Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-46

Az országgyűlés felsőházának 46. ülése 1928. évi július hó 18-án, szerdán. 39 okból megtagadhassa az adás-vételi szerződéshez való hozzájárulást. Nehogy azonban ezek akár a földeladó birtokos vagyoni állapotát veszélyeztessék, akár politikai tévútra vezettetve az ország érdekével ellentétesen kezeltessenek, két rendel kezes vétetett be. A megtagadás csak akkor gyakorolható, ha ez nem okozza az illető anyagi romlását. Másik rendelkezés az, hogy ez a jog egy külön felállítandó bizottság meghallgatásával gyakorolható, amely bizottságot a törvényjavaslatban emiitett szervek fogják megválasztani és amely bizottság szervezetéről a végrehajtási utasításban kell gondoskodni. Földbirtokpolitikai rendelkezés a haszonbérlet feletti felügyeleti jog a törvényjavaslat 7. §-ában, amely a Ház együttes bizottságainak a helyeslésével szintén nem találkozott A bizottságok magukévá tették Hadik János gróf ur őnagyméltóságának azt a határozati javaslatát, hogy a törvényjavaslatnak ez a rendelkezése töröltessék. Az együttes bizottság ezt a javaslatot terjeszti elő és a Ház bölcsesége fog ebben a kérdésben határozni. Végül pénzügyi természetű a megváltott földek vételárának a kiegyenlítéséről és az ezzel kapcsolatos kölcsönfelvételről szóló rendelkezés. A törvényjavaslat, amely a kataszteri tiszta jövedelem hatvanszorosában állapitja meg a föld vételárát, ugy rendelkezik, hogy ennek kétharmad része készpénzben, egyharmad része kötvényben fizetendő. El kell ismernünk, hogy ezzel a földbirtokos nem jut az ő földjének teljes értékéhez, azonban tisztában vagyunk azzal, hogy ez áldozat, amelyet a földbirtokosok az ország érdekében hoznak és ezenkivül megvan a lehetőség arra, hogy i.z, akit talán méltánytalanul érne a vételár megállapítás ezen módja, közadók módjára hajtassa be azt a vételárat, amelyet a biróság esetleg ezen a vételáron felül megállapított, ugy hogy voltaképen ez a rendelkezés megint csak norma, amelyhe? a földbirtokos kötve nincs, amelyhez nem kell ragaszkodnia, de mégis biztositva van az a joga, hogy a vételár és a haszonbér közadók módjára fog a javára behajtatni. Az ezekben ismertetett törvényjavaslathoz az együttes bizottság gróf Hadik János ur őnagyméltóságának előterjesztésére több határozati javaslatot fogadott el. Ezek a határozati javaslatok — kivéve azt a kettőt, amelyre alludálni voltam bátor — csak azt célozzák, hogy a törvény végrehajtási utasitásálan minő rendelkezéseket kivan a Felsőház a kormánytól és melyek legyenek azok a határok, amelyek között ennek a törvényjavaslatnak keresztülvitelére a kormánynak a felhatalmazást megadja. Azt hiszem, hogy ezek a határozati javaslatok, amelyeket a mélyen t. Felsőháznak a bizottság nevében elfogadásra ajánlani bátor vagyok, olyanok, amelyek nemcsak világosabbá fogják tenni a törvényt, nemcsak helyesen fogják értelmezni azt, de egyúttal körülirják azt az álláspontot is, amellyel a törvényhozás Felsőháza, mint tárgyilagos rendelkező és alkotó faktor, megmondja azt, hogy azokat a szabályokat, amelyeket a törvényjavaslatban lefektetett, milyen keretek között akarja keresztülvinni. Azt hiszem, azzal, hogy a határozati javaslatokat elfogadjuk és azok a törvény végrehajtási utasításában helyet kapnak, ismételten nagy lépést teszünk előre a földbirtokreform befejezése érdekében, mert hiszen meg fog szűnni az az eddig fennállott gyakorlat, hogy minden utasitás és minden körülírás nélkül az eljáró hatóság maga volt kénytelen önmagának keretet felállítani