Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-69

8 Az országgyűlés felsőházának 69. ülése 1929. évi december hó 10-én, kedden. szó a békeszerződéssel összefüggő összes pénzügyi kérdések likvidálásáról ? Egyetlen szóval sincs ez érintve, a hatáskör mindössze az, hogy Magyarország tartozásait szabályozza és az úgynevezett utódállamoknak a nagyhatalmakkal szemben a jóvátételi bizottság kezében lévő tartozásait rendezze. De még ha lenne is szó Magyarország tartozásairól, illetve követeléseiről, bocsánatot kérek, meg kell állapítanom azt, hogy magyar állampolgároknak követelései az utódállamok ellen nem a békeszerződésből önmagából, hanem a békeszerződés rendelkezéseinek flagráns megsértéséből származnak. Ebben lényeges különbség van. Ha megsértették a békeszerződést, és abból állnak elő követelések, azok^egészen más természetűek, mert azok a végrehajtáshoz tartoznak, mint amilyen természetűek azok, amelyek magának a békeszerződésnek rendelkezéseiből folynak. Rajtuk állt respektálni a békeszerződést vagy megsérteni azt. Ök az utóbbit választották, tehát felelniök kell cselekedetük konzekvenciáiért. De megvan ennek a magyarázata egy igen jellegzetes és érdekes birói döntésben. Ez a birói döntés forrása tulajdonképpen annak az ellenállásnak, amelyet a kisantantállamok abból a szempontból tanúsítanak, hogy a békeszerződésnek általuk történt megsértéséből származó követelések bírói fórum elé ne kerüljenek. Ez a forrás pedig nem egyéb, mint a hágai állandó nemzetközi bíróságnak egy döntése, amelyet német-lengyel vonatkozásban hozott, ahol a lengyel kormány t. i. ugyanazt az eljárást követte, hogy német alattvalók földbirtokait, területén lévő gyárakat egyszerűen kisajátított egy belső lengyel törvény alapján, épúgy, ahogy Románia, Jugoszlávia, Cseh-Szlovákia a maguk belső törvényhozását fölébe helyezték a nemzetközi törvénynek, annak a békeszerződésnek, amely változhatatlan törvény gyanánt kellett, hogy törvénykönyvünkbe is bekerüljön. A hágai nemzetközi bíróság azt mondja ebben a lengyel-német vonatkozásban, hogy ez a nemzetközi f jogba ütközik, amennyiben nem békeszerződésen alapuló jogról van szó. A nemzetközi jog felette áll minden belső törvényhozási jognak. A tulajdon- és a jogszerűen szerzett jogok megdönthetetlen nemzetközi törvényt képeznek, amint az természetes is. Ez a magyarázata, mélyen t. Felsőház, annak, hogy a 250. §-t magukra nézve Cseh-Szlovákia és a kisantant kapitulációnak minősíti ; kapituláció abban az értelembeu

t hogy elkobzott magyar javakért fizetés is jár. De hogy a humor se hiányozzék ebből az egész, különben nagyon komoly ügyből, a cseh sajtóiroda egy közleményében azt mondja, hogy Magyarország, úgy látszik, nagyzási hóbortban szenved, mert talán csak nem akarja, hogy mi, a győzők űzessünk őértük, a legyőzöttekért ? (Derültség.) Hát Csehország mint győző a háborúban ! (Derültség.) Van-e ennél külömb demagógia, lehet-e ennél frivolabb dolgot képzelni nemzetközi kérdések elintézésénél ? Igen, lehet, nem tagadom. És itt eszembe jut Lloyd Georgenak. a háború, illetőleg a békekötés egyik főszereplőjének nemrég a Neue Freie Pressében leadott visszaemlékezése Clemenceauról. Egy igen szép visszaemlékezés és méltatása Clemenceau egyéniségének, amely méltatást azzal végzi, hogy volt ennek a nagy embernek egy súlyos hibája : jogról való felfogása, mert ő szerinte a hatalom a jog. (Derültség ) Ez volt Clemenceau jelszava, ez érvényesült a békeszerződésekben s ezt, hogy a hatalom a jog, akarják érvényesíteni most is. Mármost nézzük csak egy pillanatra — mert azt tartom, hogy nemcsak külföldön, illetőleg