Felsőházi napló, 1927. V. kötet • 1929. december 10. - 1930. július 10.

Ülésnapok - 1927-75

114 Az országgyűlés felsőházának 75. ülése 193,0. évi május hó 12-én, hétfőn. tett megfelelő módon, ég megtalálták személyes felelősség alapján azokat, akik felelősségre vonhatók voltak. Ha tehát csak azért kell a polgármestert személyesen felelőssé tennem, hogy legyen valaki, aki a felelősséget viseli, ez már megvolt. Ezért tehát a tanácsrendszert, amelyben igen sok jó is volt, a mellett, hogy meglehetősen sok tévedés és hiba — minthogy ők is emberek — előfordulhatott, a tanácsi rendszert annál kevésbbé tudnám eltörölni, mert azt, amit helyébe akarnak részben állítani, a törvényhatósági tanácsot, nem tartom olyan objektívnek, tárgyilagosnak és annyira szakértő és független bizottságnak, mint azt a tanácsot, amely életfogytiglani választás alapján állandóan a helyén maradhat, (minden pártpolitikai támadás dacára. (Egy hang a középen: A törvényhatóság akarata ellen működik!) Mélyen t. tagtársam, méltóztassék elhinni, hogyha mi belenézünk abba, hogy hogyan működik ma a tanács, akárhányszor azt fogjuk látni, hogy a tanács működése nem a törvényhatósági közgyűlés akarata ellenére, hanem más, magasabb hatalmaknak kívánságára történik. Es ezt ezután sem fogják megakadályozni, mert méltóztassék nekem elhinni, hogy nem a törvény betűi fogják majd irányítani, hanem az élet fogja továbbra is irányítani a fővárosi közigazgatást, és abban mindig lesznek olyan megnyilvánulások, amelyek akárhányszor a törvény mellett, de akárhányszor a törvény ellen fognak érvényesülni akarni Ennélfogva én azért, mert valamikor megtörtént, hogy a törvényhatóság határozata nem hajtatott végre, annál kevésbbé ítélném a tanácsi rendszert halálra, mert hiszen akárhányszor megtörtént, hogy hozatott olyan törvényhatósági határozat, amely a változott viszonyok között nem is volt végrehajtható, vagy nem lett volna okos azt végrehajtani. Most tehát csak azt kell még vizsgálnom, hogy a törvényhatósági tanács megalakulása és működése lehet-e olyan hatályos, és annak ügyköre szét van^e annyira választva, hogy az a főváros javára jobban tud működni, mint ahogy az eddigi tanács működött. A főváros törvényhatósági tanácsát a közgyűlés fogja arányszám szerint a pártokból választani. Egy jó van még e mellett, az, hogy a főpolgármesternek joga van kinevezni — úgy emlékszem — hat tagot, ez tehát egy bizonyos stabilitást fog adni annak a törvényhatósági tanácsnak, amely egyébként tényleg a pártokból alakulna nieg. Most ebbe a tanácsba be fognak kerülni a pártok képviselői, akik azonban nem ismerik a mindennapi ügyeket úgy, amint azok a közigaz- " gátasban lefolytattatnak, hanem csak referáda alapján fogják az ügyeket ismerni, és itt is ugyanaz lesz, ami más irányban a közigazgatási bizottság működésében van, hogy egyszerűen referálnak a tanács tagjai, el fogják mondani bizonyos kifogásaikat, és ezzel az ügy el van intézve. Méltóztassék elhinni, hogy.az iniciatlvát csak azok a tisztviselők adhatják, akik abhan a hatóságban hatósági hatáskörrel működnek, és akiknek megvan az a lehetőségük, hogy ebben a hatósági hatáskörben kigondolt, helye?? és jó terveiket és céljaikat munkájukkal közvetlenül meg is tudják valósítani. Én ezért a törvényhatósági tanácsot nem tartom olyan jónak, hogy azért a tanácsot elvessem. Mélyen t. Felsőház! Most nem beszélek arról, hogy a tisztviselők választása mennyiben van helyesen pótolva a főpolgármesteri és a