Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-89

424 Az országgyűlés felsőházának 89. ülése 19$Ô. évi július hó 8-án, kedden. amelyen megvan az a publikum, amely felveszi az ott eladandó gabonát. Olyan piac azonban nincs, ahol játékos nincs, ez fogalmi lehetetlenség. Kritikaképpen ezeknek a szakaszoknak tekintetében azt vagyok bátor mondani, hogy ha a törvényjavaslatnak ezeket a rendelkezéseit a kir. ítélőtábla az igazságszolgáltatás legnagyobb ideáljainak szolgálatában precízen alkalmazni kívánja, — és másként ez nem várható — iákkor a budapesti határidőüzlet tökéletlen lesz, tökéletesen funkcionálni nem fog. Mi ennek a hátrányai Az, hogy a határidőpiac elvándorol olyan vidékekre, ahol a játék kifogását a törvényhozás nem érvényesíti és ez önmagában is nagy károsodása lesz a magyar közgazdasági életnek. Naigy megnyugvással fogadom a gabonahatáridőüzletre vonatkozóan a kereskedelemügyi miniszter úr ő excellenciájának a tegnapi naipon tett nyilatkozatát, de fenntartom még aggályaimat, amelyek a játék kifogására vonatkozólag fennállanak. Az igazságügyminiszteri államtitkár úr őméltósága tegnap a pénzügyi bizottságban a játék és a spekuláció kifogását igen szellemes összehasonlítás tárgyává tette. Voltam bátor közbeszólás formájában azt mondani, hogy az ő nagyon szellemes disztinkciója végeredményben szójáték, tényleg nincs különbség a spekuláció és a játék_ között, hacsak nem vesszük a mérveket, a terjedelmet, a nagyságot lényegibevágó különbségnek. Az egyik olyan, mint a másik. Akár a spekulációt, akár a játékot zárjuk ki a határidőüzlet keretéből, kárt fogunk okozni. Még valamit akarok megjegyezni az ingó jelzálogüzletre vonatkozólag. Ez voltaképpen nem szolgálj más célt, mint hogy a mezőgazdának lehetőséget és módot adjon a spekulációra. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem!) Enyhébb kifejezést használok, használhatnám a játék szót is. Hol van a logikus összefüggés a törvényjavaslat különböző rendelkezései között? A mezőgazdának nem hivatása, hogy spekulációba bocsátkozzék, különösen nem hitel segítségével, de megteremtjük a részére szükséges eszközöket, míg akikhez a játék fogalmilag hozzátartozik, azoknak ez tiltva van. Igen t. Felsőház! Ezeket voltam bátor nagyjában és egészében a törvényjavaslat tekintetében elmondani. Nem szeretek jósolni, de meg kell mondanom: hogy az I. fejezet hogy fog funkcionálni, s hogy ennek a szerfelett komplikált rendszernek, a bolettának milyen kihatása lesz nagyjában és egészében a mezőgazdaságra, s általában a magyar közgazdasági életre, annak jóslásába kár is belebocsátkozni, mert végtére valamit tenni kell. De, hogy a II., III. és IV. fejezet intézkedései abban a^ formában, amint szabályoztattak, vagy egyáltalán nem fognak funkcionálni, vagy rosszul fognak funkcionálni, már itt bátorságot veszek magamnak arra, hogy ezt meg merjem jósolni. Éppen ezért nem vagyok abban a helyzetben, hogy á törvényjavaslatot elfogadjam. Elnök: Kíván még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Ángyán Béla ő méltósága, az igazságügyminiszter úr bejelentett megbízottja kíván szólani. Ángyán Béla: Nagyméltóságú Elnqk Ur! Mélyen t. Felsőház! Mint az igazságügyminiszter úr megbízottja, tisztán a megbízásom keretén belül csak felvilágosítások útján kívánok a mélyen t. Felsőház rendelkezésére állani, mert úgy fogom fel