külföldi vonatkozásban, de itthon is szükséges, hogy a közvéleményünk tisztában legyen ezzel —, hogy mi tulajdonképpen annak a sokat emlegetett 250. §-nak a tartalma ; mi tulajdonképpen annak a lényege. Mert annyit írnak, annyit beszélnek erről, de — sajnos — vajmi kevesen veszik azt a fáradságot, hogy tényleg meg is győződjenek arról, hogy mifez tulajdonképpen. Nem egyébről van szó ebben a 250. l-ban, mint magyar alattvalók magánjogi követeléseiről ; nem egyébről, mint arról, hogy a magyar alattvalóknak a levált területeken lévő ingatlanai, ingóságai, szóval vagyona érintetlenül marad a békeszerződés alapján, és ha ebből vitás kérdések felmerülnek, a békeszerződés külön fejezetében kreált vegyes döntőbíróságok fognak azok felett Ítélkezni. Mármost hogy áll ez a vegyes döntőbíróságok előtti helyzet ebben a pillanatban ? Ügy áll, mélyen t. Felsőház, hogy agrárpörök címén 528 magyar alattvaló 1,450.000- katasztrális holdnak jogtalan, szerződésellenes elkobzásáért emelt panaszt- Egyházi javadalma s pör, a római katholikus egyház birtokállományához tartozó ingatlanok visszatartásáért, elkobzásáért, 62.358 katasztrális hold földért indított pör van 12. (Egy hang a jobboldalon: Nagyon szép!) Azonkívül port indítottak 15 helyiérdekű vasút lefoglalásáért, 600 magyar alattvaló, illetőleg vállalat olyan magánjogú követeléséért, ahol magyar bankoknak a levált területeken lévő fiókjait egyszerűen lefoglalták, eltulajdonították, ahol városi közműveket, vízvezetéki vagy villamossági közműveket, a városok tulajdonát képezőket, egyszerűen lefoglalták minden kártérítés nélkül, bányákat, iparvállalatokat, iparjogokat egyszerűen elvettek és végül körülbelül 2800 elűzött magyar tisztviselőnek visszatartott illetményeiért. Méltóztatnak tehát látni, hogy 3955 magyar alattvalónak sorsáról van itt szó, akiket jogtalanság ért, akiket kifosztottak mindenükből, ellenére azoknak a garanciáknak, amelyeket a nagyhatalmak aláírásával ellátott békeszerződés a magyar alattvalóknak nyújt. Hogy állanak mármost a velünk szemben emelt igények, a kis antantállamok alattvalóinak igényei a magyar állammal szemben? Mindössze 129 ilyen pör van, és pedig ezek között 49 pör a vörös károkért — mi így nevezzük ezeket —, t. i. azokért a károkért, amelyeket a vörös hadsereg okozott akkor, amikor részben a mai Romániához, részben a mai Cseh-Szlovákiához'tartozó területre bevonult, 79 pör . katonai rekvirálásokért és két külön más pör. Nem tartozik ezekhez a Magyarország elleoi igényekhez a vegyes döntőbírósági ítéleteknek az a része, amely klíringben intéződik el, t. i. Angliával, Franciaországgal és Belgiummal szemben, ahol a vegyes döntőbírósági ítélet klíringelszámolás révén automatikusan végrehajtódik, és éppen ezért ezeket itt külön nem is soroltam fel. Én emberileg megértem, és azt hiszem, emberileg mindenki megérti, hogy amikor íery áll az ellentét, t. i. 3955 pör az egyik oldalon, körülbelül másfélmillió katasztrális hold föld értékével - nem is beszélve a különböző igényekről — és 129 pör a másik oldalon ellenünk, amelyek legnagyobb részének tartalmát már ismerjük, körülbelül 15,000.000 pengő értékben, hogy akkor igyekszik a másik fél kibújni azon kötelezettség alól. De kérdem, hol marad a jog ? Persze, Clemenceau elve szerint, a hatalom a jog. De mélyen tisztelt Felsőház, ha ezt a kérdést a 250. § rendelkezései szerint elbíráljuk és a kormánynak azt a szívós kitartását bírálat tárgyává tesszük, hogy a 250. §-ból egyáltalán nem engedett (Élénk helyeslés.), akkor a jövő szempontjából is kell ezzel foglalkoznunk, mert hiszen a békeszerződés az ő véleményük szerint.