Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-47

Az országgyűlés felsőházának 47. ülése 1928. évi július hó 19-én, csütörtökön. 65 hogy e tekintetben teljesen egyetértünk Somssich gróf őméltóságával, és semmi olyasmire nem gondolunk, hogy valami generális vagy nem tudom én milyen messzemenő intézkedéseket foganatostisunk. Tévedés volna azt gondolni mintha mi a földbirtok állandó hullámzását akarnánk, amely sem termelési, sem nemzetgazdasági szempontból nem kívánatos, közpe lépni caak ott szükséges, ahol az élet ezt parancsolólag követeli meg, hogy az elővásárlási jog utján levezetjük a közmegnyugvás és a közrend szempontjából a feszültségeket. Ugyancsak Somssich gróf őméltósága mondta tegnap azt is, hogy az ujabb juttatásoknál a teljesen vagyontalanoknak ne juttassunk földet. A törvényjavaslat 5. §-a kifejezetten előírja, hogy a megüresedett területek csak kézpénzfizetés mellett juttathatok, ugy azonban hogy az ehhez szükséges összeget hitelművelettel is megszerezhetik. Tehát itt is a teljes biztositék megvan s kell, hogy eloszlassuk aggodalmát őméltóságának, hogy az ő kívánsága teljes mértékben honoráltatik. Bernát István őméltósága tegnapi beszédében a korlátozások fenntartását kéri és azokat a nemzeti szempontokat kívánja megvédeni, amelyek ezen az utón eléretni kívántatnak. Megnyugtathatom őméltóságát, hogy e tekintetben teljesen azonos a felfogása a kormányéval, és hogy azok a korlátozások, ott ahol szükségesek, fennif ognak tartatni. Jankovich Béla őexcellenciája azt mondotta tegnapi beszédében, hogy azért, mert párszor előfordult annak szüksége, hogy az elővásárlási joggal kell élnie a kormánynak, kár ezt a korlátozást az egész vonalon fenntartani és a birtokot gúzsba kötni ; sokkal elönyösebb volna, hogy amennyiben annak szüksége felmerül, az állam kisajátitás utján szerezné meg a birtokot. Én a gazdaközönség érdekében a magánjog és a magántulajdon szempontjából nem tudok egyetérteni Jankovich őexcellenciájával és messzemenő külömbségek vannak köztünk ebben a tekintetben. Mert miről van szó ? Ez már teljesen belevágna az önrendelkezési jogba, a magántulajdonba, és kisajátitás utján bárhol hozzá lehetne nyúlni a birtokhoz ötletszerűen, bármely kormány vagy bárki iniciálhatná, hogy kisajátitás utján földbirtokpolitikai szempontból birtokokat elvegyen. Az elővásárlási jog gyakorlásánál pedig, ott, ahol egy birtok eladásra kerül és gazdát cserél, az állam elővásárlási jogának gyakorlásával, anélkül, hogy az illetőnek bármilyen sérelmet okozna, a szerződés azonos feltételei mellett veszi át és használja fel a területeket földbirtokpolitikai célokra. Itt tehát elvi szempontból is nagy különbség van mi köztünk és Jankovich őexcellenciája között, mert mi mégis csak sokkal előnyösebbnek tartjuk a birtokosság szempontjából az elővásárlást, mint a kisajátítást. Ugyancsak Jankovich őnagyméltósága rekriminálja, hogy nem kellett volna azoknak adni birtokot, akiknek pénzük nincs. Ez most már természetesen túlhaladott álláspont, amelyről hiába beszélünk. Annak idején a törvény igy alkottatott meg, s ezen mi most már segiteni nem tudunk. Báró Vay László Őméltósága az ingatlanforgalomnak ezidőszerinti korlátozását szükségesnek tartja és reméli, hogy ezt a korlátozást nem a gazdaközönség ellen, hanem nemzetvédelmi szempontból fogja gyakorolni a kormány. Megnyugtathatom őméltóságát, hogy semmi olyan törekvése a kormánynak nincs, hogy a gazdaközönségnek ezekkel a korlátozó rendelkezésekkel bármilyen téren, bárminemű nehézségeket vagy károsodást akarna okozni. Megnyugtathatom őméltóságát, hogy csak ott, ahol azt a legszükségesebb nemzetvédelmi szempontok