Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.
Ülésnapok - 1931-21
390 Az- országgyűlés felsőházának 21. ülése 1932. évi június hó 25-én, szombaton. nem gyakorlatokkal, laboratóriumokkal, klinikákkal, műhelyekkel kapcsolatosak. Ha itt nem adatnak meg a szükséges kellékek, akkor feltétlenül visszamaradunk a világ mai rohanásában. '., Az én kötelességem, hogy a műszaki tudományok egyeteméről nyújtsak némi felvilágosítást, annak állásáról, annak mai helyzetéről. Bizony, műegyetemünk helyzete ebben a tekintetben rendkívül szomorú. Szerencsére még a háború előtti időkben fiikerült felépítenünk a Dunaparton azt a hajlékot, amely lehetővé tette az oktatás zavartalan menetét, de amikor ennek az új hajléknak berendezésére került a sor, amikor a régi hajlékból r átjött laboratóriumi felszerelések megújításáról, a tanszékek felállításával kapcsolatban •különböző berendezések beszerzéséről volt •szú, akkor már bajok mutatkoztak. Az állam 1907-ben, tehát 25 évvel ezelőtt, a Műegyetem alapos elaborátummal indokolt kérését, amelyben 2,200.000 aranykoronát kért a Műegyetem teljes felszerelésére, nem volt képes teljesíteni, nem tudta ezt az összeget azonnal folyósítani, hanem 10 évi részletekben tervezte ennek folyósítását. Azt hiszem, nem szükséges magyaráznom, hogy maga a 10 évi folyósítás menynyire ' hátrányos egy ilyen felszerelés szempontjából. Hiszen tíz év alatt a külföldön a technikai tudományok rendkívüli előhaladást mutattak. Ha nem tartunk lépést a berendezésekkel, akkor a 10 év elteltével, amikor az a dotáció végleg befejeződik, már elavultak azok a berendezések, azok a felszerelések ^ és különösen a technikai tudományok mai állása, mai haladása mellett az új berendezéseknek, új tanszékeknek egész sora válik szükségessé. Ebből a 2,200.000 pengőből 1910-ig, tehát 3 évig megkaptuk a kellő részleteket, akkor azonban a folyósítás abbamaradt és ebből az összegből még ma is körülbeiül 1,100.000 pengővel .az állam hátralékban van a Műegyetemmel szemben. Ha még hozzáveszem azt, hogy ez alatt az idő alatt a régi berendezések elromottak, elavultak, akkor tényleg azt állíthatom, hogy a Műegyetem mai felszerelése a laboratóriumokat tekintve nem áll a helyzet magaslatán, úgyhogy egyes laboratóriumi munkák teljesen lehetetlenek. •Az állam ezelőtt három esztendővel készséggel iparkodott a hiányokon segíteni. 200.000 pengőt utalt ki alapberuházás címén. Egy évre rá ebből csak 100.000 pengő lett. Egy további évre csak 80.000 pengő és a takarékosság következtében 10% ebből is levonásba került, a jövő esztendőre pedig már csak 50.000 pengő vétetett fel alapberuházás címén. Elgondolható, hogy ezzel az összeggel 40 tanszék igényeit kielégíteni, különösen ott, ahol gépészeti berendezésekkel, laboratóriumokkal különösen pedig az újabb felfedezésekhez, mint például a rádióhoz és a rádiótelefoniához stb. szükséges felszerelésekkel kell a Műegyetemet ellátni, majdnem lehetetlenség, hiszen egyes tanszékek semmit sem kapnak ebből az öszszegbol, pedig a Műegyetemen rendkívül sok fejleszteni való volna még. -. A mi speciális magyar viszonyainkat véve, elsősorban például egy újabb vízépítéstani tanszékre van szükség. Lehetetlen, hogy ugyanaz a professzor, aki a varosok vízellátását, a Csatornázást tárgyalja aki az egészséges ivóvíz kérdését tanítja, foglalkozzék a folyómedrek szabályozásával, a