Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-46

Az országgyűlés felsőházának 46. ülése 1928. évi július hó 18-án, szerdán. 53 megfordítva pedig csak bírói f ankciót szabad testületre bizni. Ez esetben pedig szociálpolitikai funkció lett egyes testületre bízva, amely nem érezte át kellőleg a felelősséget. Ez az a jelenség, amelyet a régi rómaiak is ismertek és amelyből kifolyólag azt mondották, hogy senatores boni viri, senatus autem malaresest, vagyis a szenátorok derék férfiiak, hanem a testület mint olyan egy rosszakaratú intézmény. Mikor léhát kormányzati teendőkről van szó, mikor a felelősség megoszlik, akkor a ténykedés rendesen nem válik be. Erre a jelenségre ujabb időkben a francia irók is rámutattak. Ez a jelenség, hogy hibrid alkotás volt az Ofb, magyarázata annak, hogy működése nem vált be. T. Felsőház ! Abban a meggyőződésben vagyok, hogy ha azok a bírák visszatérnek régi hivatalaikba, régi hatáskörükbe, épugy megfelelnek hivatásuknak, mint megfeleltek annakelőtte. Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy az Ofb nem vált be, és azt látjuk, hogy ezt az intézményt sehol másutt nem hozták be, hogy egy ilyen vegyes bíróságot és hatósági testületet sehol nem létesítettek, nézzük, hogy van ez a kérdés megoldva másutt. Többször hivatkoznak Poroszországra, amely szintén nagyon erősen kezébe vette ezt a kérdést. Ha közelebbről nézzük a dolgot, azt látjuk, hogy Németországban a birodalmi törvény ennek a kérdésnek az elintézését az egyes országokra bizla ugyan, de bizonyos kikötések mellett. Az 1919. évi Reichsverfassung 153. <|-ának második bekezdése idevonatkozóan következőképen szól {Olvassa) : «Eine Enteignung kann nur zum Wohle der Allgemeinheit und auf gesetzlicher Grundlage vorgenommen werden. Sie erfolgt gegen angemessene Entschädigung. Über Höhe der Entschädigung ist im Streitfalle der Rechtsweg bei den ordentlichem Gerichten offen zu halten.» Tehát teljes kártérítés minden esetben és rendes birói eljárás utján. Ezzel szemben, amint tudjuk, Cseh-Szlovákiábaa ott van a Bodenamt, Romániában a ministeriumnak egy alosztálya, Szerbiában pedig maga a minister intézkedik. Melyik utat akarjuk a jövőben követni ? Egyik a Balkánhoz vezet, a másik a civilizált Nyugathoz. Ha tehát az Ofb nem vált be, azt hiszem, nem követhetünk más utat, mint a régit és át kell ruháznunk a közigazgatási teendőket a felelős ministerre, az anyagi jog megvédését pedig a biróságra. Ez az egyetlen mód, amely civilizált államban lehetséges. (Élénk helyeslés és taps. Mayer János földmivel ésügyi minister : Ezt csináljuk !) Igen kártékony hatással van az ilyen földbirtokreformoknak önkényes elbírálása, amit elismerem, nálunk nem történt meg és nem is akarom ezt kiemelni ; nálunk még, bár az Ofb működése nem vált be, szerencsére aránylag szerény keretek között maradt az egész birtokreform. Másként áll a helyzet, ha radikálisan járnak el. Hiszen erre bőven vannak példák. Tudjuk, hogy Oroszországnak, amely radikálisan oldotta meg ezt a reformot, mezőgazdasága tönkrement. Oroszország évente 50—60 millió métermázsa gabonát szállitott külföldre, amely a világ gabonaszükségletének egyharmadát tette ki, ma 2 milliót tud csak kiszállítani, mert mezőgazdasága teljesen tönkrement. A régi Románia, a régi kis Románia a háború előtt 12 millió métermázsa gabonát és lisztet szállitott külföldre, ma az a Románia, amely nemcsak Erdéllyel bővült, amely behozatalra szorul, hanem a Bánát egy részével és Besszarábiával is, ameiy nagyon gazdag terület, ma külföldre átlag csak 2 millió métermázsát szállít és állatlétszáma is folyton visszafelé megy. Ugyanígy megy visszafelé az állatlétszám