parancsolják, fog a kormány ezekkel a jogokkal élni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Azt is mondja őméltósága, hogy ha a kormány a mezőgazdasági termelés rentabilitását biztositja, ugy többé földreformra szükség nincsen. Ebben teljesen igaza van, itt azonban olyan körülmények játszanak közre, amelyeknek eliminálására a kormány ereje is nagyon kicsinek bizonyult. Ezek olyan külkereskedelmi és gazdasági vonatkozások, amelyekkel szemben a kormány annyit küzd. Ilyenek: a külkereskedelmi szerződések tárgyalása, a mezőgazdasági termények értékesítése, stb. Ezek mind olyan kérdések, amelyek olyan nehézséget okoznak, hogy a kormány ezekkel szemben szinte képtelen megvédeni a magyar álláspontot, mint ahogy azt épen Hadik János gróf őexcellenciája és Somssich László gróf ur őméltósága is jól tudják, akik ezekben a tárgyalásokban is résztvettek. Mindenesetre a kormánynak az a törekvése, hogy a termelés rentabilitását biztositsa. mert hiszen abban egyetértek őméltóságával, hogy ha ezt el tudjuk érni, akkor a magyar birtok forgalom arra a minimumra fog szorítkozni, amely minden körülmények között természetszerű és amely nem haladja meg azt a normális hullámzást, amely egy konszolidált gazdasági életet élő államban szükségszerűen előfordul. A földbirtokreformról sok szó és súlyos kritika hangzott el ezen vita során Nem minden rossz azonban, ami itt történt. Ha csak arra utalok, hogy a földbirtokrendező biróság 258.000 házhelyet osztott ki, és ha átlag csak négy családtagot veszek alapul, — tekintettel arra, hogy rövid időn belül remélhetőleg be fognak épülni ezek a telkek, — akkor is egy millió honfitársunk fo«. saját fedele alá kerülni. Hogy ez mit jelent nemzeti szempontból, ehhez azt his?em, kommentár nem szükséges. Ami a javaslatot illeti, azok a kívánságok, amelyeket Hadik őexcellenciája és Somssich őméltósága előterjesztettek, honoráltattak. Hiszen a legfőbb kívánság kezdetben az volt, hogy a földbirtokrendező biróság hatásköre szükittessék, és hogy mindazok a kérdések, amelyek közigazgatási térre tartoznak, a töldmivelésügyi kormány hatáskörébe utaltassanak át és vétessenek ki a földbirtokrendező biróság hatásköréből. Ez meg is történt. A birtokos osztálynak az volt a kívánsága, hogy szüntettessék meg az az áldatlan állapot, amely fennállott, hogy t. i. a megváltást szenvedő a juttatottal szemben mint követelő állott és neki kellett még azon felül, hogy a földjét igénybe vettük, folytonosan verekednie azokért az esedékes járadékokért, amelyek őt a törvény alapján joggal megilletik. Ezt a helyzetet is megszüntette a javaslat. Az a főkivánság is, hogy a földbirtokrendező biróság működése határidőhöz köttessék, — ami egyik kardinális követelése volt a birtokos osztálynak, — szintén honoráltatott, jeléül annak, hogy mindazokban a kérdésekben, amelyek jogos és méltányos követelései a földbirtokos osztálynak, a kormány mindenben egyetért vele- És jeléül annak, hogy Somssich László gróf őméltósága és Hadik János gróf őexcellenciája nem lépték át azt a határt, amelyen tul a kormánynak ezeket a kívánságokat nem állott volna módjáben honorálni. A megegyezés megtörtént, és azt hiszem, hogy amikor kérem, hogy ezt a törvényjavaslatot általánosságában a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassanak, rámutathatok arra, hogy mindazok a rendelkezések, amelyek itt le vannak fektetve, nem fognak több korlátozást, több közterhet, több kötelezettséget róni senkire s eliminálnak és — hogy ugy fejezzem ki magamat — leépítenek fontos és súlyos olyan intézkedéseket, amelyeket nem jó szemmel nézett a gazdaközönség és amelyek ránézve terhesek voltak. Ismétlem, 12'