Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.

Ülésnapok - 1931-20

380 Az országgyűlés felsőházának 20. ülése 1932. évi június hó 24.-én, pénteken. van! a középen.) Ne fogadja el a megkötött szerződések egyoldalú, önző megváltoztatását, (Helyeslés a középen.) amint az Ausztria részé­ről állatkivitelünknél megtörtént. (Ügy van! Ügy van! a középen. — Gróf Széchenyi Aladár: A cseheknél is!) A cseheknél is ugyanaz tör­tént. — Azt vallom, hogy ha minden arculcsa­pást meghunyászkodva eltűrünk, rosszabbodni fog helyzetünk és mindig a rövidebbet fogjuk húzni. Amennyire egyetértek báró Szterényi Jó­zsef ő nagyméltóságának beszédével, mondjuk ennek a beszédnek legnagyobb részével, any­nyira sehogy sem tudom magamat egyik kíván­ságával azonosítani, tudniillik azzal, hogy a meg állami kézen lévő üzemeket, közöttük Diósgyőrt magánválallatoknak adjuk el. (Ügy van! a középen.) Kérem, legyünk óvatosak! Vannak olyan üzemek, melyeket felsőbb állami érdek miatt semmi szin alatt sem adhatunk magánkézre, főképpen idegen kézre, (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) olyan kézre, amely nem kizárólag az állam részére dolgozik. Azt hiszem, itt közelebbi magyarázatokat fölös­leges adni. (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) Néhány szót az útépítésről. Az angol Auto­mobile Association kezdeményezésére az Al­liance Internationale de Tourisme 1930 júniu­sában egy egész Európát átszelő nemzetközi műút létesítését határozta el. 1931-ben már az útvonalat is megállapították és pedig Buda­pesten keresztül. Ez alkalomból legyen szabad először néhány szóval az ellentervekkel foglalkoznom. Meg­kaptam az angol térképeket és ezeknek! révén szeretném ezt röviden megmagyarázni. A ter­vezet az, hogy Londonból Doveren át Brüsz?­szel—Köln—Bécs—Budapest—Belgrád—Szófia— Isztambulba. Ezzel szemben a jugoszlávok később beszélek. A csehek tervezetet adtak be, hogy Kölnből térjen el iaz út Prágába, Prága legyen elágazó központ, az utolsó el­ágazó központja a Keletnek; innen az egyik út Berlinbe menne, a másik Varsóba, a har­madik Bécsbe, a negyedik pedig, arra hivat­kozva, hogy a legszebb tájakat, a Kárpátok­nak elrabolt szép tájait fogja ezen az úton látni az utazó, — azt, Ibjogy elrabolt, én te­szem hozzá (Helyeslés. — Egy hang a közé­pen: Joggal!) — Magyarországot megkerülve egyenesen Bukarestbe vinne és onnan tovább Isztambulba. Ezzel szemben a jugoszlávok Bécsuek és Csonka-Magyarországot 'megke­rülve, Belgrádnak kívánják! vezetni az, utat, úgy hogy mind a két terv Magyarországot egészen súlyos helyzet elé állítaná, jobban mondva óriási jövedelemtől fosztaná meg. Hogy minél jobban megvilágítsam ennek az útnak fontosságát, legyen szabadi kifejte­nem a tervezet további részleteit. Isztambul­tól az út Aleppo, Damaszkusz, Jeruzsálem, Kairó, Asyut, Luxor, Wadi Halfa, Khartum, El Obeid, Juba, Líra, Nairobi és Johannes­burg felé Capetownig megy, tehát egész Afri­kán végig. Hogy mit jelent ez, annak meg­világítására talán elég, ha azt mondom, hogy a rengeteg angol sportember mind erre fog utazni Afrikába, mert ezen az úton könnyebb lesz odajutni, mint tengeren. Damaszkusznál azonban az út elágaznék és ez még; sokkal fontosaibbá teszi ezt az egésiz útvonalat, mert az út Damaszkusztól tovább megy Bagdad, Teherán, Duzdab, Quetta, Lahore, Delhi és Calcutta felé, tehát Indiába. Egy ülésen