Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.
Ülésnapok - 1927-89
Az országgyűlés felsőházának 89, ülése 1930, évi július hó 8-án, kedden. 427 másról szó, minthogy a mai adminisztrációs szabályok szerint 2%-ról felemeljük bizonyos lisztfajták adóját bizonyos mértékig, egy magasabb százalékra. En nem látom be, hogy az, aki eddig ellenőrizte a 2%-ot, miért ne ellenőrizhetné ^ezután a 4%-ot vagy a 8%-ot, amely adót ezután kell fizetni ? Természetes, hogy minél nagyobb ez a percent, annál inkább igyekezik ettől mindenki szabadulni, — és ebben ő excellenciájának igaza van — de bocsánatot kérek, vájjon olyan nagy hasznot nyújt-e az ezen adó alól való részleges szabadulás, hogy az megfelelő büntető szabályokkal már nem volna • minimális határok közé korlátozható 1 ? En nem félek attól, hogy itt valami nagy adminisztráció szükséges, legfeljebb az szükséges, hogy azok a forgalmiadóellenőrök, akik néhány év óta r szisztematikusan végrehajtott forgalmiadóátalányozás folytán fokozatosan már a közeljövőben feleslegesekké váltak volna, mint ebbe teljesen beletanult emberek még egy ideig szolgálatban tartandók. A másik fő érv, amelyet fel méltóztattak hozni a javaslat ellen, illetve amelyet Hadik 6 excellenciája és Glüoksthal ő méltósága hozott fel, az, hogy ez a javaslat drágít. Az a kérdés, hogy melyik pontról nézzük a drágítást. Mert ha a drágítást a 18 pengős búzaárból kiindulva nézzük, természetes, hogy drágít, hiszen az a célja, hogy a búza drágább legyen. Ha azonban arról a pontról nézem a drágítást, ahonnan kiindult ez a válság, de nem is kiindult, hanem ahol még voltunk tavaly, nem is tavaly, (hanem ahol még voltunk ezelőtt négy héttel; amikor már tárgyaltunk javában, hogy ezt a javaslatot hogyan konstruáljuk meg, amikor 24 pengő 30 filléres búzaár volt Budapesten és ma 18 pengő a búza, akkor más a helyzet. (Ügy van! Ügy van!) Itt tehát 6 pengő 30 filléres differencia van. Nincsen senki, aki 6 pengő 30 fillérnél nagyobb drágítást várna ezektől a rendszabályoktól. (Ügy van! Ügy van!) Vagyis méltóztassanak megengedni, hogy aggodalmaimat csak azokra az eseményekre redukáljam, amelyek a legutóbbi négy hét óta következtek be az árak fluktuációjában és kérdem, hogy vájjon azóta olcspbbodott-e, vagy drágult-e az élet akár a kenyér, akár a liszt terén és nem megyek egészen oda, hogy a mai kenyérárak nem változtak de facto, amióta 28 pengős búzaárral kellett számolni. (Ügy van! Ügy van! a középen.) Azokat az aggodalmakat, amelyeket szociális szempontból — elismerem nagyon nemes intenciókból — némelyek táplálnak, azt mondván, hogy éppen ezt a legfontosabb táplálkozási cikket ne drágítsuk meg, én csak úgy fogadom el, hogy azt ne drágítsuk meg azon a normális áron túl, amely normális ár mindig volt itt,, amely mindig alapját képezte a kalkulációnak és. amely normális ár mellett bőségesen táplálkozhatnak ezekkel a cikkekkel a mai kereseti viszonyok között. (Ügy van! Úgy van! half elől.) De ha én még fel is tenném azt, hogy egy ilyen drágulás elő fog állani bizonyos cikkekben, nem a kenyérben, hanem a lis^tneműekben, akkor is kérdem, hogy vájjon a mi gazdasági viszonyaink között, a mi gazdasági bajaink között, amelyeknek egyik fő kútforrása a gabonaár katasztrofális csökkenése, indokolt-e ezt a félelmet ezen egy változás miatt olyan nagymértékűre fokozni? Hiszen az összes többi élel- miszerárak lényegesen csökkentek az elmúlt. Időben, (Ügy van! Űgtf van! a középen.) úgyhogy nem úgy áll a do'og, hogy az egyedüli tömegtáiplálkozási cikk most már csak a