Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.

Ülésnapok - 1931-21

• Az országgyűlés felsőházának 21. ülése kedvező feltételek mellett sokkal finomabb és ennélfogva valamivel drágább egyiptomi pa­mutot beszerezni és annak beszerzését a jövőre is biztosítani. A mezőgazdasági vasáru 10 szá. zalékkel, a mezőgazdasági benzin 21'4 szá­lékkel, a mezőgazdasági motalkó 23 százalékkal, az adózott pertóleum 24 százalékkal, a gépolaj 12—20 százalékkal, a traktorolaj 15—20 szá­zalékkal, a oséplési szén 10 százalékkal, a gyap­jú- és pamutszövet átlag 10 százalékkal lett ol­csóbb. Természetes, hogy nekünk gondunknak kell arra lenni, hogy ez az olcsóbbodás ne ma­radjon meg a gyártás, illetőleg a nagykeres­kedelem körében, hanem a kiskereskedelemnél is éreztesse hatását. (Helyeslés.) Bevallom, hogy ezen a téren még, igenis, van tenniva­lónk, amit én a legerélyesebb eszközzel fogok (folytatni. Az itt mutatkozó visszaélések elke­rülésére a textilgyárakkal olyan megállapo­dást létesítettem, hogy az egyes végekbe, a pamut- és gyapjúszövetek végeibe már bele van szőve az az ár, amelyért a kiskereskedő az árut a gazdanépnek eladhatja. (Gróf Hadik János: Ëz helyes! — Gróf Somssich László: Csak nem látja senki!) Erről gondoskodtam a kereskedelmi és iparkamarák útján meglehe­tős szigorú figyelmeztetéssel, mert hiszen az árdrágító visszaélésről szóló 1920 :XV. te. élet­ben van, és én ezzel a törvénnyel élni is fo­gok. (Helyeslés.) Végre is énelőttem a nagy fogyasztóközönség érdeke a döntő és nem egyes lelkiismeretlen kereskedők érdeke, akik az egész tisztességes kereskedőtársadalmat disz­kreditálják. (Helyeslés.) Már most lehet, hogy ezek az eredmények csekélyek, de ismétlem, én remélem, hogy folytatni is tudom ezt az akciót. Azoknak azonban, akik mindenáron keresik ezeket az eredményeket, legyen szabad figyelmükbe ajánlanom a következőket: A megélhetési in­dex, ha a háború előtti megélhetés költségeit 100-al tekintem egyenlőnek: Magyarországon 99, Csehszlovákiában 102, Ausztriában 109, Né­metországban 124, Angliában 147, pedig ezek az utóbb említett államok nem fosztattak meg igazságtalan békeszerződés következtében anyagi erőforrásaik legnagyobb részétől. (Ügy van!) Kifogások hangzottak el itt abban a tekin­tetben is, hogy a nagykereskedelmi ' árak ugyanakkor, amikor a külföldön hanyatló ten­denciát mutattak, Magyarországon emelked­tek. A múlt esztendő végefelé, az év második felében valóban mutatkoztak ilyen jelek, öröm­mel jelentem azonban, hogy ennek az évnek első három hónapjában részben az árelemző bizottság működésének, részben a kartelitör­vény preventív hatásának következtében 4*1%­kal csökkentek. A Németbirodalomban, ahol korlátlan árdiktátor van, 4'2%-kal, tehát mind­össze Vio%-kal volt nagyobb a csökkenés. Ennél a magyarországi csökkenésnél a németen kí­vül Európában még csak Belgiumé volt na­gyobb valamivel, 4*4%-kai és az Eszakamerikai Unióé 5-8%-kal. Európa minden más államá­ban vagy kisebb volt a nagykereskedelmi ár­csökkenés, vagy egyenesen emelkedett az ár­Sajátságos módon például Ausztriában és Franciaországban is emelkedett a legutóbbi három hónapban a nagykereskedelmi index. Sőt, ha az aranyérték változásait figyelembe méltóztatnak venni, akkor még Dániát és Ang­liát is azok közé az államok közé kell sorolni, amelyekben a nagykereskedelmi index emelke­dett. Már most áttérve a következő témakö­FELSŐHAZI NAPLÓ I. 1932. évi június hó 25-én, szombaton. 