Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.
Ülésnapok - 1927-81
Az országgyűlés felsőházának 81. ülése 1930. évi június hó 23-án, hétfőn. 233 tiszteletére, a gép tiszteletére építenek új templomokot, és ami talán előző, régi kultúrepochákban hibája volt ezen a téren az emberiségnek, az fokozott módon, új és új formában jön most ott újból felszínre. A legnagyobb baj azonban — és e felől fenyegeti a világot a legnagyobb veszedelem — az ifjúság megrontása az iskolában. Ezek a yihargyermekek, akik minden szülő tiszteletétől, minden tekintélytisztelettől, minden erkölcsi törvénytől felszabadítva, egy egészen elvadult emberiségnek képét mutatják,^ mindenkoron, még a bolsevizmus elmúlása után is, rettenetes nagy veszélyt fognak jelenteni az emberiség részére. Mélyen t. Felsőház 1 . Ezzel felszólalásoniat be is fejezem. A kormányhoz, minden társadalmi osztályhoz ebben az országban és mindenkihez, akinek hatalma van a szellem eszközével és az erkölcs fölényességével szembeszállni ezzel az irányzattal, azt a kérést intézem, hogy egy napot, egy órát sem mulasszanak el, hogy felfegyverezzék szeliemiileg, tudás tekintetében az egész emberiséget, hogy immúnissá tegyük ez. ellen a sziellemi infekció ellen. Kell hatalom és kell erő, hogy a felforgatás sötét, robbantó erőivel az államhatalom meg tudjon birkózni. A bolsevizmus elleni küzdelmet azonban komolyan és végérvényesen lefolytatni csak a tudásnak, a, hitnek és .az erkölcsnek az erejével lehet. (Ügy van! Úgy van!) Azért azt kérem a kormányzattól, hogy minden hatalmi erejével, minden befolyásával, minden rendelkezésére álló erővel álljon készenlétben, mert vegye tudomásul, hogy ez a harc nem ért véget w azáltal, hogy Kun Béla gyáván megszökött ebből az országból és sorsát elkerülte. Ez a harc Moszkva és az egész keresztény civilizáció között folyik, ennek csak etapjai vannak, ennek csak bizonyos pauzái vannak, újból és újból^ ki fog ez élesedni. A világforradalomnak talán még a második felvonásánál sem vagyunk. Magyarországnak és az egész művelt Európáinak szellemileg felfegyverkezve, nagy erkölj esi felemelkedéssel, minden rendelkezésére álló erőt összefogva igyekeznie kell, hogy ezt a sötét fenyegetést az emberiség jövője felől elhárítsa. Angliáiban és más országokban megindult egy mozgalom: az egész kulturemberiség szervezkedni akar: erre a" munkára, erre a küzdelemre. Azt hiszem, mi magyarok elsősorban vagyunk hivatva arra, hogy ebbe a mozgalomba belekapcsolódjunk. Itt nem szabad hogy legyen közöttünk akár vallásbeli, akár társadalmi osztálybeli különbség, mert hiszen mindannyian csafe szenvedő alanyai lehetünk ennek a dolognak, ha kötelességeinket elmulaszt juk. Nem lehet közöttünk társadalmi rangkülönbség, mert talián itt és más országokban is elsősorban azt a munkásosztályt fojtja a legnyomotrultaibb helyzetbe^ hozni ez a világforradalom, amelynek cégére alatt az egész mozgalmat megindítottáik. Azt hiszem, az utánam következő sokkal illusztrisabb szónolk talán még jobban ki fogja fejteni ezt a dolgot. De azzal is, hogy ketten vállalkoztunk a magyar társadalom hivatott szerveinek felszólítására, azt akartuk bizonyítani, hogy közöttünk ebben a kérdésben nincs semmiféle különbség, tudataiban vagyunk a helyzet komolyságának, és iskolában, irodalomba.n, fórumon és minden területen meg kell tennünk mindent, hogy ezt az országot semmiféle meglepetés ne érje és hogy a vörös- kakas mégegyszer fel ne repülhessen házunk tetejére. Csak ezt kívántam elmondani. (Élénk éljenzés, helyeslés és taps a Ház winden oldalán,) Elnök: Ravasz László ő méltóságát illeti a szó. Ravasz László: Nagyméltóságú Elnök TJr! