Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-76

Az országgyűlés felsőházának 76. ülése 1930. évi május hó 13-án, kedden, Báró Wlassics Gyula és Beőthy László elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. -— Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak: Gaár Vilmos, Belatiny Arthur, Székács Antal, Soitovszky Béla belügyminiszter; a 10. §-hoz : Szigeti János és Soitovszky Béla belügyminiszter ; a 18 §-hoz : gróf Hoyos Miksa, Koós Zoltán, Lázár Ferenc, Soitovszky Béla belügyminiszter, Székács Antal, Teleszky János ; a 26. §-hoz : • Pap József. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. "]_• A kormány részéről jelen van : Scitovszky Béla (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 17 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Borbély György jegyző urat, a felszólalók jegyzésére pedig Latino vits Endre jegyző urat kérem fel. Bemutatom Ab au j-Torna- és Fejér vármegyék közönségének feliratát az állami szabályozás alá nem eső vízfolyások rendezésének állami támogatása ügyében; s az Országos Erdészeti Egyesületnek, valamint a Felsődunántúli Erdészeti és Vadászati Egyesületnek Fekete Zoltán felsőházi tag úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényeit az alföldi fásítások tárgyában. A feliratok és a kérvények előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak az illetékes bizottságoknak. Napirend szerint következik a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Szólásra következik Gaár Vilmos ő méltósága. Gaár Vilmos: Nagyméltóságú Elnök TTr! Mélyen l. Felsőház! Mielőtt a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat érdeméhez hozzászólnék, Szigeti János felsőházi tag ő méltóságának tegnapi felszólalása arra kényszerít engem, hogy állást foglaljak az ő részéről az Egységes Községi Polgári Párt és annak egyik kiváló alapítója, a jelenlegi főpolgármester ellen elhangzott vádakkal szemben. Szigeti János ő méltósága azt mondotta, hogy a főpolgármester úr, mint kormánybiztos, a kereszténységet megbontotta, egymástól elszakította a szeretet és az alkotó munka jeligéjével, pedig voltaképpen szeretetet nem hirdetett, sem alkotó munkát nem végzett és minden erőlködése^ ellenére csak 21 tagot tudott «a törvényhatósági bizottságba bevinni, amely már e 21 tagján túl megszaporodott a dezertőrökkel. Nem tudom, hogy vájjon a mélyen t. felsőházi tag úr városházi pártja ezt az ő felfogását naFEL8ÖHÁZI NAPLÓ. V. gyón időszerűnek találja-e most, amikor éppen a szélsőséges elemekkel szemben a mérsékelt elemeknek kellene összefogni, (Ügy van! Ügy van!) hogy a törvényhatósági tanács megalkotásában, az örököstagqk megválasztásánál vállvetett erővel érvényesítsék a polgári gondolkodást és a konzervatív felfogást. Nem tudom, meg fog-e nyugodni ebben és meg fog-e elégedni ezzel az a párt. En a magam részéről ezt a felszólalást nem tartom időszerűnek, egyébként pedig viszszautasítom, mert a főpolgármester úr, mint kormánybiztos, nem a kereszténységet, hanem a keresztény pártot osztotta ezzel meg. A két kereszténypárt ugyanis az ő szélsőségeivel lehetetlenné tette, hogy a főváros közgyűlésében nyugodt, rendes munka folyhasson. Azonkívül à választások lezajlása után nem a dezertőrök voltak azok, akik hozzánk állottak, hanem azok, akik pártonkívül választattak meg, csatlakoztak legelőször hozzánk; azután csatlakoztak a kereszténypártból azok, akik az ottani nagyon erős pártigát nem bírták ki, és csatlakoztak a radikális elemekből azok, akik belátták azt, hogy nemcsak az Országházában, nemcsak az ország bármely nyilvános közületében, hanem a székesfőváros tanácstermében is ér* vényre^ kell juttatni gróf Bethlen Istvánnak politikáját. Ennek a politikának szolgálatában teljesen egyetértve működtünk a legtöbb esetben a keresztény községi párttal, és ha történt is valamelyik párt részéről kiingás balfelé, csak a kereszténypárt volt az, amely a szociáldemokráciával szövetkezett az alpolgármesteri választáson. Ez a feleletem arra a támadásra, amelyet tegnap a Városháza polgári pártja és annak illusztris alapítója ellen Szigeti János felsőházi tag úr elkövetett. Áttérve mármost a törvényjavaslat érdemére, elsősorban meg kell állapítanom azt, hogy az előttem felszólalók mindegyike, Szőke Gyula felsőházi tag úr ő méltóságán kívül, hangoztatta, hogy az 1872 : XXXVI. te. idejétmúlta törvény^ Az 1872 : XXXVI. tcikk rendelkezéseit az életnek folyása és a fejlődés kívülhelyezte a használhatóságon. Ugyanis az 1872 : XXXVI. te. a közgyűlésnek adott autonómiát, a törvényhatóságnak, amely törvény24