Szerbiában is. Ma valóban csak a kis Csonka-Magyarország az, amelynek számottevő exportja van Európában gabonában. Ilyen viszonyok mellett azt hiszem, hogy továbbra is óvatosan kell eljárnunk ebben a kérdésben és nem szabad kockára tennünk azokat az érdekeket, amelyek gazdasági szempontból is fennállanak. Elismerem, hogy jelenleg a Ház előtt fekvő törvényjavaslat ebben az irányban bizonyos haladást jelent, haladást jelent már azért is, mert hiszen a Képviselőház lényeges módosításokat tett ; hiszen a képviselőházi tárgyalás előtt ez a törvényjavaslat egészen más formában feküdt előttünk, amely lényegesen kiterjesztette volna az Ofb hatáskörét. Elismerem tehát, hogy ezen a téren haladás van. Ennek a törvénynek szövege azonban olyan hézagos és olyan fogyatékosan van benne minden kifejezve és ezt a szöveget olyan ellentétesen is lehet magyarázni, — amint számtalan tanácskozás közben magam is tapasztalhattam, — hogy nagyon lényeges magyarázásokra szorult ; ennélfogva a Felsőház és az ország is nagy hálával tartozhat Hadik őexcellenciájának (Éljenzés középről és jobb felölj, hogy részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel r és a fogyatékosságokra és az ellentétekre olyan élesen rámutatott. Azért nem hiszem, hogy ez a törvény hosszú életű legyen. A földbirtoklási törvények száma egyre szaporodván, mindig nehezebb lesz a paragrafusok között az embernek magát kiismernie, már pedig egy olyan törvénynek, amely tulajdonjogi intézkedéseket tartalmaz, első kelléke, hogy olyan legyen, hogy azt bárki megérthese. (Ugy van! jobbfelől és a középenJ Elképzelhetjük, hogy e mellett milyen hátrány az, ha a forgalom megkötése mellett, úgy az elővásárlási jog, mint a haszonbér megkötése által sok munka és sok teher nehezedik úgy az állami közegekre, mint az egyénekre. Épen nálam fordult elő nem régen egy ilyen példa. Egy kiscseréről volt szó, amelyhez mindenki hozzájárult; előrelátható volt, hogy annak jóváhagyása nem ütközik nehézségbe. Ez a folyamat április elején kezdődött el és az iratokat megkaptam július 10-én. éspedig a leggyorsabb menet mellett, amely lehetséges volt. Az ut azonban olyan hosszadalmas, annyi hatóságot érint, hogy amíg az ügy a retortákon keresztülmegy, amíg be lesz jegyezve a könyvekbe, amig ki lesz jegyezve: ez olyan sok időt vesz igénybe, hogy ezzel a hivatalnokok és tisztviselők a legtöbb esetben igazán hiábavaló munkát végeznek. (Ugy van! Ügy van! jobbfelől és a középen. — Mayer János földmivelésügyi minister : Ezen is segítünk!) Mi beszélünk arról, hogy egyszerűsítsük a közigazgatást és amellett folyton ujabb és ujabb feladatokat rovunk a közigazgatás nyakába (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelöl és a középen.) éspedig olyanokat, amelyek teljesen feleslegesek. Említés történt arról is a tárgyalások folyamán, hogv hány esetben élt az Ofb., illetve a földmivelésügyi ministerium az elővásárlási jog megtagadásával. Alig egy-két ilyen szórványos eset fordult elő. Hát azért, mert szórványosan előfordult egy-két ilyen eset, ma gúzsba kössük az egész forgalmat s a magyar társadalom egész érdekeltségét ? Ez csíkély dolog, az ilyen nem bir jelentőséggel. Ha mi a helyett, hogy előre intézkedünk, megalkotunk egy kisajátítási törvényt, amelynek alapján a minister fel van hatalmazva arra, hogy bizonyos törvényes feltételek mellett, melyek a törvényben pontosan körülírva vannak, joga van birtokot kisajátítani vagy pedig joga van megváltani haszonbérleteket, — természetesen rendes kártalanítás mellett, — akkor épen e törvény alapján utólag is sokkal egyszerűbben ki lehet sajátítani azokat a birtokokat és megszüntetni azokat a 10*