Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.

Ülésnapok - 1931-21

Az országgyűlés felsőházának 21. ülése Mi ma ott tartunk, hogyha valamely aerodinamikai probléma merül fel, akkor ezt külföldi intézettel kell megvizsgáltatnunk. Még szomorúbb műegyetemi oktatásunknak ez a hiánya, ha látjuk azt a lelkes munkát, amelyet a műegyetemi ifjúság saját erejéből végez, a műegyetemi sportrepülők révén, amikor ők maguk, saját terveik szerint, saját kezük munkájával, ott a műhelyben készített gépeikkel, mint például a Rómával, a Gerlével egész Európában utakat tesznek és világrekordot állítottak fel az ilyen, természetesen gyenge motoros gépek teljesítményeivel. (Élénk éljenzés.) A műegyetemi tanításnak hiányait eddigelé ki lehetett egészíteni azokkal az ösztöndíjakkal, amelyek rendelkezésre állottak, hogy kiváló egyetemi hallgatók a külföldet meglátogathassák és tanulmányaikat valamely speciális irányban, amelyet itt nem adnak elő, kifejleszthessék. Az ösztöndíj-tanács, amely ezeket az ösztöndíjakat adományozza, szigorú kritika alapján adományozza az ösztöndíjakat és ennek eredménye az, hogy ösztöndíjasaink odakint a külföldön mindnyájan nagyon szépen megállják a helyüket. Csak legutóbb is érkezett a német Humboldtstif tungtól a külügyminisztérium révén egy elismerő irat, amely a mi ösztöndíjasainkat úgy tanulmányi, mint közéleti társaságbeli szereplésük szempontjából is a legmelegebben dicséri és említi fel. (Éljenzés.) Ilyen körülmények között az ösztöndíjak restingálásában én határozott veszedelmet látok. Magyarország nagy áldozatkészséggel megcsinálta ezeket az ösztöndíjas helyeket, amelyeknek óriási előnyük az, hogy az ösztöndíjas odakint nincs magára hagyatva, hanem például az illető Collegium Hungaricum vezetősége révén olyan helyre kerül, ez olyan helyet biztosít számára, ahol tanulmányait kívánsága szerint tényleg folytathatja. Ezeknek az ösztöndíjaknak az összege az idén a költségvetésben 130.000 pengővel van felvéve. Olyan csekély az a megtakarítás, amelyet az ösztöndíjak megvonása jelent, hogy tulajdonképpen nem is érdemes ezért ezt az igen szép akciót megsemmisíteni, mert hiszen 300.000 pengővel segítve volna — tavaly 400.000 pengő volt — ezen az ösztöndíjakción^ és végeredményben ebből az ösztöndíjból még azután az épületek fenntartására is kell, hogy jusson. A magyar Collegium Hungaricum épületei is sokszor szóbeszéd és kritika tárgyát képezték, de azt hiszem, ez nem volt indokolt. Ha végignézzük a külföldön a mi Collegium Hungaricumainkat, látjuk, hogy végeredményben itt az állam pénzéből nagyon helyes befektetés történt. Kezdem a bécsi Collegium Hungaricummal, amely magától jutott Magyarország tulajdonába, hiszen ez a magyar testőrség palotája volt, Fischer von Erlachnak gyönyörű építménye, a. Palais Trautson. Ez egy adottság, hogy Bécsnek egyik leggyönyörűbb barokk épülete ez, ránknézve szerencse, mert legalább ismertté válik, hogy a Magyar Ház Bécsnek egyik legszebb épülete. A római Palazzo Falconieri, amelyet az állam elég olcsón vásárolt meg, szintén műemlék. Rómában Róma nagysága adja meg a mértéket, ott valami egész csekély dologgal nem is lehetett volna jönni. A Palazzo Falconieri tényleg nagyszerű építmény, de ha az I. emeleti termeket, amelyeket Borromini tervezett és t készített, a vatikáni nagykövetség veszi igénybe, a második emeleten pedig vannak elhelyezve a kollégisták, úgy, amint a Palazzo 1932. évi június hó 25-én, szombaton. 