Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-89

424 Az országgyűlés felsőházának 89. ülése 19$Ô. évi július hó 8-án, kedden. amelyen megvan az a publikum, amely felveszi az ott eladandó gabonát. Olyan piac azonban nincs, ahol játékos nincs, ez fogalmi lehetetlen­ség. Kritikaképpen ezeknek a szakaszoknak tekintetében azt vagyok bátor mondani, hogy ha a törvényjavaslatnak ezeket a rendelkezé­seit a kir. ítélőtábla az igazságszolgáltatás leg­nagyobb ideáljainak szolgálatában precízen alkalmazni kívánja, — és másként ez nem vár­ható — iákkor a budapesti határidőüzlet töké­letlen lesz, tökéletesen funkcionálni nem fog. Mi ennek a hátrányai Az, hogy a határidőpiac elvándorol olyan vidékekre, ahol a játék kifo­gását a törvényhozás nem érvényesíti és ez önmagában is nagy károsodása lesz a magyar közgazdasági életnek. Naigy megnyugvással fogadom a gabona­határidőüzletre vonatkozóan a kereskedelemügyi miniszter úr ő excellenciájának a tegnapi naipon tett nyilatkozatát, de fenntartom még aggályai­mat, amelyek a játék kifogására vonatkozólag fennállanak. Az igazságügyminiszteri állam­titkár úr őméltósága tegnap a pénzügyi bizott­ságban a játék és a spekuláció kifogását igen szellemes összehasonlítás tárgyává tette. Voltam bátor közbeszólás formájában azt mondani, hogy az ő nagyon szellemes disztinkciója vég­eredményben szójáték, tényleg nincs különb­ség a spekuláció és a játék_ között, hacsak nem vesszük a mérveket, a terjedelmet, a nagysá­got lényegibevágó különbségnek. Az egyik olyan, mint a másik. Akár a spekulációt, akár a játékot zárjuk ki a határidőüzlet keretéből, kárt fogunk okozni. Még valamit akarok megjegyezni az ingó jelzálogüzletre vonatkozólag. Ez voltaképpen nem szolgálj más célt, mint hogy a mezőgazdá­nak lehetőséget és módot adjon a spekulációra. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem!) Enyhébb kifejezést használok, használhatnám a játék szót is. Hol van a logikus összefüggés a tör­vényjavaslat különböző rendelkezései között? A mezőgazdának nem hivatása, hogy spekulá­cióba bocsátkozzék, különösen nem hitel segít­ségével, de megteremtjük a részére szükséges eszközöket, míg akikhez a játék fogalmilag hozzátartozik, azoknak ez tiltva van. Igen t. Felsőház! Ezeket voltam bátor nagy­jában és egészében a törvényjavaslat tekinte­tében elmondani. Nem szeretek jósolni, de meg kell mondanom: hogy az I. fejezet hogy fog funkcionálni, s hogy ennek a szerfelett kompli­kált rendszernek, a bolettának milyen kihatása lesz nagyjában és egészében a mezőgazdaságra, s általában a magyar közgazdasági életre, an­nak jóslásába kár is belebocsátkozni, mert vég­tére valamit tenni kell. De, hogy a II., III. és IV. fejezet intézkedései abban a^ formában, amint szabályoztattak, vagy egyáltalán nem fognak funkcionálni, vagy rosszul fognak funkcionálni, már itt bátorságot veszek ma­gamnak arra, hogy ezt meg merjem jósolni. Éppen ezért nem vagyok abban a helyzetben, hogy á törvényjavaslatot elfogadjam. Elnök: Kíván még valaki a törvényjavas­lathoz általánosságban hozzászólni? (Nem!) Ha szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Ángyán Béla ő méltósága, az igazságügy­miniszter úr bejelentett megbízottja kíván szólani. Ángyán Béla: Nagyméltóságú Elnqk Ur! Mélyen t. Felsőház! Mint az igazságügyminisz­ter úr megbízottja, tisztán a megbízásom kere­tén belül csak felvilágosítások útján kívánok a mélyen t. Felsőház rendelkezésére