolva, a magyar evangélikus egyház — tiszai egyházkerülete, mint említettem — a boldogabb idők bekövetkezése idején reméli és óhajtja megszervezni azt a csonka egyetemet, amelynek nemcsak, hogy a jellege lesz evan­gélikus, de amely egyben evangélikus alkotás is lesz. ' Azzal az érvvel szemben pedig, hogy ma mar túlhaladott álláspontnak kell tekinteni a jogásznemzedéknek felekezeti jellegű főiskoíá­kon való kiképzését, annak bizonyítására, hogy a modern tudományos törekvések mennyire megtűrik a felekezeti főiskolák fenntartását, hivatkozom a miskolci jogakadémia egyik tu­dós tanárának, Hacker Ervin professzornak «Az egyházak szerepe a főiskolai oktatásban» eimű müvében foglalt következő megállapítá­sara (olvassa): «Katholikus jellegű a Belgium­ban 1834-ben alapított louvaini egyetem, a Fran­ciaországban 1875-ben megnyílt lillei egyetem, az Északamerikai Egyesült Államokban az 1918-ban alapított St. Louis-i továbbá a que­becki és montreali egyetemek, Svájcban az 1889-ben alakult freiburgi egyetem, Olaszország­ban az 1920-ban megnyitott milánói egyetem, vaiamint a Németalföldön 1923-ban megnyitott egyetem; számtalan egyéb főiskolát nem is em­lítve, ezek mind katholikus egyházi, tehát fele­kezeti jellegű főiskolák. De nemcsak a katholikus egyház, hanem a protestáns egyházak is élnek a főiskolafenntar­tási joggal; íg;y az 1869-ben megnyitott bostoni egyetem és a Chicagóban levő egyetem is fele­kezeti főiskolák, nevezetesen methodista epis­copalis jellegű főiskolák. Ezek a most felemlí­tett főiskolák mind egyúttal jogi karral is bír­nak. A katholikus egyház világszerte körülbe­lül 60 főiskolajellegű intézetet tart fenn rna, amelyek közül 17 Európában, 30 angol nyelvet beszélő Amerikában, 3 a spanyol nyelvet be­szélő különféle koloniális területen, 10 pedig Ázsiában működik. Legyen szabad rámutatnom, méltóságos Felsőház, arra, hogy a magyar katholikus Egyháznak egyik kiváló főpapja, Samassa egri bíboros érsek ő emineneiája szintén nagy pártolója volt a jogakadémiáknak. Ugyancsak nagy pártolójuk volt Darányi Ignác református egyházkerületi főgondnok, volt földmívelés­ügyi miniszter úr ő excellenciája is, aki annak­idején az evangélikus egyház egyetemes fel­ügyelőjével együtt deputációt vezetett úgy Bethlen miniszterelnök úrhoz, mint pedig gróf Klebelsberg Kunó akkori vallás- és közokta­tásügyi miniszter úrhoz, akik mind a ketten azt jelezték, hogy csupán az állam leromlott pénzügyi helyzete folytán előállott kényszerű­ség következtében határozták el magukat a felekezeti főiskolák leépítésére. Klebelsberg ő nagyméltósága maga elismerte, hogy ez

Next

/
Thumbnails
Contents