Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-94

72 Az országgyűlés felsőházának 94. ülése 1931. évi február hó 14-én, szombaton. rint még a kezdet r kezdetén állunk, jóllehet igen nagy jelentősége lenne a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében. (Mándy Sámuel: Ügy van; de sajnos, most még drága!) Közbeszólást méltóztatott tenni, hogy most még drága. Igen, drága, de éppen azért, mert a nagy telepek nincsenek még úgy kiépítve, az ország villamos hálózattal nincs úgy ellátva, hogy a nagy tömegfogyasztás biztosítsa ( a villamos energia olcsóbbá tételét. Ugyanez áll a kis- és középipar szempontjából is, amelynek a tömegtermelésre való átterelésének egyik fontos eszköze lenne a nagymértékben emelkedő energiafogyasztás. A harmadik szempont, amelyet nem mellőzhetek ennek a javaslatnak méltatásánál, kulturális: a falu bekapcsolása >a mai primitív világítási és ebből folyó közegészségügyi viszonyok után a modern világítási és modern szellőztetési berendezések révén a kultúrába, A falu kis szobája, a maga petróleumfüsttel is rontott levegőjével, hirtelen átváltoznék egészséges levegőjű, szobává, úgyhogy a villamos energia elterjedése nagy kulturális jelentőséggel fog bírni nálunk a falu szegényebb néprétegeiben is. Sajnos, azok a nagy tervek, amelyekkel" mi a háború végén foglalkoztunk a Vaskapu óriási vízerejének 'felhasználása, a Zsil vízerejének felhasználása Hunyadban, a Vágé a Felvidéken, — mind boldog emlékű nagy Wekerle Sándor tervei — nem valósulhattak ímeg. Ezen a nyomon ma nem indulhatunk el, új alapokon kell ezt a kérdést megoldanunk, mint ahogy keresi is a javaslat a lehetősége.ket, ugyanazzal iaz alapelvvel, hogy tulajdonképpen államilag kellene ezt az energiaszolgáltatást berendezni, mert az energiaszolgáltatás, a távvezetékek, a telepek létesítése állami feladat volna, amiként azt akkoriban is terveztük és amint azt ma Anglia is megoldotta, hogy csak a helyi elosztást engedi át a helyi hatóságoknak, közületeknek, míg maga az egész áramszolgáltatás, — ez honvédelmi érdekből bírna óriási jelentőséggel (Ügy van! Ügy van!) — államilag volna biztosítandó. (Helyeslés.) A javaslat is ezen az alapon áll, de pénzügyi okokból a mai t európai hitelviszonyok mellett alig lehet reményünk arra, hogy ez sikerüljön. Üt ját fenn-tartj cl R javaslat, de módot ad arra is, hogyha ez nem lehet, akkor az állani jogának fenntartásával a megváltás és háramlás jogának biztosításával eszközölhesse majdan az állam; ha előbb teheti megváltás útján, ha nem, ha akkor sem kedvezőek a viszonyok, biztosítsa magának a háramlás útját, A javaslatnak igen lényeges rendelkezése, amelyre az előadó úr is röviden rámutatott, de amit nem hangsúlyozhatunk eléggé, éppen az imént említett honvédelmi szempont. Bár a legbékésebb nemzet vagyunk és akarunk lenni, a honvédelem érdekeire soha elég nagy súlyt mégsem fektethetünk biztonságunk érdekében, és ebből a szempontból különös jelentősége a javaslatnak abban van, hogy az egész ország területén, még a magánhasználatú villamosvállalatokat is beleértve, az egységes műszaki rendszert követeli meg és biztosítja, hogy bármely körülmények és viszonyok mellett módja legyen az államnak azt, amit állami szervezettel, sajnos közvetlenül nem biztosíthat, ilyen módon műszaki berendezés útján annak igénybevételével közvetve biztosítani. A javaslat természetesen teljesen érintetlenül' hagyja ezen az egy feltételen kívül a saját használatú yillamostelepek kérdését.