403 rökre, méltóztattak itt szóbahozni az ár kere­tében a szén kérdést is. Én erről a kérdésről a oagy nyilvánosság előtt nem nagyon szívesen beszélek azért, mert ha objektíve tárom fel a helyzetet, a hazai szénbányák számára bizo­nyos taktikai argumentumokat szolgáltatok. De mégis, az igazság érdekében kötelességem megjegyezni, hogy először is a hazai szén ter­melése sokkal kedvezőbb viszonyok között fo­lyik, mint a nyugati szeneké. A wesztfáliai és egyéb szenek kalória tártai ma legalább más­félszer, ha nem kétszer akkora, mint a magyar széné, tehát ugyanakkora munkával a külföldi szénbányák másfél-kétszer akkora fűtőértéket hoznak felszínre- A magyar szenek közül a leg­jobbak nagyon poriékonyak, 80%-os póriassal is kell helyenként számítani, ami természete­sen csökkenti a termelt mennyiség értékét is, (Ügy van! Ügy van!), ezenfelül a magyar szén­termelés jórésziben vándorbányászát. Nem tudom, nem méltóztatik-e egyes felső­házi tag uraknak talán azt gondolni, hogy ez a miniszter most megvédi a magyar szénkar telit, de én kötelességemnek tartom kijelenteni, — hiszen majd rá fogok térni a kartell kérdésére is — hogy semmiféle magánérdeket nem vé­dek, én a termelőnek és fogyasztónak egyaránt minisztere vagyok itt. S ahogy megszoktam 25 esztendős egyetemi tanári pályám alatt, hogy mindig az igazságot kerestem és szolgáljam, ezt teszem a legbecsületesebb igyekezettel ezen a területen is. (Élénk helyeslés. — Felkiáltások: Erről meg vagyunk győződve! Tudjuk!) Mondom, azonfelül a magyar széntermelés vándorbányászat, nagyon vékonyak az erek, sokszor kell változtatni a termelés helyét, a területet, ami által a termelés költségessé válik, azonfelül nagyon vizesek is a magyar szénbá­nyák s a víz eltávolítására rendkívül sok költ­séget kell fordítani. Ez megint nem jelenti azt, hogy én nem törekszem az árak leszállítására és hogy a legközelebbi szerződés megkötésénél — amikor a Máv, szükségletét biztosítjuk 1933 február végén — nem fogom az árakat — ami módomban is van — a legerősebben leszállítani, mert az eddig elért leszállítással nem vagyok megelégedve. Egyébként ne méltóztassanak azt gondolni, hogy a külföldi szénárakban nem volt emelke­dés. Én egy teljesen elfogulatlan külföldi kiad­ványból, a németbirodalmi Reichskohlen Amt­nak Übersicht-jeiből veszem a következő ada­tokat: A békeévekhez képest Németországban 28%-kai, Franciaországban 42%-kal, Belgium­ban 82%-kal és Csehországban 92%-kal emel­kedett a szén ára. Most áttérek rövi'den a katre'l kérdésére. Annak a nagy elméleti problémának megvita­tásaiba, hogy szükséges-e a kartell vagy sem, belebocsátkozni nem akarok. Tisztán annak a kérdésnek megítélésére szorítkozom, hogy volt-e a kartelltörvénynek jó hatása, vagy seml? Méltóztatnak tudni, hogy a kartell tör­vény, ha talán nem is tökéletes alkotás, — hi­szen minden emberi alkotásnak megvannak a maga fogyatékosságai — kétségkívül nagy ha­talmat ad a kormánynak a kartellviszzaélések letörésére. (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) A kormánynak joga van, ha békés meg­egyezés nem jön létre, a közérdekbe ütköző gesztióval eljáró kartellek tulajdonosait a köz­szállításokból kizárni, megvonni tőlük a vám­kedvezményeket; azután iparrendészeti úton, 64

Next

/
Thumbnails
Contents