állani, mert úgy fogom fel a hivatásomat, hogy magába a vitába nekem beleszólási jogom nincs, tisztán a felvilágosítások keretében kell maradnom. Ennek következtében csupán azokkal a kérdésekkel kívánok foglalkozni, amelyek — mondjuk — jogi szempontból kritika tárgyává tétettek és itt elsősorban a törvényjavaslat IL, III. és IV. fejezetével szemben elhangzott kifogá­sokkal. Székács ő méltósága felszólalásában kije­lentette, hogy a II. fejezet, amely az úgynevezett lábonálló termés eladására vonatkozó rendel­kezéseket tartalmazza, valamint a 111. fejezet, amely a gabonajelzálog intézményét viszi be a mi kódexünkbe, s a IV. fejezet, amely a határ­idöüzletre vonatkozik, lényegében nem ezeknek az ügyleteknek a szabályozását jelenti, hanem ezeknek az ügyleteknek lehetetlenné tételét je­lenti. Miután ő méltósága e kijelentését argu­mentumokkal alátámasztani nem volt szíves, ezekben a kérdésekben felszólalására felvilágo­sítást adni nem tudok. Glücksthal ő méltósága azt mondotta, hogy a IL, III. és IV. fejezettel belekerül a mi kódexünkbe két új intézmény és kikerül abból egy új intézmény. Azt hiszem, arra méltóz­tatott gondolni, hogy :a II. fejezet szabályozása rendjén kikerül az úgynevezett zöldhitel, eset­leg talán a határidőüzletre vonatkozó rész is. En azt hiszem, hogy a II. fejezet nem az úgy­nevezett zöldhitel-üzletek szabályozására vo­natkozik, hanem éppen annak a meggátlására, amit köznyelven zölduzsorának nevezünk, ,s amely a mi törvénykönyvünkben sohasem volt benn, ennek következtében abból ki sem ke­rülhetett. Igenis, itt egyenesen az a cél, hogy kiküszöböltessék a zölduzsora. (Helyeslés. — Glücksthal Samu: Tessék nyíltan megmon­dani, hogy tilos!) Amint az indokolás arra rámutat, vannak jogszabályaink, — és pedig úgy büntető jogszabályaink, mint magánjogi szabályaink is — amelyekkel ez a zölduzsora akár magánjogi szabályok alapján perrel meg­támadható, vagy akár büntető úton is üldöz­hető, sajnos azonban ma egyrészt psichológiai okokból, amire az indokolás szintén rámutat, de más okoknál fogva sem eredményesek azok az intézkedések, amelyek a mi jogrendszerünk­ben talán normálisabb viszonyok között meg­felelő védelmet nyújtanának. Ezért kellett direkt úgy felállítani a jogszabályt, hogy egyenesen lehetetlenné legyen téve a<z az ügy­letkötés, amely semmi másra nem vezetett, mint éppen a legszegényebb termelők kiuzso­rázására. (Ügy van! Ügy van! —• Glücksthal Samu: Egyszerűbben is meg lehetett volna oldani!) Más kérdés a lábonálló gabona meghitele­zése. Ezt a legális és normális ügyletet ez a rendelkezés nem érinti, mert a legális keres­kedelem mindig úgy hitelezte meg a lábonálló termést, hogy majd^ a szállítás időpontjában Levő^ piaci, tőzsdei árakon fog az elszámolás történni. (Elénk helyeslés.) Ezt ez a rendel­kezés nem zárja ki semmiféleképpen. Áttérve mármost arra a megjegyzésre, amelyet a gabonajelzálog intézményével kap­csolatban méltóztatott mondani, tudniillik, hogy itt a községi jegyzőnek quasi bírói funk­ció adatik, tisztelettel vagyok bátor megálla­pítani, hogv ez feltétlenül tévedésen kell, hogy alapuljon, mert itt — amint tegnap is emlí­tettem volt — a gabonajelzálog megállapítá­sához nem szükséges a nyilvánkÖnyvbe való bevitel úgy, mint például a telekkönyvbe a jelzálognak. A gabonajelzáloghoz nem kell a nyilvánkÖnyvbe, tehát a gabona jelzálog­könyvbe való bevitel. Igenis, az ingójelzálog

Next

/
Thumbnails
Contents