Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.

Ülésnapok - 1931-7

Az országgyűlés felsőházának 7. ülése 1931. évi december hó 17-én, csütörtökön. 81 szükség, annál nagyobb az infláció, ha tehát tőkészukség idejében lehetne inflációval segíteni a bajokon, akkor tőkebőség idejében inflációval éppenséggel eldorádói állapotokat lehetne előidézni, mégis azt látjuk, hogy eddig sem itt, sem másutt komoly államférfiú nem volt, aki inflációval akarta volna ezeket az eldorádói állapotokat előidézni. Felszólalásom további folyamán vizsgálat tárgyává óhajtom tenni azt, hogy vájjon ezek a bajok, — amelyekre ráutaltam, amelyeket sokan, megengedem, teljes jóhiszeműséggel, az inflációellenes politikának tulajdonítanak s amelyek ellen ellenszerül egy mérsékelt inflációt javasolnak, — inflációval ki lennének-e küszöbölhetők. Mielőtt azonban ezt tenném, méltóztassék megengedni, hogy röviden szóljak arról, hogy mi az infláció, mert úgy látom, hogy etekintetben is meglehetős fogalomzavar uralkodik nálunk — és ennek nyomán vizsgálat tárgyává tegyem azt, hogy korlátolt infláció egyáltalában lehetséges-e, vagy olyan ártalmatlan dolog-e, mint szeretik feltüntetni azok, akik ennek szószólói?- Infláció a kormánynak, az államhatalomnak és pénzintézeti szervezetnek — ez az, amit sokan figyelmen kívül hagynak — minden olyan intézkedése, amely mesterséges vásárló erőt teremt, amely mesterséges vásárló erő rendszerint — nem kizárólag — a pénzforgalmi eszközök szaporítása révén szokott keletkezni. Inflációra vezet minden intézkediés, amely a forgalomba kerülő gazdasági jószágok és azok forgatására hivatott pénzeszközök mennyisége és forgási gyorsasága közti arányt olyan irányban változtatna meg, hogy ugyanannyi gazdasági jószággal szemben több pénzforgalmi eszköz álljon rendelkezésre. Mert természetes, hogy minden ilyen intézkedés a kereslet és kínálat törvényei szerint az árak emelkedésére, a drágulásra, a pénz oldaláról jövő drágulá infláció legfőbb karakterisztikumára, kell, hogy vezessen. Méltóztassék megengedni, hogy ilyen hoszezasan fosrlalkozom teoretikusnak látszó kérdésekkel (Halljuk! Halljuk!), de etekintetben még olyan férfiak részéről is. akik a közgazdasági életben elfoglalt pozíciójuknál fogva, a közvélemény színe előtt méltán úsry tűnnek fel, mint akik értenek ezekhez a kérdésekhez, olyan fogalmi zavarokkal találkozunk, hogy kénytelen vagyok ezzel a teoretikusnak látszó kérdéssel kiesé bővebben foglalkozni. (Halljuk! Halljuk!) A pénz a modern kapítalisztikus gazdasági életben is csak a forgalmi eszköz szerepét tölti be. abban a vonatkozásban, amiről most beszélünk é« éppen ezért helytelen minden olyan beállítás, mint a t. előttem szóló beállítása, mintha a pénznek nem tudom micsoda, mágikus ereje vasry amint tegnap is hallottuk Debrecen igen t püspöke részéről. az aranynak valami misztikus, pogányokhoz illő bál ványim adása okozná az összes bajokat A -oénz a gazdasági élet forgalmának lebonyolítására szükséges. For.sralmi zavar áll be. ha a gazdasági élet lebonyolítására szükséaes pénzeszközök és a forgatandó gazdasági jószágok aránya közti harmónia megbillen, TTa egv város táplálására szükséges p'azdasáíri jószágok a vidéken megvannak, akko** természetes. hoírv annyi vasúti kocsi álb'+tassék be a forgalomba és azoknak a vasúti kocsiknak forgalmi gyorsa-sága oVan nagy legyen, hogv mincVnnao annyi táplálékot vigyen be a városa, amennvi annak a városnak táplálására szükséew. Több forerarmi eszköz beállítása vagy a FELSŐHÁZI NAPLÓ I. forgalmi eszközök forgalmának gyorsítása felesleges, kidobott pénz volna, csak drágítaná a város élelmezését anélkül, hogy bármi haszna lenne, mert hiszen azt a munkát, amit kevesebb forgalmi eszköz kisebb gyorsasággal el tud intézni, drágábban, több forgalmi eszközzel, nagyobb gyorsasággal intéznék el. Viszont, ha nincs elegendő élelmiszer a vidéken annak a városnak élelmezésére, akkor beállíthatunk tízszerannyi vasúti kocsit, gyorsíthatjuk azok forgalmiát a százszorosra, az a város mégis éhezni fog. Legfeljebb mit érünk ell Az első napokban több élelmiszer) fog beiönui a városba« és a város lakosai az első napokban jobban fognak élni, mintahogy élnének, ha egyformán lenne megosztva a táplálkozásukra szükséges gazdasági jószág az egész év folyamán, de az is biztos^ hogy a következő napokban beáll a nagy koplalás, a nagy szükség ideje. (Ügy van! Ügy van!) Teljesen ez a helyzet a pénz szerepe tekintetében is. A pénz is forgalmi eszköz. Ha több forgalmi eszközt bocsátok rendelkezésre, mint amit a gazdasági jószágok tömegének normális forgalombataritása megkíván, ezzel én a gazdasági életet semmivel sem mozdítom elő, legfeljebb dráigábbá teszem a forgalmat és emellett előidézem! azt, hogy az első néhány nap jobb élete a többi napok rovására megy. Ezt csinálja az infláció és ezért merő képtelenség azt hinni, hog-y egyelőre meghatározott korlátolt infláció lehetséges lenne. Aki az infláció rémét felidézi, az úgy jár, mint Goethének Zauberlehrlingje: megtanulta a mestertől, hogyan kell felidézni a szellemet, de nincs neki hatalma, azután ezt a szellemet visszaparancsolni. Elsöpri az áradat azt a népet, azt a nemzedéket amely inflációt csinál, mintahoery elsöpréssel fenyegette a vízáradat Goethe Raniberl eh rl ingjét, (Taps.) Korlátolt infláció nincs, mert nem lehet. Az infláció, amint kimutattam, drágaságot idéz elő- a drágaság megbolygatna, a gazdásági élet egész harmóniái át- de megbolvaratia elsősorban 'az SáHlamháztartás egyensúlyát, megbolygatja azért, mert a kiadási oldalon az inf

