Felsőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1932. július 2.
Ülésnapok - 1931-20
380 Az országgyűlés felsőházának 20. ülése 1932. évi június hó 24.-én, pénteken. van! a középen.) Ne fogadja el a megkötött szerződések egyoldalú, önző megváltoztatását, (Helyeslés a középen.) amint az Ausztria részéről állatkivitelünknél megtörtént. (Ügy van! Ügy van! a középen. — Gróf Széchenyi Aladár: A cseheknél is!) A cseheknél is ugyanaz történt. — Azt vallom, hogy ha minden arculcsapást meghunyászkodva eltűrünk, rosszabbodni fog helyzetünk és mindig a rövidebbet fogjuk húzni. Amennyire egyetértek báró Szterényi József ő nagyméltóságának beszédével, mondjuk ennek a beszédnek legnagyobb részével, anynyira sehogy sem tudom magamat egyik kívánságával azonosítani, tudniillik azzal, hogy a meg állami kézen lévő üzemeket, közöttük Diósgyőrt magánválallatoknak adjuk el. (Ügy van! a középen.) Kérem, legyünk óvatosak! Vannak olyan üzemek, melyeket felsőbb állami érdek miatt semmi szin alatt sem adhatunk magánkézre, főképpen idegen kézre, (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) olyan kézre, amely nem kizárólag az állam részére dolgozik. Azt hiszem, itt közelebbi magyarázatokat fölösleges adni. (Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) Néhány szót az útépítésről. Az angol Automobile Association kezdeményezésére az Alliance Internationale de Tourisme 1930 júniusában egy egész Európát átszelő nemzetközi műút létesítését határozta el. 1931-ben már az útvonalat is megállapították és pedig Budapesten keresztül. Ez alkalomból legyen szabad először néhány szóval az ellentervekkel foglalkoznom. Megkaptam az angol térképeket és ezeknek! révén szeretném ezt röviden megmagyarázni. A tervezet az, hogy Londonból Doveren át Brüsz?szel—Köln—Bécs—Budapest—Belgrád—Szófia— Isztambulba. Ezzel szemben a jugoszlávok később beszélek. A csehek tervezetet adtak be, hogy Kölnből térjen el iaz út Prágába, Prága legyen elágazó központ, az utolsó elágazó központja a Keletnek; innen az egyik út Berlinbe menne, a másik Varsóba, a harmadik Bécsbe, a negyedik pedig, arra hivatkozva, hogy a legszebb tájakat, a Kárpátoknak elrabolt szép tájait fogja ezen az úton látni az utazó, — azt, Ibjogy elrabolt, én teszem hozzá (Helyeslés. — Egy hang a középen: Joggal!) — Magyarországot megkerülve egyenesen Bukarestbe vinne és onnan tovább Isztambulba. Ezzel szemben a jugoszlávok Bécsuek és Csonka-Magyarországot 'megkerülve, Belgrádnak kívánják! vezetni az, utat, úgy hogy mind a két terv Magyarországot egészen súlyos helyzet elé állítaná, jobban mondva óriási jövedelemtől fosztaná meg. Hogy minél jobban megvilágítsam ennek az útnak fontosságát, legyen szabadi kifejtenem a tervezet további részleteit. Isztambultól az út Aleppo, Damaszkusz, Jeruzsálem, Kairó, Asyut, Luxor, Wadi Halfa, Khartum, El Obeid, Juba, Líra, Nairobi és Johannesburg felé Capetownig megy, tehát egész Afrikán végig. Hogy mit jelent ez, annak megvilágítására talán elég, ha azt mondom, hogy a rengeteg angol sportember mind erre fog utazni Afrikába, mert ezen az úton könnyebb lesz odajutni, mint tengeren. Damaszkusznál azonban az út elágaznék és ez még; sokkal fontosaibbá teszi ezt az egésiz útvonalat, mert az út Damaszkusztól tovább megy Bagdad, Teherán, Duzdab, Quetta, Lahore, Delhi és Calcutta felé, tehát