Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-47

Az országgyűlés felsőházának 47. ütése 1928. évi július hó 19-én, csütörtökön. 67 Mármost micsoda a megváltási jog tartalma ? A megváltási jog tartalma az, hogy az a birtok a tulajdonostól a tulajdonos akarata ellenére is elvonható. Ez a megváltási jognak a tartalma. Mi az elővásárlási jog tartalma 1 Az elővásárlási jog tartalma az, hogy az azokra a birtokokra vonatkozó tulaj donátruházási szerződéseknél, amely birtokokat a tulajdonos eladóvá tesz, amelyeket a maga akaratából forgalomba bocsát, az állam a vevő fél hatáskörébe lépjen be, ugyanazokkal a kötelezettségekkel, amelyek a tulajdonos által kötött szerződésben stipulálva vannak. Az 1920:XXXVI. tcikk megállapítást tartalmaz a megtagadási jogra vonatkozólag is. Ez a megtagadási jog is végtelenül éles belenyúlás a tulajdonjogba, mert itt ismét a tulajdonos akaratával, a tulajdonos elidegenítési akaratával szemben állapit meg és ad jogot az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak egy olyan korlát felállítására, amellyel szemben a tulajdonos akarata nem érvényesülhet. Van tehát két jog az az 1920:XXXVI. t.-cikkben, amely a tulajdonos akarata ellen érvényesülhet, s amellett van az elővásárlási jog. Ha én az előttünk fekvő törvényjavaslatnak jogi alapját vizsgálom, akkor meg kell állapitanom azt, hogy éz a törvényjavaslat igenis az elővásárlási jog alapján áll. Nevezetesen kimondja ez a törvényjavaslat, hogy 200 holdig csak elővásárlási jog gyakorolható. Kimondja a törvényjavaslat azt is, hogy ez a 200 holdas spácium és határvonal felemelhető 500 holdig. Kimondja továbbá ez a törvényjavaslat, hogy a megtagadási jog három év niulva megszűnik, vagyis fokozatosan létesítve van, meg van teremtve az, hogy a birtokra vonatkozó tulajdonjog csak abban a kérdésben érintetik, amely kérdésben az eladóvá tett birtokra vonatkozólag az állam a szerződésbe mint vevő fél belépett. Nincs azonban ennek a törvényjavaslatnak rendelkezése, amely a föld-* birtokra vonatkozó tulajdonjogot a tulajdonos akaratával szemben akarná érvényesíteni. Ha én ezeket a jogi helyzeteket összehasonlítom, akkor meg kell állapitanom azt, hogy igenis olyan mérvben történt közeledés a tulajdonjog szentségének érvényesítéséhez, amely mérvben azt azok a politikai, gazdasági és szociális okok ós szempontok, am» lyekre itt hivatkozás történt, megengedhetik. Szóval addig a határvonalig, ameddig a jelen időpontban a tulajdonjog szentségének visszaállítása^ kérdésében elmehettünk, ez a törvényjavaslat tényleg el is ment. (Helyeslés jobb felől.) De volt az 1920. évi XXXVI. tcikknek egyéb, a tulajdonjog kérdésébe vágó rendelkezése is. Nevezetesen, amikor az 1920, évi XXXVI. tcikk a 44. §-ában megállapittatott forgalmi érték kifizetésének módját meghatározza, amikor a forgalmi érték megállapításának idejét 10 esztendőre kitolta, s amikor rendelkezést tartalmaz abban a tekintetben, hogy 10 év után a bíróság még részletfizetésre tűzhet ki határidőket : akkor a szolgáltatással szemben a viszontszolgáltatásnak ez a problémája olyan kérdéssé van téve, olyan távoli időre van kitolva, amelynél közbejövő körülmények folytán mindig fennállt az a lehetőség, mindig megvolt a tulajdonos lelkében az a kétség, hogy vájjon elkövetkezik e az az idő, amikor tényleg meg fogja kapni a maga birtokának ellenértékét. Még egy momentum van, amely tulajdonjogi vonatkozásban sérelmet képez az 1920. évi XXXVI. tcikkben. Ez a momentum pedig az, hogy ez a törvény nem teremtett megnyugvást a tulajdonjog kérdésében a juttatottaknál sem, és pedig azért nem, mert nem tette lehetővé azt, hogy a birtokostól elvett föld telekkönyvileg