Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-47

66 Az országgyűlés felsőházának 47. ülése 1928. évi július hó 19-én, csütörtökön. lebontják és nem ledöntik ezeket az intézkedéseket es fokozatosan fogják visszaállitani a normális állapotokat. Azt hiszem, hogy ha a törvény életbelép, ez áldásos lesz, különösen a kérdés pénzügyi megoldásánál fogva és annak következtében, hogy a rendelkezések 'assanként, fokozatosan közelebb hoznak bennünket ahhoz az állapothoz, amely egy normális viszonyok között lévő államban fennáll. Kérem a mélyen t. Felsőházat, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés, éljen-és és taps.) Elnök : Az igazságügyminister ur őexcellenciája kivan szólni ! Pesthy Pál igazságügyminister: Nagyméltósáötr Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) Kétségtelen az, hogy az 1920. évi XXXVI. t.-c. rendelkezései erős belenyúlást foglalnak magukban a tulajdonjog szentsége, a tulajdonjog és az önrendelkezési jog érinthetlensége kérdésében. A földmivelésügyi minister ur az imént elhangzott beszédében, Vay László báró ur Dedig a délelőtt folyamán elhangzott beszédében rámutatott azokra a szempontokra, amelyek a tulajdonjog korlátozását szükségessé teszik. Ha ezeket a^ szempontokat birálat alá veszem, azt kell megállapítanom, hogy politikai, szociális és gazdasági okok tették szükségessé a tulajdonjog korlátozását. Most, amikor az egyke-kérdés megoldásával kapcsolatban a kisvagyonok Öröklési jogának mikénti rendezése kérdésével foglalkozunk, ha visszatekintek a tulajdonjog kérdésének fejlődésére a jogtörténelem folyamán, meg kell állapitanom, hogy ezek a politikai, szociális és gazdasági okok a történelem folyamán mindig érvényesültek a birtokok tekintetében. Visszamehetünk a zsidóságig. Meg kell állapitanom azt, bogy pl. a zsidó családban, ha egy családtag a maga bírtokrészét el akarta adpi, arra a birtokrészre a családnak elővásárlási joga volt Meg kell állapitanom, hogy a zsidó családból kiházasodó leány kénytelen volt a maga ingatlan birtokát a családnak visszahagyni. Nem akarom hosszadalmasan untatni ezekkel a kérdésekkel az igen t. Felsőházat, mégis rá kell mutatnom arra, hogy pl. 1769 körül, Nagy Frigyes idején Poroszországban a belsőségekre, a városi telkekre és az ingatlanok haszonbérletére vonatkozólag a 30 éves háború után is ilyen intézkedések történtek. Rám, mint igazságügyministerre, ezidöszerint csak annak a birálata tartozik, hogy vájjon azok a tulajdonjogkorlátozások, amelyeknek bevezetését a nemzetgyűlés bolcsesége 1920 ban szükségesnek látta, ez idő szerint még fentartbatók-e, és fentarthatók-e abban a mértékben, amint azt az 1920. évi XXXVI. te. statuálta. Hogy e korlátozások időtartamáról miként vélekedem, illetve vélekedtem már 1925 ben, erre vonatkozólag legyen szabad egy, a nemzetgyűlésben 1925 november 25 én tartott beszédemnek egy részét felolvasnom. (Olvassa): »Tény, hogy elkerülhetetlen szükség az, hogy azt a földbirtokreformtörvény alapján való eljárást, amely eddig folyt, befejezzük. Ezen az utón azt a cél', amelyet megvalósitandónak tartok, nem is fogjuk elérni. De nem fogjuk ezt elérni azon az utón sem, amelyet az ellenzéki polgári blokk a maga programmjában megjelölt, Kell tehát, hogy ezekkel a követelményekkel és ezekkel a programul pontokkal néhány szóval foglalkozzam. Nevezetesen, a polgári blokk a maga további földbirtokprogrammjában ugy állítja be a kérdést, hogy ő szükségesnek tartaná azt, hogy a most folyó földbirtokrendezési eljárásban bizonyos lehetőség teremtessék