Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-72

Az országgyűlés felsőházának 72. ülése ezekkel a felsőházi tagokkal, akkor természetesen én mint fiatalember, meghajolván a Felsőház megőszült tagjai előtt, kérem: méltóztassék ezt tőlem elnézni. Kritikámat azonban vissza nem vonhatom, mert ez férfiatlan volna. (Helyeslés és taps.) Elnök: Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a javaslat első szakaszát felolvasni. Bezerédj István jegyző (olvassa a javaslat 1—70. szakaszait, amelyeket a Felsőház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: A 71-ik szakaszt méltóztassék egész terjedelmében felolvasni, azután báró Fiáth ő excelleneiáját illeti a szó. Bezerédj István jegyző (olvassa a 71. §-t). Báró Fiáth Pál: Nagyméltóságú Elnök Ür! Igen tisztelt Felsőház! A 71. •§ arról szól, hogy az a katona, aki feljebbvalóját párbajra kihívja szolgálati ügyből kifolyólag, büntetendő. A párbajról a javaslat úgy emlékszik meg, mint amely nem helyes dolog, én azonban teljesen helyt adok annak, hogy a katonai életben a párbajt most még teljesen eltiltani, teljesen lehetetlenné tenni nem lehet. De ha már párbajról, a párbajozás büntetéséről szól a törvény, a büntetés, a megfenyítés érje azt, aki megérdemli. Ha egy katona kihívja elöljáróját katonai ügyből kifolyólag, a segéd a közvetítő, tehát nemcsak az felelős, aki kihívja elöljáróját ilyen ügyben, hanem felelős az is, aki elősegíti a dolgot, tehát a segédet is felelősségre kell vonni. Ha tehát a miniszter úr ő excellenciája, akinek mégegyszer ismételni fogom, hogy mit adtam elő, olyan választ ad, hogy helyt ad kérelmemnek, akkor természetesen vissza fogom vonni indítványomat, ha azonban nem járul hozzá kérésemhez, akkor apellálni fogok a plénumhoz és indítványt fogok előterjeszteni. Az előbb azt mondottam, hogy nemcsak az büntetendő, aki elöljáróját katonai, szolgálati ügyből kifolyólag kihívja, hanem főleg vagy azok is, akik segédkezet nyújtanak a párbajnál, tehát a segédek. Talán ő excellenciája lenne szíves olyan beszúráshoz hozzájárulni, amely ezt a gondolatot kifejezze, hogy nyoma legyen annak, hogy a szekundánsok is felelősek. Elnök: A honvédelmi miniszter úr kíván szólani. Gömbös Gyula honvédelemügyi miniszter: Nagyméltóságú Elnök Ür! Igen tisztelt Felsőház! Minthogy az előbbi esetben a segédek is részesek, a büntető javaslat idevágó szakasza automatikusan reájuk is értendő, én tehát feleslegesnek tartok külön intézkedést. Méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. % Elnök: Báró Fiáth Pál ő excellenciája kíván szólani. Báró Fiáth Pál:. Ezen felvilágosítás után belenyugszom abba, hogy a szakasz eredeti szövegében fogadtassák el. Elnök: Kérem a jegyző urat, méltóztassék a szakaszokat tovább olvasni. Bezerédj István jegyző (olvassa a javaslat 72—130. szakaszait, amelyeket a Felsőház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: A 131. §-t méltóztassék egész terjedelmében felolvasni. Bezerédj István jegyző (olvassa a 131. §-t). Elnök: Vitéz Csanády Frigyes ő nagyméltósága kíván szólani. Vitéz Csanády Figyes: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen tisztelt Felsőház! Engedelmet kérek arra, hogy egy pár pillanatig igénybe vegyem figyelmüket. Kötelességemnek tartom, hogy ehhez a szakaszhoz hozzászóljak, mert túlszigorúnak tartom ezt a kitételt a 3. pontra vonatkozólag. Felolvastatott, hogy egy hónaptól 1929. évi december hó 13-án, pénteken. 