Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-46
Az országgyűlés felsőházának 46. ülése 1928, évi július hó 18-án, szerdán, Báró VV lassies Gyula és Beöthy László elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A földbirtokrendezós befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Szőke Gyula előadó, gróf Hadik János, Tóth János, gróf Somssich László, Bernát István, Jankovich Béla. — \ legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Bud János, Mayer János, Pesthy Pál. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el ) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Joanovich Pál jegyző urat, a felszólalók jegyzésére pedig Wekerle Sándor jegyző urat kérem fel. T. Felsőház ! Azon barátságos meleg érzelmek, melyekkel Olaszország iránt viseltetünk, sugalják azt az indítványomat, hogy a Magyar Országgyűlés t. Felsőháza jegyzőkönyvileg fejezze ki mélyen érzett részvétét (a Felsőház tagjai felállatlak) Olaszország egyik legjelentékenyebb államférfiának : Giolittinek elhunyta alkalmából és egyúttal felhatalmazást kérek, hogy a mai jegyzőkönyvünkben foglalt ezen kegyeletes részvétnyilatkozatunkról az Olasz Királyság budapesti követét a Magyar Országgyűlés Felsőháza nevében értesíthessem- (Helyeslés.) Méltóztatnak-e indítványomat elfogadni 1 (Igen! — A Felsőház tagjai ismét elfoglalják helyeiket.) Ha igen, akkor kimondom, hogy indítványomat a t. Felsőház elfogadta. Jelentem a t- Felsőháznak, hogy a közgazdasági és közlekedésügyi, közjogi és törvénykezési, valamint pénzügyi bizottságok együttes jelentésüket a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyában benyújtották. Ez az együttes jelentés kinyomatott, szétosztatott és a mai ülésünk napirendjére tárgyalásra felvétetett. Ez alkalomból meg kell jegyeznem, hogy a házszabályok 30. §-ában előirt három napi közbeeső idő nem telvén el, a bizottsági jelentés csak a házszabályok 41. §-a alapján teendő sürgősségi indítvány elfogadása esetén lesz tárgyalható. A sürgősséget a bizottság javasolja, és ezt a magam részéről is indokoltnak tartom, ennélfogva az együttes bizottság jelentésében kért sürgősségi inditványt szavazás alá fogom bocsátani, megjegyezvén, hogy a sürgősségi inditvány elfogadásához a jelenlevő felsőházi tagok kétharmad részének hozzájárulása szükséges. FELSŐHÁZI NAPLÓ. III. Kérdem tehát, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy az együttes bizottságnak a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről^ szóló törvényjavaslat tárgyában beadott jelentése három nap közbevetése nélkül mai napirendünk keretében sürgősen tárgyalható legyen, igen vagy nem 1 (Igen !) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a sürgősségi inditványt a házszabályok rendelkezéseinek megfelelő módon elfogadtaNapirend szerint következik a közgazdasági és közlekedésügyi, közjogi és törvénykezési, valamint pénzügyi bizottságok együttes jelentésének tárgyalása a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyába u. Ez alkalomból jelentem a t. Felsőháznak, hogy az együttes bizottságok a törvényjavaslat előadójául Szőke Gyula felsőházi tagot választották meg. Kérem tehát Szőke Gyula őméltóságát, hogy az együttes bizottság jelentése kapcsán a törvényjavaslatot ismertetni méltóztassék. Szőke Gyula előadó : Nagyméltóságú Elnök Űr ! Mélyen t. Felsőház ! A földbirtok szeretete minden agrár országban egészen természetes érzése az ország lakóinak és különösen nálunk, ahol a földbirtok teljesen összeforrott az állam életével, s ahol a föld népe összefő rótt az államfenntartói érzéssel. Természetszerű ennélfogva, hogy nálunk, ahol egészen a közelmúltig egyedül az agrárizmus volt az ország fentartója, ez az érzés különösen mélyen gyökeredzett az ország lakói, a nép szivében. A régi nemesi Magyarország földbirtokviszonyai ismételten változtak; változtak aszerint, amint a különböző időkben a különböző viszonyoknak megfelelően a nemesség és a jobbágyság egymással akárhánys? or egyesülve, az országgyűlésen intézkedett. 1848-ban láttuk az első nagy földbirtokreformot, amikor az akkori országgyűlés a IX. törvénycikkben kimondotta a jobbágyság felszabadítását és a XII. törvénycikkben rendezte az ezzel kapcsolatos pénzügyi intézkedéseket. Az akkori országgyűlésnek rendelkezése nem pillanatnyi felbuzdulás volt. Nem lehet állítani, hogy az akkori forradalmi idők okozták volna, hogy az országgyűlés ilyen rendelkezést hozott, mert hiszen már akkor benne élt az ország hangulatában, benne élt a népben úgy, mint a nemességben 8
