Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-55

Az országgyűlés felsőházának 55. ülése 19J9. évi március lió 13-án, szerdán. 21 1.V7%. Fjgyik adat a Központi Statisztikai Hivatalé, a másik a földmívelésügyi minisztérium statisztikai hivatalának adata. A különbség; onnan származik, hogy az egyik erdőterület, a másik pedig feltétlen erdőterület. Ezeket a subtilis különbségeket azonban nem lehet a külföldinek megmagyarázni, s lia látja, hogy két ellentétes számmal áll szemben, azt mondja, hogy vagy az egyik, vagy a másik, vagy mind a kettő téves, pedig* egyik sem az. Ezeket kell egy nevezőre hozni. A másik feladat a közönség- informálása. Nagyon fontos, hogy az is egyöntetűen történjék, mert a különböző statisztikákban a laikus, a praktikus élet embere nem ismerheti ki magát, ha nem ismeri azt, hogy ezek a statisztikák milyen alapon vétettek fel. De éppen azért szükséges, hogy egyöntetűt kapjon, egyfélét, ami leszűrt eredmény. Az országgyűlés másik házában szóvá tétetett az, hogy nagyobb statisztikai jelentéseket, nagyobb évkönyveket kellene kiadni. Azt hiBZem, bogy ez teljesen felesleges, mert amit (Midig kiadtak, az is bőven elég. Talán eggyel lehetne kiegészíteni: rövidesen megmondani azt,bogy minő további anyag áll akár nyomtatottan, akár kéziratban rendelkezésre s azt hogyan lehet kérni és hogyan lehet megtalálni. Ez a praktikus életnek igen nagv hasznára volna, •'s e tekintetben nem olyan nagy kiegészítésre volna esak szükség. Szterényi ő excellenciája arra is rámutatott, hogy milyen fontos volna ez a statisztikai hivatal, mint gyakorlati főiskolája a gazdasájgi minisztériumok szukkreszcenciájának. Én ezt szeretném még azzal is aláhúzni, hogy ez fontos volna a kereskedelmi, földmívelési és pénzügyminisztérium leendő «zukkreszcenciájának koedukációja szempontéból, mert mindenütt, ahol bizonyos mértékig összeszoknak az emberek, azután, ha később "iás-miás igazgatási ágakba is kerülnek, több egyetértés, több megértés lesz közöttük, mint amennyit esetleg ma találunk. Ezekre a-kérdésekre nem akarok kitérni, hiszen r ezekre Szterényi ő excellenciája bőven kitért és nézetemmel teljesen egybehangzóan fejtette ki esekefc En csak még egy^ kérdésre szeretnék rámutatni, arra a kérdésre, amely szóvá tétetett, ? ezzel a javaslattal szemhehelyeztetett, tudni11 ük, hogyha a kereskedelmi minisztériumnak, tehát egy szakminisztériumnak, kezéből kiv,s

//ik a statisztikai hivatalt, s a miniszterelnökség alá helyezik, ennek politikai íze lesz, 8 a külföld kételkedni fog statisztikánk megbízhatóságában. Ez szélinálomharci volna. , • A külföld eddig is kételkedett a mi statisztikánk megbízhatóságában, amikor statisztikánkról beszélt, s meg volt győződve statisztikánk megbízhatóságáról, amikor tudományosan akarta a statisztikát felhasználni. A kiváló Wan statisztikus: Mazere, amikor a románság p

;

'tisztikáját és statisztikai térképét Összeállíï°ttH —ezt a békedelegáció munkájában is kefejtettuk már — és amikor ebből a célból összehas,