kenyér és a liszt, amelyhez nyúlhatnak, mert hiszen ebben az országban, hála Istennek, nincs elélni iszerdrágaiság. (Ügy van! a középen. — Gróf Hadik János: No!) Méltóztassék megengedni, hogy még egy körülményre utaljak. Az ilyen árakat csak összehasonlítás útján lehet kellően elbírálni. Si ha körülnézek, akkor látom, hogy a mezőgaz; dasági népességet, amely közvetlenül fogyaszt vagy mint termelő, vagy mint konvenciós, vagy pedig mint. sommás, ez nem fogja érinteni. Az ipari munkásságra gondolunk itt elsősorban, hogy veszedelem volna, ha a munkabérek emelkednének és így állna be a drágulás. De bocsánatot kérek, ha összehasonlítást teszek a többi állammal, amellyel nekünk az ipar terén versenyeznünk kell, (Ügy van! balfelől.) méltóztassék mutatni olyan félig-meddig iparral bíró államot, amelyben a kenyérnek, illetve a gabonának ára alacsonyabb volna, mint amilyen, gabonaárral itt mi számolhatunk ezeknek, az. intézkedéseknek ellenére, amelyeket itt tervezünk. Semmiféle szempontból nem látóm teíhát azt a veszedelmet, amelyet sokan ezen a téren látni vélnek, és ahol — nem tehetek róla, nem szeretnék gyanúsítani — nagy szerpet játszik talán az is, hogy talán nem is a gabonajegy ellen ment a fő akció, hanem a többi intézke; dések ellen is párhuzamosan, különösen a sajtó ! egy részében, amely nem annyira ezt az intézkedést nehezményezte, mint inkább azokat a többi fejezetben levő intézményeket, amelyek bizonyos ügyletek szabad folytatását igenis akadályozni fogják. (Helyeslés és taps.) De akadályoznunk is kell. .. . T. Felsőház! Nem vállalkoznám arra, (hogy a tisztességes, legitim kereskedelem,^ a tisztességes tőzsdei ügyletek ellen iránvuló valamely intézményhez hozzányúljak. /Helyeslés és. \ taps a jobboldalon s a középen.) De, bocsánatot ' kérek, ezeknek az intézményeknek érdekük, ; hogy végre megakadályozzuk, hogy oda beféri kőzzenek olyan elemek, akik nem tisztessége| sek, akik törvényeink hiányosságaival vissza^, élnek, (Ügy van! Ügy van!) akik itt zöld; uzsorát csinálnak, akik itt a gabonát potom I pénzen összevásárolják tudatlan emberektől és akik a tőzsdei játékkal —- amely tőzsdei játékot, remélem, ebben a^ törvényjavaslatban j mégis csak sikerült megállapítani — mester^ ; séges módon tudták befolyásolni azt az .ár; alakulást, aimely nekik csak játék,^ennek: az ! országnak azonban megélhetési feltétele.. (ÂI\ talános élénk helyeslés és taps.) , ;, is Meg kell erősítenünk a tőzsdét, mert annak a tőzsdei árfolyamnak sokkal nagyobb jelen? i tősége van a mi kereskedelmi törvényünk és s a mi bírói gyakorlatunk szerint mintha csak Sárról volna szó, hogy egy ügyletben, hogyan | számol el néhány fél. Mert igenisi a mi. tőzs[ denken kialakuló ár az irányadó r egy-egész j sereg szerződésünkben, úgyszólván-összes bér-' Heti szerződéseinkben egy sereg ügyletnél, ! (Ügy van! Ügy van!) ahol a búza mint valuta f szerepel, és mindez a tőzsdei ár után indul. [Nékünk, igenis, törődnünk kell : azzal, hogy a í tőzsdei áralakulás normális, a tényleges viszo\ nyoknak megfelelő áralakulás legyen és ,erre i nekünk igenis, nagy súlyt kell helyeznünk. \ Ebből, sajnálatomra», nem engedhetek azoknak \ az aggodalmaknak ellenére, amelyekét itt .fel-., f hoztak és felemlítettek. (Helueslés.\ r ^ V Ezt az intézkedést mi átmeneti* intézkedésinek tekintjük, ez-egy szükségintézkedés. Elis\ merem azt, amit nagyon sokan kifejtették, hogy ïezzelva mezőgazdasági válságot, amelye egy világválságnak nálunk jelentkező -függvénye, "tünete, orvosolni nem lehet, — egy percig "sein 68*