az illetőnek tulajdonául bekebeleztessék, s ennélfogva a tulajdonjogot nem állította helyre ebben a viszonylatban sem. De megvolt a törvény rossz következménye abban is, hogy a tulajdonosi tudatot sem plántálta bele a juttatott lelkébe, s a tulajdonosi tudatnak ez az elmaradása volt nagyrészben azoknak a gazdasági visszaeséseknek oka, amely visszaesések ezeknél a földeknél tényleg bekövetkeztek, (Uyy van ! a középen.) Ezt is reparálja ez a törvényjavaslat azáltal, hogy a tulajdonosnak belátható rövid időn belül kielégítést ad, a juttatott részére pedig a telekkönyvi tulajdonjoghoz való hozzájutást rövid idő Í fatt biztosítja. Ha ezeket összefoglalom ; ha azt veszem hogy e javaslat szerint a tulajdonos akarata nélkül nem lehet senkit privát tulajdonhoz hozzájuttatni ; ha veszem, hogy a tulajdonos a maga birtokának értékét rövid idő alatt megkapja ; ha veszem azt, hogy a juttatott telekkönyvi tulajdonhoz jut : akkor meg kell állapitanom, hogy ez a javaslat a tulajdonjog szentségének érvényesítése szempontjából a mai időben lehetséges minden intézkedést megtett. Magát a jogi kérdést illetőleg nem kívánom tovább untatni az igen t. Felsőházat, de méltóztassanak megengedni, hogy egy pár, az általános vitában elhangzott kérdéssel foglalkozzam. (Halljuk ! Halljuk !) Hadik őexcellenciája azt mondotta beszédében, hogy én azt a kijelentést tettem volna, hogy nem ellenőrzöm az Országos Földbirtokrendező Bíróság működését. (Gróf Hadik János : Nem ellenőrizheti !), jobban mondva nem ellenőrizhetem. Méltóztassék vizsgálat tárgyává tenni az adminisztrációs főhatóságnak, a ministeriumnak felügyeleti jogát a bíróságokkal való vonatkozásban. Ká kell mutatnom arra, hogy ez a felügyeleti jog a bírói l'üggetlenség érinthetetlensége szempontjából nem terjedhet ki egyébre, mint az illető bíróság adminisztrációjának felügyeletére, korrigálására, irányítására stb. Semmiesetre sem terjedhet ki azonban arra, hogy a konkrét ügyek elintézésiben akár irányító módon, akár repressziv módon bármiképen is beavatkozzam. És itt rá kell térnem Hadik őexcellenciája által felhozott egyes konkrét esetekre. Kijelentem, hogy ezeket meg fogom vizsgáltatni, azonban nem tudok már most nyilatkozatot tenni arra vonatkozólag, hogy ezt korrigálom, vagy reperálom is. (Hadik János gróf: Még több adattal is fogok szolgálni, ha megengedi őexcellenciája!) Lehetséges ugyanis, hogy oly kérdésre vonatkozólag tennék nyilatkozatot, amely kérdés megoldása hatáskör hiányában nem állana módomban. Ezeknek a kérdéseknek kezelése —•• mint azt a képviselőházban is mondottam — in ultima analisi fegyelmi kérdés, azonban az 1871 : VIII. te. értelmében ez a fegyelmi kérdés sem kezelhető hivatalból, csak a fél sérelmére, a fél panaszára. Hiszen ez természetes is. Ha én egy konkrét ügyben hozott ítélet miatt hivatalból indíttathatnék fegyelmi eljárást, akkor repressziv módon ugyan, de elŐrehatólag mégis beavatkoznám az ítélkezésbe. (Gróf Hadik János : Az a baj, hogy az illető felek attól félnek, hogy ha feljelentést tesznek, akkor az utolsó garasukat is elveszik ott, ahol eddig még nem vették el!) Ez nem lehetséges. Még Hadik őexcellenciájának egy kijelentésére kell nyilatkoznom, melyet az Ofb. megszűnésére vonatkozólag ugy a bizottságban, mint — azt hiszem — itt is méltóztatott megtenni, hogy t. i. az Ofb. három év után nem fog megszűnni. Kijelentem, a szavammal jelentem ki, hogy ennek a javaslatnak 17. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy az Ofb. a törvény életbelépésétől számított harmadik év végén megszűnik, jóhiszemű és tényleg azt jelenti, hogy meg is fog szűnni. (Gróf Hadik János : Azt akarjuk, hogy az Ofb