Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-49
104 Az országgyűlés felsőházának 49. ülése 1928. évi november hó 28-án, szerdán. latin, és egy görög szertartású római katholikus plébániát és négy helyi lelkészséget. Kiérdemelte ez a törvényhatóság, és erre nagy súllyal hivatkozom itt, néhai boldogult Csernoeh János bíhornok hercegprímás úr, ismételt dicséretét, hogy a főváros az Ő legjobb kegyura. Habár az 1868-ik évi XXXVIII. te. erre bennünket nem kötelez, a főváros az itteni iskolák rendes tanóráiban kötelező tárgyként felvett hites erkölcstan oktatásának terheit legnagyobbrészt maga fedezi. Így, legyen szabad megemlítenem 1927-ben a hitoktatásra — amelyre bennünket törvény nem kötelez — kiadtunk 1,041.832 pengőt, 1928-ban 1841.103 pengőt és J929-re előirányoztunk 1,417.453 pengőt, amelyből esik a római katholikus egyházra 844.000 pengő, a görög szertartású katholikus egyházra 18.900 pengő, a református egyházra 230.749 pengő, az evangélikus egyházra 103.920 pengő, az uni'árius egyházra 5137 pengő, az izraelita felekezetekre pedig 213.920 pengő. A kegyúri és hitoktatási terheken kívül a főváros rendes és rendkívüli egyházi segélyeket szokott adni. Ezen a címen kiadott J927-ben 551.988 pengőt, 1928. évben 567.488 pengőt és az 1929. évre előirányoztunk 645.500 pengőt, a legnagyobb segélyt — ezt zár jel között jegyzem meg — a budapesti izraelita felekezet Kapta 105 000 pengő összegben, azután részesülnek abban a katholikus felekezetek, rendkívüli segélyben a katholikus zárdák és az egyházi építkezések részesülnek. Másik alappillére a társadalomnak az iskola Az iskolákra fordítót; kiadások szintén állandóan emelkednek. A törvényes kötelezettség alapján fenntart a főváros 85 kisdedovót, ezekkel kapcsolatban 75 napközi otthont, 113 elemi iskolát 1512 osztályban és 315 napközi otthonnal, 53 üu- és leánypolgári iskolát 21o osztállyal, ismétlőiskolát és nyolc kereskedői tanonciskolát. Ámde ne méltóztassék azt hinni, hogy a főváros csak ezeket az iskolákat tartja fenn A főváros fenntart olyan iskolákat is a polgárság érdekéhen, amelyek fenntartására törvényben kötelezve nincs. Fenntart : két főreál iskolát, négy leányközépiskolát tíz felsőkereskedelmi iskolát, három női kereskedelmi szaktanfolyamot, egy felsőkereskedelmi szaktanfolyamot, hét női ipariskolát, egy felső mezőgazdasági iskolát, egy kertészeti tanfolyamot, egy kertészeti iskolát, 90 zenetanfolyamot és egy felső zeneiskolát. A főváros tanügyi kiadásai kitettek a hiteles zárszámadási adatok szerint, a mi vezetésünk alatt 1925-ben 26,077.969 pengőt, 1926-ban 30,430.080 pengőt, 1927 ben 35,967.147 pengőt, 1928-ban 38,379.460 pengőt, 1929 re pedig előiranyoztatott 45,639.430 pengő. S/ívesen adjuk, mert meggyőződésünk, hogy a tanügyi kiadások fedezési kiadásai nem kidobott pénzek. A törvényes kötelezettség •nélkül fenntartott iskolák költsége átlag évente hat millió pengőjébe kerül a fővárosnak és ezzel az összeggel jön elébe az államhatalomnak, hogy az államhatalom által nem létesített iskolák létesítésével az államhatalom terhén könnyítsen. A népjólétre, szegénygondozásra és kultúrcélokra kiadtunk 1927-ben 14,056.265 pengőt, 1928ban 17,032 487 pengőt, 1929-re peuig élő rányoztunk 18,f)93.371 pengőt. Ez is emelkedő tendenciára mutat. Utalok még az utak és csatornák építésére — és itt szeretném a kereskedelemüyyi miniszter úr Ö excellenciájának figyelmét erre felhívni — kiadtunk 1927-ben 21,301468 pengőt, 1928-ban 28,981.417pengőt és 1929-re előirányoztunk 33,046.770 pengőt, vagyis aránylagosan sokkal többet, mint amennyit az állam az ő útjaira fordít. Sok régi mulasztást