Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-69

Az országgyűlés felsőházának 69. ülése 1929. évi december hó 10-én, kedden. 19 résztvesz benne minden náció, akár nem. Hogy a tudomány milyen óriási léptekkel halad, azt mutatja közlekedésünk, világításunk, stb. stb. A tudomány átalakítja az egész világot és ezt a folyamatot megállítani nem lehet- Az a nemzet, amely ebben nem vesz részt, az a kultúra terén csak hátrább kerül. A kultúra olyan, hogy ott nein lrhet feleslegekről beszélni. Itt nincs felesleg. Ha a nemzeteket összehasonlítjuk, akkor csak azt állapíthatjuk meg, hogy az egyik nemzetnek többje vau, mint a másiknak és az egyik a rangsorban előbbre kerül, mint a másik. Aki önként lemond a. maga kulturális intézményeiről, az hátrább kerül és az egyszer elvesztett tudományos pozíciót roppant nehéz visszaszerezni. Szerintem tehát a Nemzetgyűlés nagyon is helyesen cselekedett akkor, amikor ezeket az intézményeket továbbra is fenntartotta. Nincs most idő arra, és talán felesleges is, hogy erre a kérdésre részletesen kitérjek, de méltóztassanak megengedni, hogy azért egy pár példát mégis felsoroljak az egyetemek számát illetőleg. Itt felemlítem elsősorban Svájcnak az egyetemeit. A kis Svájcnak alig van 4,000.000 lakosa a legutóbbi statisztika szerint, és összesen hét egyetemet tart fenn : Bázelben, Bernben, Freiburgban, Genfben, Lausanneban, Neuchatelben és Zürichben. Öt helyen orvosi fakultás is van. Ezt azért hangsúlyozom, mert az egyetemeknek a legdrágább tétele az orvosi fakultás. Hogy az orvosi fakultásra közegészégügyi szempontból milyen nagy szükség van, azt hiszem, ezen a helyen fejtegetnem felesleges. Ausztriának hat és fél millió lakos mellett három egyeteme van : Bécsben, Grazban és Innsbruckban, amelyek régi és igen nagy egyetemek. Hollandiának 7,000.000 lakosa mellett hat egyeteme, és öt egyetemen orvosi fakultás is van. Belgiumnak 7'6 millió lakos mellett négy egyeteme van. Ezzel ellentétben Törökországnak csak egyetlen egyeteme van Konstantinápolyban és azt sem tudja még tisztán török tanárokkal ellátni. Nem akarok itt arra kitérni, hogy minden nagy nemzet igyekezett századokkal előbb megalakítani a maga egyetemeit, mert az egyetem nem olyas valami, aminek a hatása azonnal érezhető. Évtizedek kulturális munkái kellenek ahhoz, amig egy-egy egyetem hatása érezhetővé válik. Más szempontból is meg lehet világítani, hogy vájjon tékozlás-e, hogy Magyarország négy egyetemet tart fenn ; ez kitűnik akkor, ha az egyes fakultásokat nézzük. Fakultások szerint négy egyetemen van három teológiai fakultás, egy katholikus, egy református és egy lutheránus fakultás ; a történeti egyházaknak meg van egyegy teológiai fakultásuk. Azt hiszem, itt pazarlásról beszélni nem lehet. A négy egyetemnek van négy orvosi fakultása. És itt mégegyszer hangulyozom, hogy ez a legdrágább tétel. Az orvosi fakultás körülbelül kétharmad részét teszi ki az egész egyetemi költségvetésnek. Az orvosi fakultás azonban mit jelent % Kétezer ágyat Budapesten, a vidéki egyetemeken pedig 850—850 ágyat a szenvedő emberek nek. Azt hiszem, hogy ilyen nagy világháború után, amelyben a köznép is hozzászokott a kórházakhoz és megtanulta azt, hogy ott segíteni tudnak rajta, ilyen fontos közegészségügyi intézményeket nem lehet kevesbíteni, és azt hiszem nagy megnyugvást kelt, hogy van az országban négy hely, ahol épúgy elintézik a sebészeti és egyéb betegeket, mint bárhol a külföldön, akár a legnagyobb egyetemi városokban, Az a sokszor hangoztatott érv, hogy a sok egyetem sok hallgatóhoz