torrensek biztosításával, a lecsapolással, az ármentesítéssel, a ? dréncsövezéssel, stb. Rendkívül sokoldalú ez a téma, úgy, hogy egy tanszék nem képes kielégíteni. A műegyetemi oktatásnak egy másik tere, amely kiegészítésre szorul, a mezőgazdasági géptan. Gróf Somssich László ő excellenciája éppen legutóbb mondotta volt, hogy szükségesnek tartja az ipar felsegítését, de a mezőgazdaságon keresztül. Ez olyan elv, amely — azt hiszem — Magyarországon a legkardinálisabb szempontok közé tartozik, örömmel hallottam Chorin Ferenc igen t. felsőházi tag úr részéről, aki pedig a nagyipar exponense gyanánt foglal helyet itt a Felsőházban, hogy a gyáripar legfőbb szükségletét ma a mezőgazdaság felsegítésében látja. (Ügy van! Ügy van!) Feltétlenül szükséges tehát a mezőgazdasági iparokat és a mezőgazdaság mellékterményeinek kellő kihasználását oktatni! (Ügy van! Ügy van!) Tovább folytathatom. Magyarország exportjának jelentős hányadát jelenti a villamosgépek, rádióberendezések, a villamoslámpák exportja. Méltóztassanak megtekinteni külkereskedelmi kimutatásunkat, amelyeknek jelentős tétele ilyen subtilis gépekből áll. A műegyetemen pedig ezeknek a rádió- és rádiótelefonberendezéseknek nincs tanszéke. Ebben a körben közvetlenül nem nevelkedhetik szakember, csak általános tudást szerezhet és azután autodidaxis útján tanulhatja meg ezt, pedig kívánatos volna, hogy ezekben a gyárakban a magyar ember a vezetőállást magának kellőképpen meghódítsa. Vájjon nem szomorú helyzet-e az, hogy Magyarország egyetlen technikai főiskoláján ma sincs még aerodinamikai, vagy aerotechnikai tanszék, nincs aerotechnikai laboratórium? Ebben a tekintetben már igazán annyira hátrányban vagyunk, hogy már azt sem mondhatom, hogy balkáni színvonalon állunk, mert még annál is hátrább vagyunk. Mindenesetre Trianon is oka ennek, azonban még ezzel sem indokolható az, hogy ennyire visszamaradtunk az aviatika terén. Míg a műegyetemen tanszék hijján csak két meghívott előadó és magántanár hirdet félévenkint két előadást az aviatikával kapcsolatosan, tehát együtt négy óraszámmal, addig Németországban az 1931. évi nyári szemeszterben 134 professzor heti 323 előadást tartott 262 szemináriumi gyakorlattal, vagyis laboratóriumi működéssel és ebben nincsenek még benne az aerodinamikai laboratóriumban végzett gyakorlatok. Az aacheni műegyetemen felállított Aerotechnisches Institut 10 állandó és 5 ideiglenes alkalmazottat foglalkoztat, évi budget-je pedig 40.000 birodalmi márka. A Deutsche Versuchsanstalt für Luftfahrt Berlinben jelenleg 250 tisztviselővel dolgozik, az alkalmazott munkások létszáma pedig 181 fő. Az államtól 1,500^000 Reichsmark segélyt élvez, évi költségvetése pedig 3 millió Reichsmark. A párisi Sorbonne-on 2 tanszék, egy aerodinamikai és egy aerotechnikai van rendszeresítve, amelyek a Sa.int-Cyr-i labora» tóriumban dolgoznak, ezenkívül pedig aviatikai oktatással foglalkozik. Az^ Ecole Supérieur d'aéronautique, amely négy évfolyamos főiskola, két szakosztállyal, mely az Issy le Moulineaux-i és két állami aerotechnikai intézettel kollaborál. Ausztriában minden műegyetemen tartanak rendes előadásokat a légi közlekedésről. A bécsi műegyetemen aviatikai kísérleti állomás-intézet is csatlakozik hatalmas fúvócsővel. Végül Prágában két tanszék és állami aerodinamikai kísérleti intézet működnek 12 állandó alkalmazottal.
