Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-56

58 'Az országgyűlés felsőházának 56. ülése 1929. évi március hó 14-én, csütörtökön. gős esetekben bele kell nyúlni, baj van, a forrás elmegy, el van hanyagolva, ugyanakkor azonban két esztendő van megadva ós ez alatt a kisajátítási is keresztül lehet vinni, a kisajátítási eljárás nem tart két esztendeig. A magam részéről nagyon kérem, méltóztassék a határozati javaslatot elfogadni, amelyet már voltam bátor felolvasni. Elnök: Nem kíván senki sem szólni. Akkor bátor vagyok a figyelmet felhívni arra, hogy ez sem nem határozati javaslat, sem nem olyan javaslat, amely a végrehajtási rendeletbe veendő fel, hanem ez módosítvány magának a törvényjavaslatnak 39. §-ához. Ha tehát ez az indítvány elfogadtatik, ezzel az jár, hogy visz szakiildetik a Képviselőházhoz az egész törvényjavaslat. A módosító indítvány így szól (olvassa gróf Hadik János módosító indítványát.) Felteszem tehát a kérdést, méltóztatik-e ezt az indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Azok, akik az indítványt elfogadják, legyenek szívesek ezt felállással jelezni. (Megtörténik.) Kisebbség. Kimondhatom, hogy a többség az indítványt nem fogadta el, tehát ez a törlés nem történhetik meg. Tessék folytatni tovább a szakaszok felolvasását egészen a 46. §-ig, amelynek teljes felolvasását kérem. Kühne Lóránt jegyző (olvassa a 40—45. §-ok sorszámát. — Olvassa a 46. §-t). Elnök: Ehhez a szakaszhoz gróf Hadik János ő exeellenciája kíván szólni. Gróf Hadik János: Nagyméltóságú Elnök Ür! T. Felsőház! Mint már az általános vitában kifejtettem, én ezt az intézkedést nagyon is sérelmesnek tartom. Erre még nem volt eset, talán az egész világon, hogy egy törvényben felhatalmazást kapjon a kormány arra, hogy ugyanazt a törvényt módosíthatja. Az indokolás az volt, hogy Budapestre és a Balatonra vonatkozólag különös szempontok a döntők. Ezekben a kérdésekben ma még nem lehet végleg határozni, nem lehet taxatíve felsorolni, hogy milyen források és milyen gyógytényezők, fürdőhelyek lesznek engedélyezhetők és milyen szempontok lesznek mérvadók, ezt mind további tanulmány tárgyává kell tenni. Ennek semmi akadálya sem volna, ha a törvénv Budapest re és a Balatonra nézve a rendkívüli körülményekre való tekintettel általánosságban megállapította volna az irányelveket és ezeken az irányelveken belül a kormány szabad kezet kapna. Hiszen most állandóan divat a kerettörvény, ami azelőtt nem volt divatban. A kerettörvényen belül az illető miniszter sokkal szabadabban mozoghat és csinálhatja jóformán azt, amit akar, hiszen tulajdonképpen csak a keretet kell betartania. En ellensége vagyok a kerettörvénynek, viszont az életnek minden részletben való agyonszabályozása sem helyes, mert megakasztja az életet, és a gyakorlati élet szabad mozgását. Amikor azonban szabadkezet kell adni egy vagy más vonatkozásban ennek a törvénynek végrehajtásánál, nem lehet engedni, hogy a kormány, a miniszter «megváltoztathatja», (Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter: Nincs benne! Módosíthatja!) — módosíthatja, az ugyanez — a törvény intézkedéseit. A kormánynak nem lehet joga ahhoz, hogy módosítson egy törvényt a saját belátása szerint, mert hiszen ez a rendelkezés akkor tulajdonképpen törvényalkotási joggal ruházza fel a kormányt, amit sehol a világon még nem tettek, és amit nagyon veszedelmes precedensnek tartok. Ne méltóztassék mindig saját személyükre gondolni. A törvények nem azért alkottatnak, hogy még ha tizenöt évig marad is a kormány, hogy csak ez a kormány éljen a felhatalmazással. A törvény hosszú időkre rendezi a kérdéseket és nem lehet tudni, nem jön-e olyan valaki, aki szemben azokkal a szép intenciókkal, amelyeket itt a népjóléti miniszter kifejezésre juttatott, más irányban fog haladni és a kormány teljes önkényének lesz kiszolgáltatva a két fürdővidék ügyeinek rendezése. Ezt nagyon veszedelmes precedensnek tartom és azért kérem, méltóztassék indítványomat elfogadni. (Olvassa): «Indítványozom, hogy a javaslat 46. §-ának 2. bekezdése töröltessék és ennek helyébe a következő új szöveg vétessék fel : Ez a törvény Budapest székesfőváros területére és a Balaton partjára vonatkozóan nem nyer alkalmazást. Az itt említett területekre vonatkozóan a kormány köteles mielőbb az Országgyűléshez külön törvényjavaslatot előterjeszteni.» Ezzel szemben már hallottuk az általános vitában, hogy Simontsits ő exeellenciája közvetítő indítványt akar tenni, hogy elkerülje azt a nagy veszedelmet, hogv egyszer egv javaslat innen visszakerüljön a Képviselőházhoz. En a magam részéről ezt a közvetítő indítványt azért nem fogadom el, mert ob

T

an intézkedés egyes törvényekben benne van ugyan, hogy a kormány tartozik azután az ilyen alapon kiadott rendeletet bemutatni az Országgyűlésnek, de ez olyan esetekben van, amikor kell. hogy az Országgyűlés tájékozva legyen arról, hogv'tulajdonképpen mi történt. De ebben az esetben, ha ezt utólag tenné, amikor már javaslattétellel és a kormány utasításával az Országgyűlésnek nem áll módjában a rendeleten változtatni, ez annvit jelentene, hogv itt a kormány intézkedését kell rosszalni, kell hatályon kívül helyeztetni, erre pedig a mai viszonvok között azt hiszem, nem sok kilátás van, (Derültség.) a viszonvok nem olyanok, hogy ma ilyen utólagos változtatás lehető lenne. Előzetesen is hiába beszél sokszor az egyes ember, aki bírálni akar, hát még utólag? Ki van zárva. Az nem létezik, hoo-v utólag megváltoztassák a vonatkozó intézkedéseket, (Derültség.) és ez már igazán harcot jelentene a kormánnyal szemben s a kormánynak sem állana érdekében, hogv az általa már elfoglalt álláspontot támadják. Azért mondom én javaslatomban azt, — a másikban is, ebben a javaslatban is — hogy be lehetett volna venni olyan általános intézkedést, amelybe belefértek volna ezek a Balatonra és Budapestre vonatkozó speciális intézkedések. De semmi körülmények között sem tartom megengedhetőnek, hogy itt olyan precedenst alkossunk, hogy egy törvényben az legyen, hogy a kormány megváltoztathatja a törvény es intézkedéseket. Azért kérem indítványomnak elfogadását. Elnök: T. Felsőház! Annál a kapcsolatnál fogva, amely a 46. §-hoz beadott határozati javaslatok között van. szavazás előtt mindenesetre Simontsits Elemér t. tagtársunknak arra a határozati javaslatára hívom fel a figyelmet, amelyet mai beszédében adott elő. (Gróf Hadik János: Először az első indítvány!) Valószínűleg méltóztatik egy pár szóval indokolni a határozati javaslatot. Simontsits Elemér: Nagyméltóságú Elnök Űr! Mélyen tisztelt Felsőház! Csak egészen röviden akarok határozati javaslatom indokolására kiterjeszkedni. Ha Hadik ő exellenciájá-