láríó hatásai hamarabb jelentkeznek, mint a bevételiek emelkedése oldalán, sőt mint >'láttuk a. múltban a beviteli oldalon téliesen el is maradnak. Az a lyuk, amelyet egy inflációval betömök.^ holnap sokkal félelmetesebben tátong elém és kénytelen vagvoík egy nagyobb inflációval betömni és ez így folyik mindaddig, amíg vagy találkozik e^y energikus kormány, amely gátatvet az inflációnak, de a nemzetre hárított sokkal súlyosabb áldozatok révén, mint amilyen áldozatokat kellett volna hozni az infláció elkerülésére, vagy pedig vé^etvet az inflációnak amint végetvetett az inflációnak Szovjet-Oroszországban, Németországbán Äs nálunk az, hoigy a gazdasági élet teljesen kiürült- hogy nines már semmi, amit inflációval el lehet harácsolni és hogy ennélfogva az inifláeió önmagától dől össze. Mert az infláció — ez ma már általánosan elismert tétel — holott amikor én 1920-ban a Közgazdasági Társaságban tartott egy ankéten ezt az eszmét felvetettem, meglehetős kétkedéssel fogadták, ismétlem, ma már azonban teljesen ismert tétel, hogy az infláció

: semmi egyéb, mint adózás, mégpedig az adózás leorisrazságtalanabb formája, mert nem egyformán osztia mes: a terheket, sőt- aki az inflációt csinálja, nem is tudhatja, hogy fognak megoszlani ezek a terhek. Jelentkezik ez az adó^ zás egyrészt mint vagyonelkobzás, jelentkezik másrészt, mint forgalmiadó. mert természetes,^ hogy az a pénz, amely, amíg az egyik gazdá16