Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-72

Az országgyűlés felsőházának 72. ülése szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Most kérem a jegyző urat, hogy a hajóséi ismervényekre vonatkozólag az 1924. évi augusztus hó 25. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni ^szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és a szakaszok sorszámát). Elnök: A töryényjavaslat ekként részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Most kérem a jegyző urat, hogy a törvényes elsőbbségekre és a tengeri jelzálogokra vonatkozólag az 1926. évi április hó 10. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és a szakaszok sorszámát). Elnök: A törvényjavaslat ekként részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Többség. Kimondom, tehát a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Most kérem a jegyző urat, hogy az állami hajók mentességére vonatkozólag 1926. évi április hó 10. napján Brüsszelben kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat címét s azután a szokásos módon szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa a törvény javaslat címét és a szakaszok sorszámát). Elnök Ekként a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a t. Felsőházat, elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott végszerkezetben, igen vagy nem? (Igen!) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Többség. Kimondom tehát a határozatot, hogyha Felsőházba törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti szerkezetben változatlanul elfogadta, amiről a Képviselőház értesíttetni fog. Napirend szerint következik a Felsőház közjogi és törvénykezési, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése Östör József országgyűlési képviselő és 88 társa nevében a Balaton természeti szépségeinek védelméről szóló indítvány és a Képviselőház ez ügyben hozott határozata tárgyában. Mielőtt az együttes bizottság jelentését felolvastatnám, bejelentem, hogy az együttes bizottság jelentésének kiosztása óta a házszabályok 30. §-ában elírt 3 napi közbeeső jdő nem telt el, s így a jelentés csak a házszabályok 41. %-'à alapján teendő sürgősségi indítvány elfogadása esetén volna tárgyalható. Tekintettel arra, hogy a jelentés tárgyalására az együttes bizottság a sürgősség kimondását FELSŐHÁZI NAPLÓ. V. 1929. évi december hó 13-án, pénteken. 83 kéri, s miután ezt magam is indokoltnak tartom, a sürgősség kimondására nézve a t. Házhoz kérdést fogok intézni. Mielőtt az indítványt megtenném, megjegyzem, hogy házszabályaink értelmében a sürgősségi indítvány elfogadásához a jelenlevő felsőházi tagok kétharmad részének hozzájárulása szükséges. Felteszem tehát a kérdést, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy az együttes bizottság jelentése a 3 nap közbevetése nélkül sürgősen, mai napirendünk keretében tárgyalható legyen? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a sürgősségi indítványt a házszabályok rendelkezésének megfelelő módon elfogadta. Kérem tehát a jegyző urat, hogy a bizottságok együttes jelentését felolvasni szíveskedjék. Bezerédj István jegyző (olvassa az együttes bizottság jelentését). Elnök: Herczeg Ferenc ő méltóságát illeti a szó. Herczeg Ferenc: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen tisztelt Felsőház! Miután az indítvány, amelyhez hozzászólni akarok, ennek az ülésszaknak utolsó tárgya, tekintettel az érthető és jogos türelmetlenségre, csak igen rövid időre, valóban csak négy-öt percre kívánom igénybevenni a mélyen t. Felsőház türelmét. (Halljuk! Halljuk!) A kezeim közt lévő jegyzetekből is csak igen keveset fogok érinteni. Ezt az indítványt, amely előttünk fekszik, ki pattantotta tulajdonképpen az országos felháborodás, aktuálissá tette a sajtó agitáció ja, végül pedig idejuttatta a Képviselőház egyhangú határozata. Az indítvány utasítani kívánja a kormányt egy olyan törvény megalkotására, amely a természeti szépségeket és nevezetességeket védelembe veszi. Ennek a háttere egy igen gyászos, mondhatnám az egész magyarságra meglehetősen megszégyenítő tény, tudniillik az, hogy CsonkaMagyarországnak legszebb hegyét, a Badacsonyt, évtizedek óta bazaltbányászás címén a legirgalmatlanabbul, a legkegyetlenebbül pusztítják, dúlják, tönkreteszik, elcsúfítják. Kultúrembernek, magyar embernek nem kell magyarázni, hogy mi nekünk a Balaton. Táji szépség szempontjából nemcsak Magyarországnak, de Európának egyik legvonzóbb pontja, nagyhírű, régi nemes bortermelőhely, amely nagy vidékek közönségének pihenő- és üdülőhelye, azonkívül talán tekintetbe lehet azt is venni, hogy a magyar irodalmi emlékek által megszentelt hely. (Ügy van! Ügy van!) Ha tekintetbe vesszük azokat a nem jelentéktelen nemzeti érdemeket, amelyeket a magyar irodalom szerzett, talán már azért is kegyeletet és kíméletet érdemel a Badacsony. Van azonban a Badacsonynak még egy nevezetessége, amely nagy értéket ad neki, tudniillik ma Közép-Európának legérdekesebb vulkánvidéke. Nekem nemrégiben kezemben volt egy német geológusnak magánlevele, — professzor Herrnek hívják, különben Poroszországban «Commissär für Naturdenkmalschutz» — aki balatoni útjáról hazatérve, ebben a levélben ezt írja: ö eddig azt vallotta, amit egész Európában vallanak, hogy Közép-Európának legérdekesebb vulkán-vidéke az Eifel vidéke; amióta azonban megismerte a Balaton vulkán-vidékét, ki kell jelentenie, — és meg is írta azóta e*?y német geológiai revüben — hogy az úgy szépség, mint tudományos nevezetesség dolgában végtelenül felette áll az Eifel-vidéknek. Ezt a nemzeti természeti kincset, — mert hiszen nemzeti kincsről van szó, amel^ Szent István összetöredezett koronájának igen értékes 15