»tditotta a magyar statisztikát az oláh egyházi tTátikákkal, tehát a görögkeleti és görögKatholikus; egyházi statisztikákkal, akkor végeredményében térképének megszerkesztésénél a magyar Központi Statisztikai Hivatal statisztikát használta fel. Egy u-^anilyen, egészen hasonló esetre mutathatnék rá cseh vonatkozásán: JNiederle professzor esetére, aki munkájáén szinten a magyar statisztikát használja. i*aw csak akkor támadják statisztikánkat, amikor róla beszélnek és nem amikor felhasználják. Támadták és kételkedtek benne nemcsak a velünk ellenséges viszonylatban, hanem a velünk barátságos viszonyban lévő államok is, amelyeknek statisztikáiban azonban szintén rá tudnék mutatni úgy a nemzetiségi, mint gazdasági vonatkozású statisztikákban a valóság és a statisztika közötti különbségekre. Nincs értelme, ha mindi^ csak azt nézzük minden egyes apró kérdésnél, hogy vájjon mit fog a külföld hozzászólni, vájjon merjük-e ezt, vagy azt megtenni, mert ki tudja, hogy a külföld hopyan fog minket kritizálni! Aki egyenes úton halad, aki mer és aki nyugodtan végzi a maga dolgát, az kiállja a kritikát, éppenúgy, mint ahogy mi annakidején — hiszen ez is statisztikai vonatkozású — a békedelegáció munkásságában megmondtuk az igazat, kifejtettük igazságainkat a nélkül, hogy gondoltunk volna arra, hogy valaki elolvassa ; lefektettük statisztikákban is, nem abban a hitben, hogy akkor ezeket akceptálják, hanem teljes meggyőződésében annak, hogy ezekben akkor kételkedni fognak.de lefektettük azért, hogy le legyenek fektetve, s később, amikor az igazságot keresik, s ezt ma már keresik elég sokan, akkor lássák, hogy amit ma mondunk és amit akkor mondót tunk, egyezik, tehát igazságot mondottunk, és ebből vonják le azután később azíttéletüket, amikor már tisztábban és mind nféle egyéb szempontoktól befolyásolatlanul tudják ítéletüket megalkotni. Erre a szempontra tehát valóban nem tekintenék, s én azt hiszem különben, hogy amennyiben a kormány, bármely kormány, politikát kívánna belevinni a statisztikába, akkor azt a kereskedelmi minisztériumon keresztül is éppenúgy megcsinálhatja, és a külföld nem kivésbbé fog abban kételkedni. Talán egyetlen módja lett volna annak, hogy ezt elkerüljük, ha a statisztikai hivatal, amint egy-két helyen említtetett, sőt indítványozták is, olyan függetlenséggel ruháztatott volna fel. mint a számszék. Ez azonban lehetetlen, mert hiszen a statisztika nem lehet a kormánytól független. A kormány nemcsak politikai irányítója, de gazdasági, gazdaságpolitikai és szociálpolitikai irányítója is az országnak. Ebben az irányban neki kell felállítania a kérdéseket, a problémákat, s a statisztikai hivatalnak sokszor olyanokat is végre kell hajtania, amiket nem ő iniciált és sokszor olyan munkálatokat is végre kell hajtania, amelyeket ő esetleg talán tudományosan nem is tart indokoltaknak. De éppen ezért lehetetlen teljesen kívül állítani az állami közigazgatáson, mert hiszen az állam praktikus igazgatásának a statisztikai hivatal egyik legfőbb szerve s ezért ez az igen szép teoretikus felállítás, a számvevőszékhez hasonló függetlenség, a praktikus életben nem bír jelentőséggel. Csak avval szeretném zárni ezen néhány megjegyzésemet, hogy tulajdonképpen majdnem felesleges is volt ezeket aláhúzni és a javaslatot alátámasztani, mert hiszen a javaslat nagyon sok kritikában nem részesült. Különös csak az, hogy az egyetlen helyről, ahonnan szakember bírálta, a szakember politikai vonatkozásban bírálta meg, szaktekintetben pedig csak politikusok emeltek ellene kifogásokat. (Derültség.) Sem az egyik, sem a másik vonatkozásban nem emelek kifogásokat a javaslat ellen. Minden javaslatnak meg vannak az apró tévedései, hibái, amelyeket azonban remélhetőleg, az élet ki fog küszöbölni. Egészében a javaslatot helyesnek tartom és örömmel üdvözlöm azért, mert a gazdasági és szociális életnek, az ember egész életének szövevényessége, komplikáltsága mind nagyobbá válik, d„- egyben