arra nézve, hogy az ügyek újra felvétessenek ott, ahol valami hézag van. További prograrnmpontja pedig az. hogy az ezer holdon felüli szabadforgalmu nagybirtokokat arra kivánja kötelezni, hogy ezeknek 'az ingatlanoknak 20% át két év alatt parcellázzák, amennyiben pedig ezt nem teljesítenék, azok a területek az állam birtokába menjenek át bizonyos kötvények ellenében és az állam rendelkezzék velük. Ugyancsak prograrnmpontja a polgári blokknak az is, hogy a hitbizományoknak 2000 holdon felüli része járadékkötvények ellenében a földreform céljaira sajátíttassák ki. Én ezeknek a programmpontoknak egyikétsem tehetem magamévá. Nem tehetem magamévá azért, mert én ezekben az ország veszedelmét látom. Nem beszélek arról, hogy ezeknek az intézkedéseknek megvaló>itásával a tulajdonjog, mint jog, elveszítené minden tartalmát, de nem beszélek arról sem, hogy ezáltal minden egyes birtok belekerülne abba a jogbizonytalanságba, amely jogbizonytalanság szüli azt a helyzetet, hogy a birtok hitelhez nem tud jutni, s nem lévén forgótőkéje, az egész termelés, az egész gazdálkodás visszaesése következik be. De rá kell mutatnom még arra is, hogy ilyen módon ennek a programmnak a megvalósításával akkora birtoktömegek mozgósittatnának, amelyek ügyét máról holnapra elintézni és azokat odajuttatni, ahova ki\ánatos, nem lehet. Egy azonban bizonyos, az, hogy ezeknek a birtokoknak a tulajdonosok kezéből való ilyetén kivonása különösen a mezőgazdasági cselédek és munkások helyzetét olyanná tenné, hogy azok földönfutókká lennének. Ugyanakkor, amikor ezeket a birtokokat az Amerikába kivándorolt egyének visszatelepítésére akarják forditani, megfeledkeznek arról, hogy nagy tömege az itthon dolgozó embereknek megint csak vándorútra lenne kényszerítve ezáltal. Épen ebből a s'/empontból én ezeknek a programmpontoknak a megvalósítását nem sötétbe való ugrásnak, hanem egyenesen örvénybe való ugrásnak tekintem, amelyet ennek az országnak közgazdasági élete kibírni nem tudra. Épen ezért én azt a célt, azt a feladatot a birtokeloszlás kérdésében nem igy gondolom megvalósitandónak. Én a szabadlürtokok természetes fluktuációjának kézbevétele utján gondolom ezt megoldandónak, gondolom pedig az elővásárlási jog fentartásával.« 1925 november 25-én helyezkedtem én erre az álláspontra. Ennek a nyilatkozatomnak eredményeként tehát meg kell állapitanom azt, hogy én már 1925 novemberében — 1925 december 7-én szűnt meg a rekvirálási jog a birtok tekintetében — szükségesnek tartottam a földbirtokrendezés befejezését és megjelöltem azt az utat és módot, amelyet én a szabad birtokforgalom érintetlen hagyása mellett az elővásárlási jog gyakorlásával a birtokpolitikai célok lebonyolítására szükségesnek tartottam. Mármost ennek a javaslatnak a szempontjából kell nekem ezt a nyilatkozatomat birálat tárgyává tennem, és birálat tárgyává kell tennem azt, hogy vájjon ez a javaslat ennek az én nyilatkozatomnak elvét magáévá teszi-e, igen vagy nem. Hogy ezt megállapíthassam, meg kell állapitanom azt, hogy milyen tulajdonjogi korlátozások foglaltatnak az 1920 : XXXVI. tc.-ben. Méltóztatnak tudni, hogy az 1920 : XXXVI. foot év tartamára, 1925 december 7-éig tartó időtartamra megváltási jogot engedélyezett a birtokokra. Méltóztatnak tudni azt, hogy ez a földbirtokreformtörvény a bi; tokokra elővásárlási jogot is biztosított ; de nemcsak elővásárlási jogot, hanem megtagadási jogot is Nevezetesen az elővásárlási jog gyakorlása nélkül is joga volt az Ofbnek a jogügylethez való hozzájáiulását megtagadni.