Indiába. Egy ülésen egyhangúan elhatároztatott, hogy ebben a kérdésben az lesz a döntő, merre vezet a legjobb út. ^Elvben Budapesten kívánják megcsinálni. A becs—budapesti út készenáll; a budapest—szegedi út viszont hiányzik. Ez kétféleképen volna vezethető. Kiváló út épült már Ceglédig s onnan 135 kilométer hosszban Nagykőrösnek, Kecskemétnek és Szegednek épülhetne az út vagy pedig Örkényem, Kecskeméten át Szegednek. Ez 180 kilométer hosszú Budapesttől számítva. A budapest—kecskeméti rész már ki van adva. Bocsánatot kérek, ha most egypár részletet mondok el, (Halljuk! Halljuk) amelyek szükségesek, ihogy megvilágítsam az ügy megoldhatóságát és fontosságát. Az egész út Budapesttől Szegedig 17 millióba kerül. Ez hatévi törlesztésre van beállítva, de az útnak két év alatt készen kell lennie. Az első két év költségeit annak a két^ évnek közterhei fedezik, ez tehát a költségvetésben csak a harmadik évben fog szerepelni, mint kiadás. Nem lehetne ezt a kérdést talán sorsjáték útján megoldani 1 ? Ehhez nem tudok hozzászólni; ez csak egy gondolat, amelyet itt fel akartam vetni. En ennek az útnak kiépítését nagyon fontosnak és^ szükségesnek tartom, mert ha mi nem csináljuk meg, akkor az előreláthatólag igen nagy nemzetközi automobilforgalom London és India, valamint London Dél-Afrika között el fogja Magyarországot kerülni és a vele járó pénzforgalom mások zsebébe fog irányulni, így a nagy idegenforgalomnak jövedelmét teljesen elveszítenők, ami meggyőződésem szerint felbecsülhetetlen kárt jelent pénzügyileg Magyarországnak; és pedig nem egyszeri kárt, hanem minden évben megújuló, beláthatatlan, nehéz súlyos károkat. Nézetem szerint ez az út igen magas kamatokat fog hozni hazánknak, elvesztése pedig, mint már mondottam, óriási kár lenne, amely semmiképpen sem hozható párhuzamba a 17 milliós befektetéssel. Sokszorosan felülmúlná a kár azt, amit a befektetésre áldoznánk. (Ügy van! Ügy van!) Ez az útépítés egyszersmind kitűnő szükségmunka; igen sok munkanélkülinek ad kenyeret. Gondoljuk meg, hogy az autósok r kétségtelenül az idegenforgalomnak legtőkésebb emberei. Az Alliance Internationale^ de Tourisme, amelynek taglétszáma, ha jól emlékszem, 5 millió, irányítja és bonyolítja le az európai autóforgalomnak 90%-át. A transkontinentális útnak Magyarországon át való vezetésével Budapest — a legkeletibb elosztó állomássá való kijelölése folytán f — a^ keletnyugati forgalom egyik főközpontjává válik. Az imént elfelejtettem mondani, hogy ha Budapesten át vezet majd az út, akkor a másik vonal, a debreceni útról letérve, Berettyóújfalu—Nagyvárad—Bukarestnek menne. Igen fontos vonal volna még a balatoni vonal, mert ez Triesztbe vezet, úgyhogy tényleg Budapest volna a legkeletibb útgócpont. Méltóztassanak meggondolni az angol részről, de más részről is megindítandó óriási propagandát. Amint ismerjük! az angolokat, azt, amit ők vállalnak, a legnagyobb propaganda központjába teszik, úgyhogy a magyar út ebben a propagandában bennefoglaltatnék és temérdek idegen jönne errefelé. Ez szent meggyőződésem! (Elénk helyeslés.) De nemcsak angolok ^ jönnének, mert ugyanilyen propagandát csinálnának még Amerikában, a kontinensen és a dominiumokon is, úgyhogy Magyarország egyszerre mindenütt ismertté válnék.' Sőt ez a bekapcsolódásunk nemcsak ebben az irányban tenne szolgálatot,