egyhangúan elhatároztatott, hogy ebben a kérdésben az lesz a döntő, merre vezet a legjobb út. ^Elvben Budapesten kí­vánják megcsinálni. A becs—budapesti út készenáll; a budapest—szegedi út viszont hiányzik. Ez kétféleképen volna vezethető. Kiváló út épült már Ceglédig s onnan 135 kilométer hosszban Nagykőrösnek, Kecskemét­nek és Szegednek épülhetne az út vagy pedig Örkényem, Kecskeméten át Szegednek. Ez 180 kilométer hosszú Budapesttől számítva. A bu­dapest—kecskeméti rész már ki van adva. Bocsánatot kérek, ha most egypár részletet mondok el, (Halljuk! Halljuk) amelyek szüksé­gesek, ihogy megvilágítsam az ügy megoldha­tóságát és fontosságát. Az egész út Budapest­től Szegedig 17 millióba kerül. Ez hatévi tör­lesztésre van beállítva, de az útnak két év alatt készen kell lennie. Az első két év költségeit an­nak a két^ évnek közterhei fedezik, ez tehát a költségvetésben csak a harmadik évben fog szerepelni, mint kiadás. Nem lehetne ezt a kér­dést talán sorsjáték útján megoldani 1 ? Ehhez nem tudok hozzászólni; ez csak egy gondolat, amelyet itt fel akartam vetni. En ennek az útnak kiépítését nagyon fon­tosnak és^ szükségesnek tartom, mert ha mi nem csináljuk meg, akkor az előreláthatólag igen nagy nemzetközi automobilforgalom Lon­don és India, valamint London Dél-Afrika kö­zött el fogja Magyarországot kerülni és a vele járó pénzforgalom mások zsebébe fog irá­nyulni, így a nagy idegenforgalomnak jöve­delmét teljesen elveszítenők, ami meggyőződé­sem szerint felbecsülhetetlen kárt jelent pénz­ügyileg Magyarországnak; és pedig nem egy­szeri kárt, hanem minden évben megújuló, be­láthatatlan, nehéz súlyos károkat. Nézetem sze­rint ez az út igen magas kamatokat fog hozni hazánknak, elvesztése pedig, mint már mon­dottam, óriási kár lenne, amely semmiképpen sem hozható párhuzamba a 17 milliós befekte­téssel. Sokszorosan felülmúlná a kár azt, amit a befektetésre áldoznánk. (Ügy van! Ügy van!) Ez az útépítés egyszersmind kitűnő szük­ségmunka; igen sok munkanélkülinek ad ke­nyeret. Gondoljuk meg, hogy az autósok r két­ségtelenül az idegenforgalomnak legtőkésebb emberei. Az Alliance Internationale^ de Tour­isme, amelynek taglétszáma, ha jól emlék­szem, 5 millió, irányítja és bonyolítja le az eu­rópai autóforgalomnak 90%-át. A transkonti­nentális útnak Magyarországon át való vezeté­sével Budapest — a legkeletibb elosztó állomás­sá való kijelölése folytán f — a^ keletnyugati forgalom egyik főközpontjává válik. Az imént elfelejtettem mondani, hogy ha Budapesten át vezet majd az út, akkor a másik vonal, a deb­receni útról letérve, Berettyóújfalu—Nagyvá­rad—Bukarestnek menne. Igen fontos vonal volna még a balatoni vonal, mert ez Triesztbe vezet, úgyhogy tényleg Budapest volna a leg­keletibb útgócpont. Méltóztassanak meggondolni az angol rész­ről, de más részről is megindítandó óriási pro­pagandát. Amint ismerjük! az angolokat, azt, amit ők vállalnak, a legnagyobb propaganda központjába teszik, úgyhogy a magyar út ebben a propagandában bennefoglaltatnék és temér­dek idegen jönne errefelé. Ez szent meggyőző­désem! (Elénk helyeslés.) De nemcsak angolok ^ jönnének, mert ugyanilyen propagandát csinálnának még Ame­rikában, a kontinensen és a dominiumokon is, úgyhogy Magyarország egyszerre mindenütt ismertté válnék.' Sőt ez a bekapcsolódásunk nemcsak ebben az irányban tenne szolgálatot,

Next

/
Thumbnails
Contents