Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-55
20 Az országgyűlés felsőházának 55. ülése 1029. évi március hó 13-án, szerdán. ben ma van, s amelyhez hasonlót negyven érv ; óta nem ismerünk, végre-valahára ki lehessen hozni. Az általános európai bajok hatásai és következményei, amelyek alatt szenvedünk, nem függenek tőlünk, de azokkal az eszközökkelés azzal a segítéssel, amellyel rendelkezünk, kötelességünk mindannyiunknak odaállanunk, hogy egész erővel a kormányt működésében támogassuk. A kormányt és a gazdasági társadalmat együvé kell hozni, hogy így mint egy egyséces fogalom, mint egv egységes front küzdje le a nehézségeket. A javaslatot elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik gróf Teleki Pál ö excellenciáia. Gróf Teleki Pál: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék megengedni, hogy pár nagyon rövid szóval szóljak a javaslathoz, inkább azért, hogy elsősorban azokkal a kritikákkal szemben, amelyekkel a javaslatot nem itt, de más helyen illeték, annyit leszögezhessek mindjárt, hogy a javaslat nem politikai tendenciákból keletkezett. Én ott voltam a gondolat keletkezésénél, amely a javaslat alapjául szolgált, és így mint autentikus szemtanú igazollialom azt. Ezt különösen r azoin szempontból mondom, amire majd rátérek, a statisztika megbízhatósága kérdésének szempontjaiból. Köztudomású és hangsúlyoztak is, bogy az olasz példa volt közvetlenebbül az, amely talán nem éppen alkalmat szolgáltatolt, xle amely felhasználtatott a. javaslat kidolgozásánál. A siker, amelyet az olasz reform aratott és amelyről az olaszok biztosítottak bennünket, volt a javaslat alapja. Szükségesnek találom azonban, hogy itt aláhúzzak egy dolgot, amely eddig kevésbbé tétetett szóvá, vagy amelyet kevésbbé ismertek részletekben. Ha áttekintjük a különböző országok statisztikai hivatalait, amelyeket a XIX. század elejétől mostanig alapítottak, akkor azt látjuk, bogy körülbelül az 1911-ig alapított statisztikai hivatalok a szakminisztériumok, az 1918 óta alapított vagy átalakított statisztikai bivatalok pedig a központi kormányzat felügyelete alá helyeztettek. így például a dán 1849-ben a pénzügyminiszter alá, a porosz 1805-ban a belügyminiszter alá, a svéd 1858-ban a pénzügyminiszter alá, a román 1859-ben a kereskedelemügyi miniszter alá, a magyar 1871-ben a kereskedelmi miniszter ala, a nemet 1872-ben a gazdasági miniszter . alá, a norvég 1876-ban a népjóléti miniszter alá, ahol azután átment a kereskedelemügyi, majd a pénzügvminisztérium keretéibe, a bolgár 1897-ben a kereskedelemügyi miniszter alá, a hollandi 1899-ben a belügyminiszter alá, a török 1911-ben a közgazdasági miniszter alá. Ezzel szemben az orosz 1918-ban a népbiztosok tanácsa, a cseh, valamint a lett 1919-ben a miniszterelnök, illetőleg a minisztertanács alá, a lengyel 1920-ban a miniszterelnökség alá, az észt 1921-ben a miniszterelnökség alá, az ukrán vanakkor a népbiztosok tanácsa alá, a japán 1922-ben a minisztertamu-s alá. a török 192, r >-ben a miniszterelnök alá, s mint tudjuk, az olasz 1926-ban szintén a miniszterelnök alá rendelte lett. Így tehát nem izolált jelenséggel, hanem 'általános jelenséggel állunk szemben, amely azt jelenti, hogy a gazdasági ágak munkája egymáshoz közeledik, a gazdasági ágak úgy kiegészítik egymást, hogy azokat csak egységesen lehet valóban helyesen áttekinteni, és azt jelenti, hogy nemcsak a gazdasági