Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.
Ülésnapok - 1927-55
Az országgyűlés felsőházának 55. ülése 1929. évi március hó 13-án, szerdán. 17 A Képviselőháztól újabban beérkeztek: «A szőlögazdálkodásról és a nagyközsékekről», továbbá nw es uz, tu»v«uiy- e» gyuKí VÍ/ÜUITOBUM-UI» szóló törvényjavaslatok. Ezek a törvényjavaslatok kiadattak a Felsőház illetékes bizottságainak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a Felsőház egyes bizottságai- az előkészítés végett előzetesen hozzájuk utalt összes törvényjavaslatokat, a nemzeti közművelődési alapítványról szóló törvényjavaslat kivételével, leJái'gyalták, jelentéseiket benyújtották, azok Kinyomattak, szétosztattak s a házszabályok által előírt 8 nap közbevetésével mai ülésünk napirendjére tárgyalásra kitűzettek. Ugyancsak beadta jelentését a Felsőház igazoló bizottsága is több hozzáutalt igazolási ügyben s ez a jelentés is a mai ülés napirendjére tárgyalásra kitűzetett. Tudomásul vétetik. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy az igazoló »íróság, illetőleg a legfőbb fegyelmi bíróságok tagjai közül még nem tettek esküt Madarász István, Kiss Ernő és Tarnay Gyula tagtársaim. Ha e három felsőházi tag úr közül valaki íelen volna felkérem, hogy az előírt eskü letétele végett a terein közepére jönni szíveskedjék. (Tarnay Gyula felsőházi tag a terem, közevére lép.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a megtelelő eskümintát felolvasni. Kühne Lóránt jegyző (olvassa az eskümintát. —• Tarnay Gyula leteszi az esküt). Elnök: Az eskü letétetett. Napirend szerint következik az igazolóbizottság jelentése Purgly Emil felsőházi tag igazolása, gróf Csekonios Endre, továbbá Brezovay László elhalálozása, végül Szandtner Pál felsőházi tagságáról való lemondása folytán jjz igazolt felsőházi tagok névjegyzékének újabb Kiigazítása tárgyában. , Kérem a jegyző urat, hogy az iga/olóbizottB «g jelentését felolvasni szíveskedjék. , . Kühne Lóránt jegyző (olvassa az igazolówzottság jelentését). Elnök: Kíván valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a tanácskozás befejeztetvén, következik a határozathozatal. . Ke r( } em továbbá, méltóztatnak-e az igazoló ~ 1Z '°Í. .£* Javaslatát arra nézve elfogadni, hogy gror bsekonics Endre, valamint Brezovay U'iszlo az igazolt felsőházi taerok néviesrvzéké-, •••...</.,,,,,,,, ;, naiarozaioi. nugy nevezeiiew igaz()lt felsőházi tagok névjegyzékéből töltetnek. _ ,,y.^ül kérdem, hogy méltóztatnak-e az igaj'-olobi/ottságnak azt a javaslatát elfogadni, [K»gy Szandtner Pál felsőházi tagságáról való «'"»'»ndasat a Ház vegye tudomásul, illetőleg Szandtner Pál az igazolt felsőházi tagok névjegyzékéből töröltessék, igen vagy nem? Unat.) Ma J^en, ily értelemben inondom ki a határozatot s az igazoltak névjegyzékében történt ezek a változások a hivatalos lapban közzététetnek. Napirend szerint következik a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság jelentése a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló törvényjavaslat tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a bizottság, jelentésót felolvasni szíveskedjék. Kühne Lóránt jegyző (olvassa a közgazdasági és közlekedési bizottság jelentését). Elnök: Szólásra következik báró Szterényi .József ő excellenciája. (Felkiáltások: Halljuk: Halljuk!) Báró Szterényi József: Nagyméltóságú Elnök úr! Mélyen tisztelt Felsőház! Ha gyarló hangom dacára kénytelen vagyok a mélyen tisztelt Felsőház ügyeimét és türelmét igénybe venni, ne méltóztassék ezt tiszteletlenségnek, vagy kíméletlenségnek venni, hanem méltóztassék annak betudni, hogy egy erkölcsi kötelességet vélek teljesíteni mai felszólalási un inal. olyan szolgálati ágról és intézményről lévén szó a statisztikai szolgálat újabb szabályozásáról szóló törvényjavaslatban, amely szolgálatnak éveken keresztül felettes hatósága voltam, amely szolgálattal lelkileg összenőttem, amely f szolgálatot talán kevesen ismerik ebben a Házban, de a másik Házban is úgy és olyan közelről, mint ahogyan azt nekem megismernem alkalmam volt. Erkölcsi kötelességet vélek teljesíteni azzal az intézettel szemben, «amelynek átszervezése, kifejlesztése egyik célja a szőnyegen lévő törvényjavaslatnak, s amely inté[ zetet igazi világításba akarom helyezni, szemben a sok meg nem értéssel és sokszor félreértéssel is. Mélyen tisztelt Felsőház! A statisztikát általában olybá szokták venni, mint valami felesleges, de szükséges rosszat, olybá szokták venni, mint egy olyan intézményt, amelynek az a. feladata, hogy a számok tetszés szerinti csoportosításával olyan eredményt hozzon ki, amely az egyik vagy a másik irányban kívánatos, de a statisztikának a maga valódi értékét, valódi jelentőségét, nálunk legalább, sajnos, a legritkább esetben értik és méltányolják. Ügy vagyunk a statisztikával, mint a legtöbb szakkérdéssel, a legkevesebben értik és a legtöbben szólnak hozzá és gyakorolnak felette kritikát. A statisztika tulajdonképpen az ország tükre lehetne, vagy tényleg az ország tükre is befelé, amelybe minél gyakrabban belenézni és így az ország valódi állapotait megismerni és ez állapotok alapján azután az ország sorsának intézését eldönteni elsőrangú feladat. De a stall tisztika film is egyúttal külföldi vonatkozásban, egy film, amelynek lepergetésével az or| szagnak politikai, gazdasági, kulturális viszonyait ismertethetjük meg legjobban a külfölddel, a leghatásosabb propagál ív eszköz: a tu[ domány erejével. Mélyen tisztelt Felsőház! Ha a mi statisztikai szolgálatunkat tekintjük, nyugodtan állíthatom és nyugodtan állíthatjuk, hogy a magyar statisztikai szolgálat — akár az Országos Központi Statisztikai Hivatalt vesszük, akár a mellette működő második nagy statisztikai intézményünket: a Székesfővárosi Statisztikai Hivatalt — elsőrangú intézmény, és nemcsak itt mondom ezt ma, hanem felelős állásban, amikor \ az Országos Központi Statisztikai Hivatalnak felettes hatósága voltam, az országgyűlés másik házában mondottam azt, hogy a Központi Statisztikai Hivatalunkat az ország első hivatalának tekintem. 4*
