Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-71

Az országgyűlés felsőházának 71. ülése 1929. évi december hó 12<-én, csütörtökön. 55 vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház az imént felolvasott indítványt elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy először a törvényjavaslat címét, azután a szakaszok sorszámát felolvasni szíveskedjék, megjegyezvén, hogy azokat a szakaszokat vagy azon szakaszok bekezdéseit, amelyekhez felszólalás van előjegyezve, teljes egészében szíveskedjék felolvasni, Bezerédj István jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—17. §-ait, melyeket a Felsőház hozzászólás nélkül elfogad. — Olvassa a 18. §4). — Gróf Hadik János! Elnök: Gróf Hadik János ő excelleneiáját illeti a szó! Gróf Hadik János: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen t. Felsőház! Az általános vita során felsorolt érvek alapján a következő indítványt terjesztem elő (olvassa): «Indítványozom azt, hogy a 18. § 1. bekezdésének 3. pontjában a második mondat következőképpen egészíttessék ki: ezen szavak után «Ez a rendelkezés nem áll» beszúrandó a következő szöveg: «ha a nem készpénzbeli betét értékének helyességét bírósági szakértő írásbeli véleménye igazolja, továbbá.» Még egy indítványt kívánok ehhez a szakaszhoz előterjeszteni. Gondoskodni kell ugyanis arról, hogy a törzstőke 30%-ának készpénzben való befizetése alól azok a társaságok is mentesüljenek, ahol a hitelezők bevonásával alakult át valamely vállalat korlátolt felelősségű társasággá, aminek különösen válságbajutott vállalatok szanálásánál van nagy gyakorlati értéke. Éppen ezért indítványozom, hogy a javaslat 18. §-a első bekezdésének 3. pontjába «a vállalat tulajdonosának, családtagjainak» szavak után ez a szó «hitelezőinek» iktattassék be. Elnök: Az igazságügyminiszter úr ő excellenciája kíván szólni! Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök ÍFr! Mélyen t. Felsőház! Az általános vita során röviden már reflektáltam gróf Hadik János ő excellenciája érveire. 6 is csak azokra az érvekre hivatkozott. Újból hangsúlyozom, hogy egy vállalkozás, amely abba a stádiumba került, hogy megmentse a vagyonát, vagyis ezen keresztül és ezen főcél mellett meg kell, hogy mentse az illető vállalatot is, amelyik ilyen állapotba került, annál fokozottabb mértékben kell súlyt helyezni arra, hogy ne a készpénzbeli betétei legyenek túltengőben, hanem minél több készpénze legyen, tehát a készpénzbeli betétre vonatkozó szigorított szabályokat enyhíteni nem volna helyes. Ezért tisztelettel kérem mindkét indítvány elutasításával a szöveg változatlan elfogadását. Elnök: Miután kiegészítő indítvánvokról van szó és az indítványok nincsenek ellentétben a szöveggel, a kérdést úgy teszem fel, hogy először az eredeti szöveget bocsátom szavazás alá és az eredeti szöveg elfogadása után bocsátom szavazás alá a kiegészítő indítványokat. (Helyeslés.) Kérem tehát azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek fel állani. (Megtörténik.) Többség! A Ház az eredeti szöveget fogadta el. Kérném most a jegyző urat, szíveskedjék az indítványokat felolvasni! Bezerédj István jegyző (olvassa gróf Hadik János első kiegészítő indítványát). Elnök: Méltóztatnak ezt a kiegészítő indítványt elfogadni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazatokat megszámolni. Bezerédj István jegyző (megszámlálja a szavazatokat): Tizenöt! Elnök: Kérem az'ellenpróbát. Akik nem fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Látható többség. A Ház többsége tehát az indítványt nem fogadta el. Kérem a másik indítvány felolvasását. Bezerédj István jegyző (olvassa gróf Hadik János második kiegészítő indítványát). Elnök: Felteszem a kérdést, hogy méltóztatnak-e Hadik János ő excel!enciájának ezt a második kiegészítő indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Látható kisebbség. Kívánnak ellenpróbát? (Nem!) Akkor határozatképpen kimondom, hogy a Ház az indítványt elvetette. Következik a 19. §. Bezerédj István jegyző (olvassa a 19., 20. és 21. § sorszámát. — A Ház a szakaszokat hozzászólás nélkül elfogadja.) Következik a 22. §. Elnök: Gróf Hadik János ő excelleneiáját illeti a szó. Gróf Hadik János: Mélyen t. Felsőház! A javaslat 21. §-a értelmében az üzletrészt olyan személyre, aki a társaságnak még nem tagja, csak a társaság beleegyezésével lehet átruházni. Ezt a rendelkezést a 22. § 2. bekezdése illuzóriussá teszi, mert megadja a lehetőséget arra, hogy a vállalatba olyan személyek is betörhessenek, akikkel a társaság tagjai együttműködni nem kívánnak. A társaság versenytársa ugyanis valamely társulati taggal összejátszva annak üzletrészét lefoglaltatja, vagy érte olyan arat ajánlhat az árverésen, amelyet a társaság maga reálisan fel nem ajánlhat. Ilyen módon azután a társaságba a többi társasági tagra nézve nem kívánatos személy vonulhat be. Ezt meg kell akadályozni, mégpedig akként, hogy a kereskedelmi törvénynek a közkereseü társaságról szóló 101. és 103. §-ainak analógiájára megfelelő rendelkezés^ vétessék fel a javaslat 22. szakaszába. Indítványozom tehát, hogy a javaslat 22. §-ának" 2. bekezdése töröltessék s ennek helyébe a következő rendelkezés vétessék fel (olvassa): «A társaság a felhívás vételétől számított 30 napon belül jogosítva van a végrehajtást szenvedett tagot kizárni és a lefoglalt üzletrésznek a lefoglalást megelőző utolsó mérleg szerinti értékét bírói letétbe helyezni; ha ezt nem tenné, a végrehajtó jogosítva lesz a lefoglalt üzletrészt bírói árverés alá bocsátani.» Az igazságügyminiszter úr volt olyan szíves erre már reflektálni, engem azonban nem tudott ebben a tekintetben meggyőzni és ezért nagyon kérem a t. Felsőházat, méltóztassék javaslatomat elfogadni. Elnök: Az igazságügyminiszter úr ő excellenciája kíván szólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen tisztelt Felsőház! Bátor voltam már idevonatkozólag néhány észrevételt tenni, legyen szabad most ezeket az észrevételeimet kiegészíteni. ö excellenciája azt kívánná, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknál érvényesüljenek azok a jogszabályok, amelyek a közkereseti társaságoknál érvényesülnek a kereskedelmi törvény 101. és 103. §-ai szerint. Ez az analógia azonban nem helyes, jogászilag kifogás alá esik. (Gróf Hadik János: Csak analógiát mondottam!) Mondom, nem talál, mert a közkereseti társaság tagjai egyetemleg és korlátlanul felelnek a társasági hitelezőknek, viszont a korlátolt felelősségű társaság tagjainak ez a felelőssége nem áll fenn. 10*