^ Nálunk Magyarországon inkább a magánvállalkozás felé terelődött az energiaszolgáltatás a távvezetékek kérdésében is, ami a mi gazdasági viszonyainknak egyik karaktervonása,^ a fokozottabb magántevékenység, ellentétben Németországgal, ahol azt látjuk, hogy az energiaszolgáltatásnak — adataim 1928-ig terjednek, azóta újabb adatok tudtommal nem bocsáttattak nyilvános- . s ágra — több mint 57%-a közfogyasztási vállalatok, közületek, közhatóságok, országok, kerületek, községek kezében van. Amig a saját használati villamos áramszolgáltatás 1925-től 1928-ig csak 10%-kal fejlődött, addig — Németországban — a ^közfogyasztási vállalatoké, azaz olyanoké, amelyek nyilvános kéz birtokában vannak. 40%-kai. Es hogy imire képes a gazdaság átalakítása tekintetében a villamos energia, legyen szabad még csak .arra a két szátmra felhívnom, a 'mélyen t. Felsőház figyelmét, hogy míg 1920^ban Németországban az egész közfogyasztásra szolgáló villamos energiafogyasztás mindössze 262 millió kilowattórát tett, addig nyolc év .multán, 1928-ban 14'1 milliárd kilowattórát! Ez a szám .mutatja a német gazdasági élet hatalmas fejlődését és azt a jelentőséget, amellyel ebben a gazdasági fejlődésben a villamos energia bír. A jövőre vonatkozó nagy jelentősége mellett pillanatnyilag is nagy jelentősége volna annak, ha az általunk ma megszavazandó javaslatnak a gyakorlatba való átültetése mielőbb sikerülne. A gzdasági válság lényeges enyhítésére szolgálhatna, az ipar foglalkoztatására, a munkanélküliség csökkentésére. Hatalmas eszköze volna annak, üiogy erőteljesebb munaikalkalom által ismét meginduljon egy erőteljesebb gazdasági folyamat. Éppen ezért én a javaslatot melegen üdvözlöm és igen sokat várok a javaslat gyakorlati alkalmazásától, a javaslatnak a gyakorlati életbe való átvitelétől. A tárgyalások folyamán, mélyen t. Felsőház, ismételt kifogás tárgyává tették a javaslatnak azt a rendelkezését, amely szerint igen sok intézkedést a rendeleti útnak tart fenn. Az újabb kodifikálásnak sajnálatos tünete a túlságosan sokszor rendeleti úton való kormányzás, ami igazán nem kívánatos. Ennél a javaslatnál azonban annak természete, a viszonyok gyors változhatása, a technika fejlődésének rohamos haladása elkerülhetetlenné teszi azt, hogy itt különösebb t módon is felhatalmazás adassék a rendeleti úton való gyors és hatékony intézkedésre, amint külön kívánnék kiemelni, éppen azért, mert a javaslatnak ezek a rendelkezései kifogás tárgyai voltak. Ennek kapcsán azonban egy kérést is intézek a t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz, nevezetesen, hogy éppen azért, mert úgy változhatnak ezek a rendelkezések, az érdemleges intézkedés, a végrehajtási utasítás és azoknak esetleges módosításai tekintetében adjon módot a kereskedelemügyi miniszter úr ő nagyméltósága a gazdasági érdekeltségnek, hogy véleményét nyilvánítsa, és minthogy van egy szerv az Országos Ipartanácsban, amelyben mezőgazda, kisipar, nagyipar, kereskedelem, munkásság képviseletet kap és a mellett független, a tudomány terén működő férfiakból áll, kibocsátásuk előtt ezeket a rendeleteket véleményezés végett méltóztassék e fórum elé terjeszteni. Erről a fórumról beszélve, legyen szabad egyetlen kifogásomat előadnom, amelyet a javaslat ellen tehetek, és ez az, hogy ellentétben azzal a^ nagy érdekkel, amelyet a racionalizálás jelzésével ismerünk, itt ismét egy új tanácsosai állunk szemben, a helyett, hogy koncentrál' nók azokat és egyesítenők a különböző gazdasági ágakban a tevékenységet. A -javaslat egy