és bizony, ezek a normák, ezek a szabályok akárhányszor nem fedték azt, amit a törvényjavaslatban a törvényhozás intendáit és nem fedték azt, amit a gyakorlati élet a változott viszonyok között kivan. Én tehát a magam részéről vagyok bátor kérni és indítványozni a mélyen t. Felsőháznak, hogy az együttes bizottság jelentését és ennek megfelelően a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a baloldalon ) Elnök : Szólásra következik gróf Hadik János őnagyméltósága. Gróf Hadik János : Nagyméltóságú Elnök Ur! T. Felsőház! Mielőtt beszédemre rátérnék, kifogást kell emelnem az ellen az eljárás ellen, amely a bizottság előttünk fekvő javaslata körül tapasztalható. A bizottság a kormány különös k ivánságára kimondta « sürgősséget. A sürgősség kimondásából az következik, hogy nem tartatik be az a három nap, amely a házszabályok értelmében a bizottsági tárgyalás és a plénumban való tárgyalás között kell, hogy betartassék. A bizottság épen ebből a körülményből kifolyóan határozta el, hogy mellőzi azt, hogy a bizottsági jelentés, amely a bizottsági ülésben hitelesítendő, amint azt a házszabályok 20. §-a előírja, hitelesítés végett újból a bizottság elé terjesztessék, hanem a bizottság többsége három tagot jelöl ki, akik másnap a bizottsági jelentést átnézve, fogják tulajdonképen elvégezni azt a teendőt, amely, ha a sürgősség nem lett voloa kimondva, a házszabályok értelmében a bizottságot illette volna meg. A bizottsági jelentés tulajdonképen nem tartalmazza a bizottság többségének intencióit (Ugy van ! a jobboldalon.), mert hiszen nagyrészt egyéni vélemények vannak benne. Ez azonban semmikép sem fogja megzavarni azt az egyetértést, amely ma létrejött a kormány és a gazdatársadalom felsőházi tagjai között (Éljenzés a Ház minden oldalán.) és semmiképen sem fog engem megzavarni abban, hogy a bizottsági többség véleményét itt előadjam. Tiltakozom ezen eljárás ellen azért, mert nem akarom, hogy ebből precedens alkottassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha a sürgősség az indítványra ki is van mondva, a többség megbizottainak igenis joguk van a jelentést átnézni, átjavítani és ugy megszövegezni, ahogyan az a többség véleményének megfelel. (Ugy van! a jobboldalon.) Az előadó ur, annak ellenére, hogy Bernáth őnagyméltósága, a bizottság elnöke, ezt az eljárást tényleg be kívánta tartani és bennünket 1 órára meghivott, vidéken volt, nem jelent meg. A jelentést természetesen nyomdába kellett küldeni és így következett be az a helyzet, hogy az előadói javaslat nem fedi teljes egészében, sőt. nagyon kevés részében a bizottság többségének nézetét, hanem az nem egyéb, mint az előadó ur egyéni nézete. (Ugy van! a jobboldalon.) S ezt a magam részéről mindenesetre leszögezem. T. Felsőház ! Mindenekelőtt indokolni akarom, hogy miért kellett ilyen heves harcot indítani a javaslat ellin (Halljuk ! Halljuk!) Már a határozati javaslatok elfogadása is azt bizonyitja, hogy igenis nagyon jogosak és helyesek voltak azok az aggályok, amelyeket mi a javaslattal szemben támasztottunk. Igazolja ezt az a körülmény, hogy egyáltalában nem volt alkalmunk kifejezésre juttatni a gazdatársadalom széles rétegeinek, mondhatnám, majdnem az egész ország közvéleményének azt az álláspontját, hogy mi tiltakozunk az ellen, hogy olyan javaslatokkal álljon elő a kormány, amelyek nem igazán a földbirtokreform befejezését jelentik, hanem ujabb és ujabb hatáskört biztosítanak annak az OFB-nek, amely természetszerűleg mindezeket az alkalmakat tovább is fel fogja használni arra, hogy a