ágak, hanem a gazdaság és a szociálpolitika is úgy összefolynak, hogy ezeknek az áttekintése is csak együttesen lehetséges. Ezek azok az alapgondolatok, amelyek mindezeknek az újjáalakításoknak az alapját képezik. Hogy rövid legyek, áttérek pár ezóva] azokra az egyes nagy saját kérdéseinkre, amelyeket nem is lehet megoldani, ha nem az öszszes minisztériumokra, az összkérdésekre nézve teljes áttekintéssel nézzük azokat. Itt van például magának a külkereskedelemnek a kérdése, amely elismerem, hogy par excellence kereskedelmi minisztériumi kérdés, de éppen anyira földmívelésügyi minisztériumi, külügy minisztériumi, gazdasági minisztériumi kérdés is, és mindezeknek a minisztériumoknak meg lehetnek a maguk nézőpontjai, a maguk kívánságai az előkészület, az anyag áttekintése, tehát a statisztika felvétele tekintetében. Teljesen hasonló kérdés a racionalizálás, amely ma még kiforratlan dolog a világon ós még általánosan államilag kevéssé mutathat rá eredményekre, inkább csak egyes vállalatoknál vagy egyes vállalatcsoportoknál, vagy talán iparágaknál, de amely felé haladunk s amelynek szükségét, legalább is a tudományos tanulmányozás, a statisztikai felvétel szükségét ebben a tekintetben a világon mindenütt felismerték. Ez is olyan kérdés, amely a gazdasági, a kereskedelemügyi, a földmívelésügyi sa pénzügyi minisztériumhoz egyaránt tartozik, eltekintve attól, hogy még a népjóléti minisztérium körébe is tartozik, mert a szociálpolitikai kérdésekkel n legszorosabban összefügg. Teljesen ugyanilyen a többtermelés kérdése is, ilyen a konjunktúrakutatás kérdése, a munkanélküliség kérdése, amelyek mind nem egy minisztériumnak s egy munkakörnek, hanem többnek a körébe tartoznak, amelyek mindegyikének tekintetében mindezek a minisztériumok és szolgálati ágak igényeiket támaszthatnak, s ezért ezeket a felvételeket egyöntetűen kell végrehajtani. Már voltam bátor egyszer e helyen figyelmeztetni ugyanarra, amire Szterényi ő excellenciája ma is figyelmeztetett, a különböző államigazgatási ágaknak egymás melletti szerveire, s akkor rámutattam arra, bogy vannak ilyen parallel statisztikai hivatalaink jóformán minden minisztériumban s tudok olyan esetet, — nem akarom ezeket most itt megismételni, csak hivatkozom arra a figyelmeztetésemre — amikor egy minisztérium kérdőíveket bocsátott ki, amelyeket a jegyzőknek kellett volna kitölteniök, s a Központi Statisztikai Hivatal számtalan megkeresést kapott a jegyzőktől, hogy minthogy az adatok a Központi Statisztikai Hivatalban vannak, legyen szíves a jegyzőknek azokat a kérdőíveket kitölteni, hogy ők azután az illető minisztériumnak — nem ^akarom megmondani, hogy melyiknek, mert mással is megtörténhetett volna ugyanígy — ezeket megküldjék. Ennek kell elejét venni. Kgységes statis/ti kát kell teremtenünk két szempontból. Először a külföld szempontjából is, bogy kifelé is egy féleképpen mutassuk be a dolgokat. Ez nem azt jelenti, bogy színezéssel, de azt jelenti, hogyha a felvételek nem egységesek, nem ugyanazon tudományos princípiumok szerint történnek, hanem bizonyos alaptények mások, akkor másmás számok kerülnek elénk. Egy igen kiváló munkában, amelyet különböző külföldi nyelveken kiadtunk, s amely egyike a Legelterjedtebb, Magyarországot ismertető újabb munkáknak, Magyarország megmaradt erdőterületére nézve, az egyik helyen az áll, hogy 14*896 erdőnk maradt meg és száz oldallal hátrább az áll, hogy