a hivatásomat, hogy magába a vitába nekem beleszólási jogom nincs, tisztán a felvilágosítások keretében kell maradnom. Ennek következtében csupán azokkal a kérdésekkel kívánok foglalkozni, amelyek — mondjuk — jogi szempontból kritika tárgyává tétettek és itt elsősorban a törvényjavaslat IL, III. és IV. fejezetével szemben elhangzott kifogásokkal. Székács ő méltósága felszólalásában kijelentette, hogy a II. fejezet, amely az úgynevezett lábonálló termés eladására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, valamint a 111. fejezet, amely a gabonajelzálog intézményét viszi be a mi kódexünkbe, s a IV. fejezet, amely a határidöüzletre vonatkozik, lényegében nem ezeknek az ügyleteknek a szabályozását jelenti, hanem ezeknek az ügyleteknek lehetetlenné tételét jelenti. Miután ő méltósága e kijelentését argumentumokkal alátámasztani nem volt szíves, ezekben a kérdésekben felszólalására felvilágosítást adni nem tudok. Glücksthal ő méltósága azt mondotta, hogy a IL, III. és IV. fejezettel belekerül a mi kódexünkbe két új intézmény és kikerül abból egy új intézmény. Azt hiszem, arra méltóztatott gondolni, hogy :a II. fejezet szabályozása rendjén kikerül az úgynevezett zöldhitel, esetleg talán a határidőüzletre vonatkozó rész is. En azt hiszem, hogy a II. fejezet nem az úgynevezett zöldhitel-üzletek szabályozására vonatkozik, hanem éppen annak a meggátlására, amit köznyelven zölduzsorának nevezünk, ,s amely a mi törvénykönyvünkben sohasem volt benn, ennek következtében abból ki sem kerülhetett. Igenis, itt egyenesen az a cél, hogy kiküszöböltessék a zölduzsora. (Helyeslés. — Glücksthal Samu: Tessék nyíltan megmondani, hogy tilos!) Amint az indokolás arra rámutat, vannak jogszabályaink, — és pedig úgy büntető jogszabályaink, mint magánjogi szabályaink is — amelyekkel ez a zölduzsora akár magánjogi szabályok alapján perrel megtámadható, vagy akár büntető úton is üldözhető, sajnos azonban ma egyrészt psichológiai okokból, amire az indokolás szintén rámutat, de más okoknál fogva sem eredményesek azok az intézkedések, amelyek a mi jogrendszerünkben talán normálisabb viszonyok között megfelelő védelmet nyújtanának. Ezért kellett direkt úgy felállítani a jogszabályt, hogy egyenesen lehetetlenné legyen téve a<z az ügyletkötés, amely semmi másra nem vezetett, mint éppen a legszegényebb termelők kiuzsorázására. (Ügy van! Ügy van! —• Glücksthal Samu: Egyszerűbben is meg lehetett volna oldani!) Más kérdés a lábonálló gabona meghitelezése. Ezt a legális és normális ügyletet ez a rendelkezés nem érinti, mert a legális kereskedelem mindig úgy hitelezte meg a lábonálló termést, hogy majd^ a szállítás időpontjában Levő^ piaci, tőzsdei árakon fog az elszámolás történni. (Elénk helyeslés.) Ezt ez a rendelkezés nem zárja ki semmiféleképpen. Áttérve mármost arra a megjegyzésre, amelyet a gabonajelzálog intézményével kapcsolatban méltóztatott mondani, tudniillik, hogy itt a községi jegyzőnek quasi bírói funkció adatik, tisztelettel vagyok bátor megállapítani, hogv ez feltétlenül tévedésen kell, hogy alapuljon, mert itt — amint tegnap is említettem volt — a gabonajelzálog megállapításához nem szükséges a nyilvánkÖnyvbe való bevitel úgy, mint például a telekkönyvbe a jelzálognak. A gabonajelzáloghoz nem kell a nyilvánkÖnyvbe, tehát a gabona jelzálogkönyvbe való bevitel. Igenis, az ingójelzálog