vezet ; ez olyan állítás, amelyet igazolni nem lehet, mert az egyetemek száma és a hallgatók száma között semmi összefüggés nincs. Nem akarok arra hivatkozni, hogy New Yorknak magának öt egyeteme van, s az egyik egyetemen, a New York States University-n 31.000 hallgató van- Ez pedig nem is a legnagyobb egyeteme New Yorknak, mert a Columbia-egyetem a legnagyobb, és mégis ezen az egyetemen háromszor annyi hallgató van, mint amennyi az összes főiskolai hallgatók száma Magyarországon. Az egyetem nem a hallgatókért, hanem a tudományt művelő tanárokért, a laboratóriumokért és szemináriumokért van. De talán egy kicsit nagyon kitértem e mellékkérdésben, és most visszatérek a mi egyetemünk történetére. A nemzetgyűlés eldöntötte, hogy fenntartja a két egyetemet, sajnos azonban, még az előkészületi munkálatokat sem lehetett megtenni, mert Pécs szerb megszállás alatt volt. (Az elnöki széket Beőthy László foglalja el.) Amint a szerb megszállás megszűnt, ami 1921 augusztus 20-áu következett be, rögtön lementünk s találtunk egy a háborúban lerongyolt, a szerb megszállás által teljesen kifosztott és aránylag nem igen gazdag várost és itt állott elő az a feladat, hogy ezen a helyen, ahol eddig egyetem nem volt, ahol — amint mondották — az akkori lakásviszonyok között szoba-konyhás lakást sem lehetett kapni, egyetemet állítsunk fel. Megindultak az alternativ tervek s elég szépen haladt a dolog. Közben 1922 június 16-án Klebelsberg Kunó gróf lett a kultuszminiszter. Miniszterségének negyedik hetében, július 18-án és 19-én lejött Pécsre és abban a forró júliusi kánikulában igazán testi és lelki fáradtságot nem kímélve reggeltől estig végigtanulmányozta az összes alternativ terveket, végigjárta az összes számbajöhető épületeket — de méltóztassanak ezt úgy érteni, hogy a pincétől kezdve a padlásig minden zugot megtekintett — és másnap este döntött afelett, hogy miképpen lesz az egyetem Pécsett elhelyezve. Ez a döntés tette lehetővé, — az egyetem örök hálájára, — hogy mi gőzerővel nekifoghattunk az elhelyezésnek és egy év múlva az egyetemet megnyithattuk. 1923 október 14-én megnyilt a jogi és filozófiai fakultás és az első és másodéves medikusok is megkezdték a munkát ; a harmad-, negyed- és ötödéves medikusok csak egy év múlva, mert hiszen a klinikáknak az építkezése került a legtöbb időbe. Itt nem mulaszthatom el megemlíteni, hogy — egyetem alapítása mindig nagy és nehéz feladat volt, de különösen nehéz akkor, amikor egész egyetemet kell olyan helyen elhelyezni, ahol addig egyetem nem volt. 1924 október 5-én már az egész egyetem ott dolgozott és pedig 1000 hallgatóval és 40 profeszorral. Nem mulaszthatom el, hogy itt köszönetet ne mondjak Pécs városának, mert Pécs városa igazán értékes telkeket és objektumokat ajánlott fel. Méltóztassék megengedni, hogy ezt a térképet itt nagyjában bemutassam. (Szónok egy térképet mutat fel.) Ami a térképen vörösre van festve, az mind az egyetem tulajdona, az mind az egyetem és a tudomány szolgálatában áll ; ez egy élő valóság, nem Potetnkin-egyetem, mint ahogy azt egyesek, akik nem is jártak lenn, mondani szokták. Minden klinika külön épületben, teljesen megfelelően van elhelyezve, kielégítve a modern követelményeket. De nemcsak Pécs városáról kell hálásan megemlékeznem, hanem meg kell emlékeznem gróf Zichy megyéspüspökről, a jelenlegi kalocsai érsekről, aki szintén épületben és területben stb. megajándékozta az egyetemet és természetesen meg kell emlékeznem magáról az államról is, amely minket a legbőkezűbben és legkészségesebben támogatott. 3*