391 Farneseben, amely egészen közelben van, a francia követség.és az Ecole Française d'archéologie szintén ugyanabban az épületben van elhelyezve, akkor ezt az épületet szintén kellően ki lehet használni és igazán nem lehet mondani, hogy luxus. . De a legjobb beszerzés a berlini volt. A berlini Collegium Hungaricum elsősorban is kiváló helyen van, közvetlenül az egyetem mögött, a Dorotheen Strasse egyik sarkán. Ez az épület Herz bankárnak volt a tulajdona, akinek halála után az épületet eladták. Az épület egyemeletes, a szabályozási vonalon kívül álló épület volt, tehát lebontásra volt szánva. A magyar állam ilyen körülmények között ezt az épületet, amely zártsorú épület volt, nem volt sarokház és lebontásra volt r szánva, olcsó áron szerezte meg. Berlin városának és a, porosz kormánynak előzékenysége révén az épület kedvéért megváltoztatták a Dorotheen Strassenak a vonalozását, úgyhogy a palota a végleges vonalba került, a szemben fekvő finanzminisztérium kertjének rovására. Ott egy nagy fa ki is került a járdára, éveken keresztül a járdán állott ez a fa, amelyet 2 évvel ezelőtt a villamosvasút miatt ki kellett onnan vágni. Berlin városának előzékenységéből pedig a Collegium Hungaricummal szomszédos, am Kupfergraben című kertnek a^ tulajdonosa^ megengedte, hogy egy négy méter szélességű sáv hasíttas&ék ki ebből a kertből és a Collegium Hungaricum homlokzatot nyerjen erre az oldalra. Egy második emeletnek a ráhúzásával pedig kétemeletes épület lett. Itt tehát a magyar államnak egy olyan befektetéséről van szó, amely az állami vagyont határozottan erősen növelte. Itt is vannak e reprezentációs helyiségek, de ezek abban a palotában megvoltak, és nagyon jól kihasználna-. tók a Collegium Hungaricum által hangversenyéknek,, különböző estélyeknek adására, sőt Kánya Kálmán követünk -estélyeit is itt adja. Tudom, például, hogy a berlini egyetemi professzorok szívesen mennek oda családjaikkal. mivel a mi ifjú kollégistáink olyan kellemes társadalmi életet élnek és nyújtanak ott, hogy ezen a réven a Collegium popularitása is növekedett. A műegyetemnek a költségvetésével kapcsolatosan vagyok bátor még egy kis statisztikát felemlíteni. Ha a főiskolai oktatást két részre osztom, már t. i. a felső oktatást, az egyetemi és technikai tudományok oktatására, arra az oldalra, amely az egyetemeken és műegyetemeken történik, akkor látom, hogy a háború előtt 1913-ban két egyetem volt Magyarországon, a Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem, akkor Királyi Egyetem, az egyetemi klinikák, a kolozsvári Ferenc József Tudomány egye-, tem és a kolozsvári Karolina Kórház, amely szintén klinika. Ezeknek összes költségvetése. 11,039.000 koronát tett ki. Ugyanekkor a műegyetem kiadásainak főösszege 2,019.000 volt. Az egyetemi oktatáshoz viszonyítva tehát a egyetemre fordított összeg 18-29 százalék volt, 18 százaléka az egyetemi oktatásra szánt összegeknek volt a műegyetemi, tehát a technikai tudományok oktatására szánt összeg. Hogy állunk ma ebben a tekintetben? Ma öt egyetem van és ezeknek az egyetemeknek összes dotációja, összes, kiadási főösszege 14,098.000 P, a műegyetemé pedig ehhezképest csak 1,558.000 pengő s amig azelőtt a műegyetemre, tehát a technikai tudományágakra fordított .összeg 18.29%-át tette ki a tudományos egyetemekre szánt összegeknek, addig az idén