Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-56

Az országgyűlés felsőházának 56, ülése 1929. évi március hó 14-én, csütörtökön, Báró Wlassics Gyula és Beöthy László elnöklete alatt. Taryyai : Elnöki előterjesztések. — A gyógyfürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről ós az ásvány- ós gyógyvízforrásokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Gróf Hadik János, Óvári Ferenc, Szigoti János, üerlóczy Zsigmond, Imre József, Simontsits Elemér ós Vass József népjóléti ós munkaügyi miniszter. A 9., 11., 14., 17., 22., 39. és 46. §-okhoz gróf Hadik János és Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter ; a 46. §-hoz Simontsits Elemér. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gróf Bethlen István, Vass József, Wekerle Sándor. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 10 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics G.vula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Jpanovich Pál jegyző urat, a fölszólalók jegyzésére pedig Kühne Lóránt jegyző urat kérem fel. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy Kiss Ernő, mint az 1871 : VIII. törvénycikk 35. §-a és az 1926: XXII. törvénycikk 45. és 49. §-ai alapján szervezett királyi ós országos Legfőbb Fegyelmi Bíróság tagja, esküt tesz. Felkérem Joanovich Pál jegyző urat, hogy 9- vonatkozó eskümintát felolvasni szíveskedjék. Joanovich Pál jegyző (olvassa az cskütnintát, amelyet Kiss Ernő utána mond). Elnök: Äz eskü letétetett. Napirend szerint következik a népjóléti és ^unkaügyi, a közgazdaság!, közlekedésügyi, a közigazgatási, valamint a közjogi és törvénykezési bizottság együttes jelentése a gyógylürdőkről, az éghajlati gyógyintézetekről, a gyógyhelyekről, az üdülőhelyekről és az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló törvényJavaslat tárgyában. Szólásra következik gróf Hadik János ° excellenciája. n Gróf Hadik János: Nagyméltóságú Elnök u

r* Tisztelt Felsőház! A szőnyegen levő töryí?nyja vaslatot örömmel üdvözlöm. Komoly közegészségügyi ós nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy fürdőinket, gyógyhelyeinket európai nívóra emeljük, amihez kell, hogy bizonyos eszközök bocsátassanak rendelkezésre s bizonyos szabályozások elrendeltessenek. ,, Nagyon helyeslem mindazokat az intézke^Í^Ket, _ amelyek a közegészségügy szempontÍv ?i SZu

kségesek. Magától értetődik, hogy heyeslem az adókedvezményeket is, mert hiszen nélkül egy fürdőtelep sem fejlődhetik kellő FELSŐHÁZ] NAPLÓ. IV. mértékben. De amikor bizonyos beavatkozásra tényleg szükség van, mindig vigyázni kell arra, hogy csak olyan mértékben avatkozzunk bele a magánvagyoni viszonyokba, hogy az különös sérelmet ne okozzon és nem szabad odáig elmenni, hogy ezek az intézkedések a tulajdon feletti szabad rendelkezési joggal «zeniben az elkobzás jellegével bírjanak. Az előadó úr ő méltósága beszélt arról, hogy a magánvagyon szentségét meg kell ugyan őrizni, de mégis kell olyan intézkedéseket tenni, amelyek ezt az elvet bizonyos fokijj- áttörik. Ennél a kérdésnél a törvényhozásnak mindig az a feladata és kötelessége, hogy ha beavatkozásra szükség van, mindig kellően korlátozva, bizonyos határok közé Legyen szorítva a hatósági beavatkozás, mert különben eiz hatósági önkényre vezethetne. En a legnagyobb mértékben sérelmesnek tartom a 39. §-t, amelv bizonyos esetekben a hatósági kezelésbevételt rendeli el. Ez olvan súlyos beavatkozás, amelyhez én a magam részéről nem járulhatok hozzá. Ha magasabb közegészségügyi szempontok és a közérdek úgy kívánják, hogy egy forrás tényleg más kezelésbe, esetleg hatósági kezelésbe kerüljön, mert az illető tulajdonos egyáltalában nem törődik vele s nem akar semmit sem beruházni, akkor méltóztassék az ilyen forrásoknál a kisajátítást elrendelni, teljes kártalanítás mellett. Hatósági kezelésbe venni azonban egy forrást azért, mert valaki azokat a beruházásokat, amelyeket ott a hatóság majd el fog rendelni, esetleg nem képes eszközölni, — többnyire azért nem, mert vagyoni viszonyai azt nem engedik meg — ezért — ismétlem — hatósági, kezelésbe venni a forrást: ez olyan elkobzása a jogoknak, amely minden körülmények között sérelmes és ilyen precedenst alkotni, véleményem szerint, nem szabad. A részletes vita során indítványozni fogom, hogy a források ily esetben ne hatósági kezelésbe vétessenek, hanem, ha a szükség úgy kívánja, a teljes értékű kisajátítás következzék be. A második nagy sérelem, amit e javaslatban kifogásolok, a 46. §-ban foglaltatik, amely jogot ad arra, hogy a budapesti és a balatoni 8