Felsőházi napló, 1927. IV. kötet • 1928. december 20. - 1929. június 28.

Ülésnapok - 1927-61

146 Az országgyűlés felsőházának 61. ül úttal kimondani, hogy a Felsőház ezen határozata a Képviselőházzal hozzájárulás céljából közöltessék, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot A törvényjavaslat mostani tárgyalása során több határozati javaslatot nyújtottak be. Jankovich Béla ő nagyméltósága kíván nyilatkozni. Jankovich Béla : Tisztelettel bejelentem, hogy határozati javaslatomat visszavonom. Elnök : Az tehát tárgytalan. Következik Pap József ő méltósága határozati javaslata. Kérem a jegyző urat, hogy a határozati javaslatot felolvasni szíveskedjék. Latinovits Endre jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök : Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e az imént felolvasott határozati javaslatot elfogadni, igen vagy nem ? (Nem !) Ha nem, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a határozati javaslatot nem fogadta el. A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatván, következik a részletes tárgyalás. Az általános óhaj az, hogy még ma befejezzük a részletes tárgyalást is s ezért valószínűleg egy kissé meghosszabbítjuk a mai ülést. Most az ülést 5 percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. T. Felsőház ! A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatván, következik a részletes tárgyalás. Mielőtt a részletes tárgyalást megkezdenők, bejelentést kívánok tenni. Házszabályaink szerint tanácskozásaink alapja az egyes törvényjavaslatok tárgyalása alkalmával a Képviselőház által elfogadott szöveg. Ezen a szövegen a Felsőház együttes bizottsága módosításokat javasol. A Felsőház bizottságainak együttes jelentésében — amely a Felsőház tagjai között idejében szétosztatott — mindezek a módosítások fel vannak véve, és meg is vannak indokolva, tehát azok teljesen ismertek a Felsőház tagjai előtt. A leghelyesebbnek tehát azt tartanám, ha a részletes tárgyalásnál a törvényjavaslatnak úgy a Képviselőház által elfogadott szövegét, mint a bizottságok együttes jelentésében foglalt módosított szövegét a Felsőház minden tagja által ismertnek tekintenők s ez esetben a szövegek felolvasását mellőzhetjük. (Helyeslés.) A jegyző úr tehát csak a törvényjavaslat címét, és ha ez elfogadtatott úgy, amint szokásos, a szakaszok sorszámát olvasná, és azoknál a szakaszoknál, ahol a Képviselőház szövegezésén az együttes bizottság módosítást javasol, ott a kérdés feltevésénél a bizottság módosított szövegét szembe fogom állítani a Képviselőház által elfogadott szöveggel s amennyiben a Felsőház többsége a bizottságok által módosított szöveget fogadná el, természetesen elesik a Képviselőház által elfogadott szöveg. Méltóztatnak ehhez a javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Pia igen, ilyen értelemben fogok eljárni. Most tehát kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét s azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék, megjegyezvén, hogy azoknál a szakaszoknál, ahol az együttes bizottság módosítást javasol, ott szíveskedjék megállani, hogy a kérdést szavazásra feltehessem. Latinovits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—3 §-ait, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. Olvassa a i. §-t). Elnök : Beliczey Géza ő méltósága kért szót. Beliczey Géza : Nagyméltóságú Elnök Ür ! íse 1929. évi június hó 7-én, pénteken. Mélyen t. Felsőház ! Méltóztassanak megengedni, hogy egypár percre igénybevegyem a Felsőház szíves türelmét. Minthogy nem vagyok a közigazgatási bizottság tagja, nem volt alkalmam a részletekhez hozzászólani, és ezért most kívánom az alkalmat megragadni, hogy rövid pár percre felszólaljak. A 4. § 3. pontjához akarok szólani, amely tulajdonképpen jogot .ad az egyes érdekképviseleteknek, hogy a vármegyei törvényható-" sági bizottságba tagokat delegáljanak. Itt a törvényjavaslat a mezőgazdasági bizottság tekintetében mellőzte a vármegyei gazdasági egyesületeket. Mi, akik a vármegyében élünk, látjuk, hogy a vármegyei gazdasági egyesületek szoros kontaktusban voltak a vármegyei élettel és a vármegyei közigazgatással egyetértve, önzetlenül szolgálták a mezőgazdasági kultúrát. A vármegyei gazdasági egyesületekben tömörült osztály- és raugkülönbség nélkül a magyar gazdatársadalom intelligens közönsége, azonkívül a régebbi, a múlt időkben, a háború előtt, mielőtt még a gazdasági felügyelői kar megszerveztetett volna, a vármegyei gazdasági egyesületek egyik funkcionáriusa, az egyesület titkára volt tulajdonképpen a gazdasági előadó, sőt a földmívelésügyi kormány mindig meghallgatta a vármegyei gazdasági egyesületek szakvéleményét is egyes mezőgazdasági kérdésekben. Hosszú időt venne igénybe, ha azokat a kapcsolatokat, amelyek a vármegyei gazdasági egyesületek és a vármegyei közigazgatás között fennállanak, mind felsorolnám. Méltányosnak tartanám azonban, ha a vármegyei gazdasági egyesületet ezek közé a testületek közé felvennék, hiszen ezek az egyesületek háromnegyed évszázad óta szolgálták a mezőgazdasági kultúrát. Méltóztatnának tehát elfogadni, hogy ezeket az egyesületeket szintén azok közé az érdekképviseletet alkotó egyesületek közé sorozzuk, amelyeknek joguk van két vármegyei törvényhatósági bizottsági tagot a törvényhatósági testületbe beküldeni. Tiszteletteljes indítványom tehát az volna, hogy a 4. § 3. pontjában a 8. sorban a 6. pont elé a «bizottságnak» szó után a «vármegyei gazdasági egyesületek» szavak jöjjenek. Ugyancsak ennek a szakasznak 4. pontja 16. sorában a «küldenek» szó után «és a vármegyei gazdasági egyesületek két képviselőt küldenek» iktattassék. Mély tisztelettel kérem a mélyen t. Felsőházat, hogy ezt az iidítványomat mind H Felsőház, mind a belügyminiszter úr méltóztassék elfogadni. Elnök : Csak figyelmeztetem a mélyen t- felsőházi tag urat, hogy mindig írásban és olvasható aláírással kell beadni a módosításokat. A belügyminiszter úr ő excellenciája kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter : Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! Az érdekképviseletek a törvényjavaslat szerint úgy vannak szabályozva, hogy a törvényben szabályozott képviseletek tekintendők ezeknek, kivéve az Orvos Egyesületet, amelynek még kamarája nincs. A gazdasági érdekképviseleteknek törvényes képviselete ma a Kerületi Országos Mezőgazdasági Kamara. Maguk a gazdasági egyesületek, amelyek a vármegyékben alakulnak, magánalakulatok és így ilyen törvényes képviseleteknek nem tekinthetők. Már ez is argumentum tehát arra vonatkozólag, miért nem vagyok abban a helyzetben, hogy ő méltósága indítványához hozzájárulhassak. De nem járulhatok hozzá azért sem, mert a következő bekezdések valamelyikébe kellene felvenni, hogy minden ilyen gazdasági egyesület két taggal képviseltessék, és ez a két taggal való képviseltetés azt az arányszámot, amely itt íixí