kellett és kell pótolnunk, ezt azonban csak fokozatosan tehetjük. És mégis azt mondják, hogy a főváros útjai rosszak, a főváros útjai botrányosak. Nem veszik figyelembe, hogy milyenek voltak az utak, amikor mi átvettük a közigazgatást, hogy milyen lerongyoltak voltak a kommün után a mi elektromos vasutaink, a mi úthálózatunk és milyenek most. Büszkeséggel ál üt hatom, hogy külföldi utamon sehol sem láttam jobbat és szebbet. A közegészségügyre és köztisztaságra kiadtunk 1927-beo 12,762.285 pengőt, 1928-bar 13,637.666 pengőt, 1929-re előirányoztunk 15 597.03a pengőt. Ebben nincsenek benn a kórházak. Az általános közigazgatási, vagyis a közigazgatási alkalmazottak fizetése és lakbére kitett 1927-ben 14,360.214 pengőt, 1928-ban a fizetésrendezés következtében ez az összeg már felugrott 25,016.419 pengőre és 1929-re előirányoztunk 27,880.719 pengőt. Ismét a fizetésemelkedés, a lakbérek stb. következtében. Ezekben az összegekben benne vannak a nyugdíjak is, amelyekre az 1927. évben már 5,879.594 pengőt, 1928-ban 6,282 292 pengőt adtunk ki és az 1929. évre a nyugdíjak emelkedése folytán előirányoztunk 7,122.620 pengőt. Még csak egy adatot szeretnék felhozni. Az előbb már említettem, hogy adósságainkat, amelyeket az előbb kontraháltak és legnagyobb részt improduktív befektetésekbe fordítottak,. . (Bódy Tivadar: Hogy lehet ezt mondani f) Azért, mert improduktív befektetésnek tartom azt, amely nem hozza meg a befektetett tőke kamatát. (Bódy Tivadar: Gázgyár, villanygyár!) Szellemi produktív befektetés lehet, de anyagi inproduktiv befektetésnek kell mondanom minden o yan befektetést, amely nem hozza meg a törlesztést vagy a kamatot. (Zaj a baloldalon. — Bódy Tivadar: Hogyne hozná megl) Azért mondom, hogy anyagi és nem szellemi inproduktiv befektetés. Mondom az adósságot fizetjük becsülettel; már előbb elmondottam, hogy mennyi összegben. Ha tehát figyelembe vesszük mindezt, ezeket a kiadási emelkedéseket és bőséges dotációkat, valamint azt is, hogy a közigazgatás, a t nügy és a betegápolás terén a főváros sok olyan terhet vett magára, amely tulaj dónk éppen állami teher volna; ha látjuk, hogy kórházaink tömve vannak nem budapesti illetőségű betegekkel, mert sem az állam, sem a megye Budapesten kórházat nem épít, hanem minden beteg hozzánk jön; és ha Játjuk azt, hogy az állam betegápolási költségek címén minket eddig 9 és egynegyed millióval rövidített meg, mert hiszen kisebb összegben állapította meg a betegápolási költséget, mint amennyibe azok nekünk kerülnek; ha figyelembe vesszük, hogy minde/ek dacára az 1920. évtől kezdve minden évben mutatkozott zárszámadási felesleg; ha figy j lembe veszünk még egy adatot, hogy t. i. 1929. évi költségvetésünket egy új tétel terheli: az államrendőrségi hozzájárulás címén három millió penyő, amelyre újra k( llett fedezetet találni és találtunk is; ha figyelembe vesszük, hogy a főváros bruttó vagyona az 1927. év végén 1.145,259.989 pengő 13 fillért tett ki, amit adósság, folyó tartozások, fenntartott hitelek és kétes követelések címén összesen 438,967.760 pengő és 16 fillér tei hei, tehát a tiszta vagyon 756,297.221 pengő 97 fillér; ha figyelembe vesszük, hogy a fővárosi alapoknak és a fővárosi önálló vagyonkezelésben levő üze i ek tiszta vagyona 106,239.587 pengő, és így a főváros egész liszta vagyona 862,526.818 pengő és 97 fillérből áll, és az ingatlanoknál az 1926 évi zárszámadással szemben, nem át- vagy felértékelés, hanem szerzéseimén 24,867.157 pengő emelkedés mutatkozik: ugyebár, t Ián mégsem lehet erre a törvényhatóságra, az autonómia élén álló polgármesterre, a tanácsra és a szervekre
