Felsőházi napló, 1927. VI. kötet • 1930. november 21. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-91

Az országgyűlés felsőházának 91, ülése 1930. évi november hó 21-én, pénteken. 15 sokszor félrendszabályokkal dolgozni, amelyek ha nem is ideálisak, de az adott viszonyok között talán a legjobbak. Amit ő excellenciája különösen arra nézve mondott, hogy az iparnál is hallandó bizonyos áldozatokat hozni abban az esetben, ha feltétlen bizonyossággal — ha jól értettem — javítani sikerül a mezőgazdaság ( bajain, vagyis, hogyha a mezőgazdasági értékesítést javítani lehet, akkor itt áldozatoktól sem szabad visszariadni: erre nézve ki kell jelentenem, hogy én elvileg szintén ezen az állásponton vagyok, de nem ímennék annyira, mint ő excellenciája, mert nekem az a meggyőződésem, hogy ilyen áldozatra nincs is szükség, mert megoldhatók ezek .a mezőgazdaságig értékesítési kérdések -akkor is, .ha mi egy más rendszerre térünk ^át a nélkül, hogy az iparunkat veszélyeztetnénk. Hiszen Magyarország éppen az 1867-es kiegyezés után következő időszak alatt igen nagy gyakorlatot szerzett abban a tekintetben, hogy egy iparilag fejlett monarchiának keretén belül folytatott gazdasági politikával bizonyos, mégpedig igen egészséges ipart sikerült létrehozni; annál inkább hiszem tehát, hogy sikerül ezeket az érdekeket most is megóvni. Súlyt helyezek arra,'hogy ezt itt válaszul, de nem ő excellenciájával ellentétben kijelentsem, mert nem szeretném, ha bizonyos mezőgazdasági körök abban látnák a panaceát, hogy az ipari védelmet csökkentsük, aminthogy azt sem szeretném, ha viszont a másik oldalon a mezőgazdaságnak ilyen keretekben nyújtható előnyök az iparban azt a hitet keltenék, hogy ez az iparra nézve valami veszedelmet, vagy pláne végveszedelmet rejt magában. A kormány azon az állásponton van, hogy a mezőgazdaságot ebben az elsősorban mezőgazdasági termelésre utalt országban a lehető legnagyobb védelemben és fejlesztésben kell részesíteni minden tekintetben, de elsősorban az értékesítés tekintetében. Ezt harmonikusan kell megtenni az iparnak és a kereskedelemnek egyidejű védelmével és feláldozása nélkül, mert egy négyzetkilométerenként 92 lakossal bíró országot azon a kultúrfokon, amely kultúrfokon mi ma állunk, nem tudunk tisztán egyoldalú mezőgazdasági f termeléssel fenntartani. Ha erre az útra térnénk, kulturális tekintetben is feltétlenül olyan visszaesésnek kellene bekövetkeznie, amely abszolúte nem kívánatos, sőt ezzel a mi, bizonyos kultúrfölényen nyugvó európai politikai pozíciónkat rontanánk le. Pontosnak tartom ezt hangsúlyozni éppen azárt, mert bármennyire össze vagyok is nőve személyileg a mezőgazdasággal, azokat az osztályokat, intelligenciánknak azt a részét, amely éppen a trianoni szerződésből kifolyólag keresetét, exiszteneiáját veszítette és elhelyezését nem találja meg, nem fogjuk tudni tisztán mezőgazdaságunk keretében foglalkoztatni, hanem ahhoz harmonikusan ipar és kereskedelem is kell. (Helyeslés.) Hangsúlyozom, hogy e két faktor nincsen ellentétben egymással; megoldható a kérdés a nélkül, hogy egyiknek is kára lenne abból, ha a másik megfelelő védelemben vagy fejlesztésben részesül. En nagyon örülök, hogy ő excellenciáj a éppen most, amikor talán nem is a magyar ember természetéből kifolyólag, bizonyos rósz hangulat fejlődött ki, kijelentette, hogy aggodalomra nincs ok. Nekem az az érzésem, hogy külföldről idecsempészett és mesterségesen belénk csepegtetett kishitűség vett rajtunk erőt, amely • az átmeneti nehézségekkel természetesen táplálékot nyert. Ö excellenciáj a talán igaztalanul abban a hírben volt, hogy bizonyos pesszimizmussal nézte vagy nézi állandóan a mi közgazdasági életünket; örülök tehát, hogy éppen ő volt szíves hangsúlyozni azt, hogy semmiféle nagy aggodalomra vagy kishitűségre nincs ok és ebből az alkalomból felhozta azt, hogy a művelt nyugati gazdasági körök, különösen a pénzügyi körök, azzal, hogy ebben az időpontban nyújtottak nekünk, a viszonyokhoz képest megfelelő feltételek mellett, kölcsönt, azt dokumentálták, ihogy bennük ulajdonképpen nagyobb a bizalom a mi viszonyaink iránt, mint itthon azokban, akik vészhírterjesztéssel hivatásszerűen kezdenek foglalkozni. Valóban így van. En magam is azt hiszem, hogy ennek a kölcsönnek felvétele dokumentálja azt, hogy Magyarország helyzetének megítélése a mai nem könnyű pénzügyi helyzetben külföldön megfelelő. Aláírom azonban teljes mértékben azt is, hogy nekünk csak a legszükségesebb mértékig szabad külföldi hitelt igénybe venni. Aláírom azt, (hogy az így igénybevett hitelt csakis olyan célokra szabad felhasználni, amelyekkel lehetőleg közvetlenül, de — miután ez az államéletben száz .percentig nem vihető keresztül — legalább közvetve járjanak azok a gazdasági előnyök, amelyekkel iá kamatot és a r törlesztést (biztosan fedezni tudjuk. Törekvésem az, hogy ez a relative nem nagy előleg is így használtassák fel ós ezen csak igen kis [mértékiben eshetik csorba ott, ahol az égető szükség folytán — különösen egyes városokban — kénytelenek leszünk olyan segítséget is nyújtani, aminőt máskor, nem pedig ilyen nyomasztó munkanélküliség időpontjában .talán nem volna 'száz percentig indokolt adni. Mélyen t. Felsőház! Ezzel be is fejezem felszólalásomat. En — annak ellenére, hogy különösen politikai vonatkozásban nem mindenben értek vele egyet — csak köszönettel tartozom ő excellenciájának, hogy ebben az időpontban, amikor az emberek gazdasági kérdésekben tévelyegnek és amikor igen sokan felhasználják az embereknek ezt a bizonytalan érzését, hogy másokat félrevezessenek, régi tapasztalaton és elméleti tudáson alapuló (ismereteiből kifolyólag szíves volt bizonyos irányelveket leszögezni, amelyeknek nagy részét a kormány is szem előtt tartja és melyeket fokozatosan meg is akar valósítani. Meg is fogjuk ezeket valósítani, és a kormány meg fogja cáfolni ezzel ő excellenciájának azt a megjegyzését hogy -hiába gyakorolnak kritikát ebben a Házban, mert az nem részesül a kellő megbecsülésben Kérem a javaslatnak általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdéstj méltóztatnak-e «az építkezések r előmozdítását célzó egyes intézkedésekről és az Országos^ Lakásépítési Hitelszövetkezetről» szóló törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kiinondom a (határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa az 1—12.