81 kezdve kell büntetni azt az elöljárót, aki — ez van a 3. pontban — az alárendelt legénységet olyan beszerzéssel terheli, amelyre az nincs kötelezve. Megtörténhetik például az, hogy a századparancsnok az elölj áró arcképének litografált példányait beszerzi és minden katonára kiveti a hányadot: 10, 20, 30 fillért. Nem teszi helyesen, de az ellen állást foglalok, hogy ezért őt 1 hónaptól kezdődő büntetéssel kell sújtani. Hogy felelősségre vonandó, azt elfogadom, de hogy őt ekképpen büntessék, azt túl súlyosnak tartom. Valószínűnek tartom ugyan, hogy igen ritkán fog előfordulni, hogy az illető parancsnok vagy hadbíró ezt a szakaszt teljes szigorral alkalmazza, de nincs -kizárva a lehetőség, hogy túlszigorú parancsnok, vagy hadbíró ragaszkodik a törvény betűjéhez és lesz áldozata ennek a kitételnek, ami magában nemcsak igazságtalanságot és túlszigort jelent, hanem elkeseredést is szül és ezáltal a katonai szellemet aláássa. Ilyen eset nemcsak e 131. §, hanem a 126. és 130. §-ból folyólag is, számtalan fog előfordulni. A magam részéről a legszívesebben látnám, ha ez az alsó büntetési határ, ahol ebben a három szakaszában mindig azt mondja a javaslat, hogy «egy hónaptól» elhagyatnék és csak a felső határ mondatnék ki, amint az meg is történik a 133. §-ban, amely azt mondja, hogy «amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, hat hónapig» és így tovább. Minthogy azonban ilyen módosítás által, ha a javaslatom esetleg elfogadtatnék, az egész törvényjavaslat visszakerülne a Képviselőházhoz, ezt pedig elkerülendőnek vélem, vagyok bátor propoziciót tenni. Ha a végrehajtási utasításiba kerülne bele megfelelő alakban egy pont, amely az érdekeltek figyelmét felhívná arra, ami honvéd szolgálati szabályzatba már be is van iktatva, hogy vétségek, amelyek nem vonnak maguk után súlyosabb büntetést, mint háromhavi fogházat, fegyelmileg intézendŐk el, ez által az illetékesek figyelme felhivatnék arra, hogy jogosan tehetik ezt. Ez mint említem, az új szolgálati szabályzatban már benne van, de a végrehajtási utasításba is beveendőnek vélem, mert ezáltal ez a megkötöttség, az az «egy hónaptól», amelyhez esetleg, mint mondottam, egyesek ragaszkodhatnának, megszűnnék, és ezeknek a pontoknak — három pontról van ez esetben szó — kivétetnék a méregfoga, ami anynyival is inkább helyes, mert akkor a parancsnok minden egyes esetben jogosan a maga hatáskörében intézheti el az ügyet, elkerültetnék az, hogy a mindenkit bántó büntetőeljárás folytattatnék le, végül pedig az alárendelt nem volna kitéve az előljáró törvényszabta túlszigorának. Ezért hozom javaslatba, hogy a végrehajtási utasításba vétessék fel az a passzus, amelyet említettem. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A honvédelmi miniszter úr ő excellenciája kíván szólni. Gömbös Gyula honvédelemügyi miniszter: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Csanády ő excellenciájának ezt az utóbbi javaslatát a magam részéről szívesen . elfogadom, hogy tudniillik a végrehajtási utasításban világosabban fejezzük ki és írjuk körül azt, amit ő óhajt. Másrészt azonban ezt feleslegesnek tartom, mert a polgári büntetőtörvénykönyv 92. §-a nyervén alkalmazást, ez megadja^ a lehetőséget a bíróságnak az alsó határ leszállítására; viszont a katonai perrendtartás 2. §-a értelmében, mint már a múltban is történt, fegyelmi útra lehet terelni az ilyen ügyet. Minden fenyítőeszköz individuális lehetőséget nyújt a katonaságnál. Epen ő excellenciája, mint katona, tudja, hogy sokszor egy