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) A legnagyobb meggondolásra van szükség akkor, amikor parlamentben, egy másik ország területén elkövetett atrocitások ellen tiltakozunk, még akkor is, ha ezeket az atrocitásokat felelőtlen tényezők követik el, de mennyivel inkább akkor, amikor kétségtelenül látható, hogy ezeknek az atrocitásoknak kezdeményezője, inspirátora és állandó segítője az ott uralmon levő kormányzati rendszer. Ilyen tiltakozás csak akkor lehetséges, indokolt, ha mögötte az emberiség nemesebb részének a közvéleményei áll, ha az abból az erkölcsi felháborodásból táplálkozik, amelyet minden igaz és komoly embernek ezeknek az atrocitásoknak láttán éreznie kell. Oroszország jelenlegi korszakában társadalmának vezető emberei arra a rettentő feladatra vállalkoztak, hogy kiirtsák az ember lelkéből az élő Istenbe vetett hitet. Ennél gonoszabb vállalkozás az emberiség történetében még^ nenii fordult elő. (Úgy van! Ügy van!) a Ház minden oldalán.) Az emberiség története tele van vallásos harcokkal, tele van vallásos üldözésekkel, de mindig hit mérkőzött hittel, ha balgatag is volt az f a hit, de most sátáni, cinikus, kiszámítottsággal magát az Istenbe vetett hitet akarják az emberiség lelkéből kiirtani és kiirtani úgy, hogy egy egészen hitetlen, ádáz nemzedéket akarnak felnevelni. T. Felsőház! Nemcsak mindnyájunknak legbensőbb érzése, hanem az emberi ész egyetemes bizonyságtétele, az emberi kultúrának, a civilizációnak igazmondása tesz 'bizonyságot arról, hogy az, ami az embert emberré teszi, az, ami az életet érdemessé teszi arra, hogy éljünk, az, ami ezt a földi siralmas világot az örök igazság és az örök szépségek fényével szövi át, az mind az élő Istenbe veteti hitből származott. {Ügy van! Ügy van! a Ház minden oldalán.) Az élő Istenbe vetett hit tökéletes és igaz ismerete, csodás erkölcsi megújító ereje, a szentség, igazság és jóság élethatalma és nagy realitása Jézus Krisztus személyén adatott meg ennek a világnak, és akkor egy szerencsétlen ország szerencsétlen gyermekei valami rettentő téboly prédájává esve, ki akarják tépni a lélekből ezt a hitet, boldoggá akarják tenni az emberiséget azzal, hogy eltömik minden tiszta örömének és boldogsága egyetlen lehetőségének forrását. Jobb igazságot akarnak teremteni azáltal, hogy mindazokat az eszméket, amelyek az örökkévalóság kijelentései, de amelyek egyszersmind az emberi történelem bizonyságtevése által egyetlenegy fundamentuma. és lehetősége az emberi társadalom berendezkedésének, az igazságot, a jóságot, a szentséget ki akarják tépni az. emberiség lelkéből. Gyermekeket nevelnek fel úgy, hogy mindannak az ellenkezőjére akarják megtanítani, amit az emberiség^ a maga óriási küzdelmeinek nagy epopeája útján, mint lénye alaptörvényét, mint a látható és láthatatlan világnak uralkodó koncepcióját, az élet legdrágább ajándékát és legfelségesebb lehetőségét eddig a szívéhez szorított, amelyet amíg megtartott, mindig boldog tudott lenni és amelyről, ha megfeledkezett, mindig csak töredelmes vezeklés útján tudott megtisztulni. Gyermekeket tanítanak arra, hogy ne tisztelje apját, anyját, hogy . gyűlöljön, hogy öljön, hogy ne legyen számára szent a tulajdon; a törvény tíz táblájára írott örök törvényeket, amelyek summája az, hogy légy ember, ki akarják irtani az ember lelkéből. Ez nem je39*