polgármesteri kinevezéssel, mert őszintén megvallva, ezt én a közigazgatás működése tekintetében csak másodrendű kérdésnek tekintem. Nem beszélek arról sem, hogy a tanerők megválasztása vagy kinevezése mennyiben maradjon a régi alapon a tanács kezében, vagy menynyiben menjen át az új polgármesteri kinevezés körébe a kultuszminiszter jóváhagyása, illetve ellenőrzése mellett. Nem beszélek erről azért, mert ennek a nagy törvényjavaslatnak eh fogadása esetén ez úgyis másodrendű kérdéssé válik. Ha mi belemegyünk abba, hogy ebben a törvényjavaslatban a törvényhatósági autonómiának módosításával nagyobb hatalom^ adassék a kormány kezébe — és a magam részéről végül is nem tartom helytelennek, ha a kormánynak bizonyos nagyobb hatalom adatik a mai nehéz viszonyok között, különösen a gyors rendelkezésre, ha akkor az esetben, ha a fővárosi tanerők feletti ellenőrzés jogát megadjuk a kultuszminiszternek, ez egy cseppet sem lehet rosszabb, mint az, ha mi bármely szakminiszternek az ellenőrzés és a felügyelet jogát megadjuk. Egyénileg nem tartom helyesnek, hogy amikor a legkisebb falu tanítóját megválaszthatja szabadon a falu képviselőtestülete, ugyanakkor Budapest főváros tan személyzetét a kultuszminiszter előzetes cenzúrája alapján lehessen a polgármesternek kinevezni. Ezt egyénileg nem tartom helyesnek. Néni tartom helyes-, ijek. azért sem, mert a fővárois olyan nagy terhet visel a közoktatásügy terén, hogy méltó lenne arra, hogy ezért megkapja legalább azt az ellenszolgáltatást, hogy ugyanannyi joga legyen, mint van a legkisebb iskolafenntartónak. Én egyénileg ezt.a jogot a fővárosnak is megadnám. De nem beszélek most erről és nem teszek erre vonatkozólag külön indítványt azért, mert — amint mondottam — ha már egyszer az egész rendszer, az egész törvényjavaslat elfogadtatik vagy elvettetik, akkor ez a részletkérdés úgy sem fogja az egészet érinteni. Mélyen t. Felsőház! A bizottsági tárgyalás során azt mondottam, hogy akkor tudom elfogadni a törvényjavaslatot, ha azon módosítás történik. A bélügyminiszter úr ő nagyméltósága kijelentette, hogy olyan nagy politikai és közigazgatási érdek az, hogy ez a, törvényjavaslat min-él előbb törvényerőre emelkedjék, hogy ő nem tudna hozzájárulni ahhoz, hogy azon bármely .módosítás történjék és hogy bármely módosítás miatt visszaküldessék a törvényjavaslat az országgyűlés másik házához. Ha ezt látom és látom e mellett azt, hogy az együttes bizottságok szótöbbséggel, de mindenféle módosítás .nélkül fogadták el a javaslatot, akkor azt hiszem, hogy most egy módosító javaslatnak részemről való beterjesztése annyit jelentene, hogy a belügyminiszter úr ő excellenciája mégis megtartaná eddigi álláspontját és azt jelenteidéi hogy én feltételesen kellene hogy nyilatkozzam, amire pedig a tárgyalásnak ebben a szakában nem vagyok hajlandó. En tehát kijelentem, hogy tekintettel a törvényjavaslatban levő hiányokra és tekintettel azokra a rendelkezésekre, amelyeket nem tartók helyesnek, én a törvényjavaslatot rem fogadom el. (Helyeslés a középen.) Elnök: Szólásra következik Pap József ő méltósága. Pap József: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen^ tisztelt Felsőház! Az igen t. előttem szóló tagtársam abból indult ki, hogy ennek a tör vény javaslatnak megbíráláisánál nem dominálnak politikai szempontok és az önkormányzat kérdésének szempontjai. Én merőben ellentétes álláspontot foglalok el, mert én abból a szempontból akarom vizsgálni a törvényjavaslatot, i