Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.
Ülésnapok - 1927-49
94 Az országgyűlés felsőházának 49. ülése 1928. évi november hó 28 án, szerdán állapításáról és a községek segélyezési alapjáról; a Lengyel Köztársasággal 1928. évi május hó 12-én kötött adóügyi egyezmények becikkelyezéséről; a szabadhajózást űző magyar tengerhajózási vállalatoknak állami kedvezményekben való részesítéséről; a közúti közlekedés szabályozása tárgyában 1926. évi április hó 24-én Párizsban aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről és a gépjáróművek közúti forgalmának szabályozása tárgyában 1926. évi április hó 24-én Párizsban aláírt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat. E törvényjavaslatok kiadattak a Felsőház illetékes bizottságainak, amelyek a törvényjavaslatokat letárgyalták, jelentéseiket benyújtották s ezek a jelentések kinyomattak, szétosztattak s a házszabályok szerint 3 nap közbevetésével mai ülésünk napirendjére tárgyalásra kitüzettek . Tudomásul szolgál. Végül beérkezett még az Olaszországgal 1928. évi július hó 4-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés becikkelyezéséről, valamint a vizi beruházásokról s az egyes küiállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről; a trianoni szerződés következtében megosztott önkormányzati testületek egyes vagyoni viszonyainak rendezéséről; az Olaszországgal 1928. évi július hó 4-én kötött állategészségügyi egyezmény becikkelyezéséről; a közlekedés és az átmenő forgalom tárgyában 1923. évben Genfben tartott általános értekezleten megállapított okmányok becikkelvezéséről; az 1927. évben Genfben tartott nemzetközi értekezlet által a Nemzetközi Seeélynyujtó Egyesület tárgyában tej-vezet alakiában elfogadott nemze+közi egyezménv becikkelvezéséről; a testis, a kolera, a sárgái kiütéses tifusz és a himlő ellen való védekezés tárgvában kötött, Párizsban 1926. évi június 21-én kelt nemzetközi egvezménv becikkelyezéséről: a termelő, vagy szállítóvállalatok jogi kezelése tárgyában a Szerb. Horvát és Szlovén Királysággal 1928. évi február hó 22-én kötöt^ egyezmény becikkelvezéséről és a Szerb. Horvát és Szlovén Királysággal 1928. évi február hó 22-én kötött egvenesadóüffvi e°vezmény becikkelyezéséről szóló törvényiavaslat. Ezek a törvényjavaslatok is kiadattak a Felsőház illetékes bizottságainak előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett. Tudomásul szolgál. T. Felsőház! Mielőtt a tulajdonképpeni napirendre térnénk át, jelentem, hogy Balogh Elemér őméltósága nálam bejelentette, hogy mai ülésünkön interpellációt óhajt előterjeszteni a népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz a kuruzslás elleni szakkiállítás tárgyában. Az interpellációk rendszerint az ülés elején terjesztetnek elő. Tekintettel azonban arra, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter úr csak később jöhet el ülésünkre, kérdem a t. Felsőházat, méltóztatnak-e hozzájárulni ahhoz, hogy az interpelláció az ülés végén, de legkésőbben két órakor terjesztessék elő? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Napirend szerint következik a gazdasági bizottság jelentése a Felsőház 1929/30. évi költségelőirányzata tárgyában. Kérem a jegyző urat, hogy a gazdasági bizottság jelentését felolvasni sziveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a gazdasági bizottság jelentését). Elnök: Kíván valaki a gazdasági bizottság jelentéséhez hozzászólni 1 ? Ha szólni senki nem kíván, a tanácskozás befejeztetvén, felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a gazdasági bizottság javaslata alapján a bizottság jelentésében foglalt 1929/30. költségvetési évre szóló előirányzatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Ha igen, kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a gazdasági bizottság jelentésében foglalt 1929/30. költségvetési évre szóló elő rányzatot elfogadta. A határozatot a Képviselőház elnökével közölni fogom. Napirend szerint következik a Felsőház mentelmi bizottságának jelentése Vészi József felsőházi tag mentelmi ügyében. Kérem a jegyző urat, hogy a mentelmi bizottság jelentését felolvasni szíveskedjék. Gróf Bethlen Pál jegyző (olvassa a bizottság jelentését és a kisebbségi véleményt). Mnök: Degré Miklós őméltóságát illeti a szó! Degré Miklós: Nagyméltóságú Elnök Ür! Mélyen t. Felsőház! A mentelmi bizottságnak most felolvasott jelentését, mint a mentelmi bizottság jegyzője, aláírásommal elláttam, a mentelmi bizottság álláspontjával azonban magamat azonosítani nem tudom, éppen azért kötelességemnek tartom, hogy szerény véleményemet, mint kisebbségi különvéleményt, a tisztelt Felsőház döntése alá bocsássam. Méltóztassék megengedni, hogy ezt a különvéleményt egészen röviden megindokoljam. (Halljuk! Halljuk!) Ebben az ügyben a tényállás a következő. A Pester Lloyd 1927. évi augusztus hó 10-iki számában névaláírás nélkül egy cikk jelent meg, egy Auslandschau című cikk, amely többek között a következő kitételeket tartalmazta: «Poroszországban is találhatók férfiak, mint nálunk például gróf Teleki Pál, akik magukat azzal foglalják el, hogy az ifjúságot oly útra tereljék, amely alkotmányunk törvényeivel nincs összhangban.» Gróf Teleki Pál a Pester Lloyd felelős szerkesztője ellen a budapesti kir büntetőtörvényszéknél feljelentést adott be, a főszerkesztő pedig a cikk szerzőjéül Vészi Józsefet nevezte meg, Vészi József úgy a kihallgatás, a nyomozás, mint a vizsgálat során beismerte a cikk szerzőségét és kijelentette, hogy vállalja érte a felelősséget. A vizsgálat befejeztetvén, gróf Teleki Pál vádiratot nyújtott be most már Vészi József ellen, aki a vád ellen kifogással élve, ismét kijelentette, hogy a cikket közérdekből írta meg, és vállalkozott a bizonyításra. Előterjesztette bizonyítékait, ezekkel szemben gróf Teleki Pál bejelentette ellenbizonyítékait, a budapesti királyi büntetőtörvényszék vádtanácsa pedig ezúttal Vészi Józsefet sajtó útján elkövetett rágalmazás vétsége miatt vád alá helyezte, majd pedig a budapesti kir. büntetőtörvényszék a főtárgyalás határidejét kitűzte. A bűnper ebben a stádiumban volt, amikor Vészi József őméltósága a Felsőház tagjává neveztetett ki és így a mentelmi jog felfüggesztése iránt kellett intézkedni. T. Felsőház! A mentelmi jog kérdésének elbírálásánál a következő szempontok irányadók. Elsősorban vizsgálni kell azt, hogy vájjon az a cselekmény, amely vád tárgyává van téve, a törvények értelmében büntetendő cselekmény-e. Másodsorban vizsgálni kell: meg; van-e az összefüggés a terheltként bíróság elé állítandó felsőházi tag és az elkövetett büntetendő cselekmény között. Vizsgálni kell továbbá, hogy a vádló jogosultsággal bír-e a
