Felsőházi napló, 1927. III. kötet • 1928. július 2. - 1928. december 19.

Ülésnapok - 1927-43

Az országgyűlés felsőházának 43. ülése 1928. évi július hó 2-án, hétfőn, Báró Wlassics Gyula és Beöthy László elnöklete alatt. Tárgyai ; Elnöki előterjesztések. — Az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztositásróJ készített törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Kühne Lóránt előadó, József főherceg, Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás, Ripka Ferenc, Haszár Károly, Mészáros István, Vass József népjóléti ós munkaügyi minister. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen vannak: gr, Bethlen István, Vass József. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 5 perckor.) (Az elnöki széket báró Wlassics Gyula foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Borbély György jegyző urat, a felszólalók jegyzésére pedig Kühne Lóránt jegyző urat kérem fel. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a MagyarAmerikai Társaság és a Székesfőváros az amerikai függetlenségi nyilatkozat 152. évfordulója alkalmából, folyó hó 1-én délelőtt fél 11 órakor a városligeti Washington-szobornál tartott ünnepségére az országgyűlés tagjait meghívta. Az amerikai-magyar barátság megerősítését szolgáló lélekemelő ünnepségen a Felsőház képviseletében személyesen vettem részt. Tudomásul szolgál. Bemutatom a Kereskedelmi és Iparkamarák kiküldöttei részéről megválasztott Székács Antal felsőházi tag ur megbízólevelét. A megbízólevél megvizsgálás és jelentéstétel végett kiadatik az igazolóbizottságnak. Bemutatom gróf Széchenyi Bertalan és Bezerédj István felsőházi tagok levelét, amelyben négy-négy heti, továbbá Meczner Béla felsőházi tag levelét, amelyben hat heti szabadságidő engedélyezését kéri. Javaslom, hogy a kért szabadságokat engedélyezni méltóztassék. (Helyeslés.) A Felsőház a kért szabadságokat megadja. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a naplóhitelesitő bizottság által régebben elfogadott ellenőrző sorrend szerint július hóra báró Vojnits Sándor és Wolkenberg Alajos felsőházi tagok következnek naplóbitelesitőkül. Tudomásul szolgál. Jelentem a t. Felsőháznak, hogy a Képviselőháztól beérkezett »a gyujtószeradóról szóló 1921. évi XI. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről« szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslat tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatott a pénzügyi bizottságnak. A pénzügyi bizottság ma délután tartja e tárgyban ülését. Bemutatom Abauj-Torna, Bihar és Veszprém vármegyék közönségének feliratát a mexikói katolikus lakosság ellen irányuló vallásüldözés tárFELSŐHÁZI NAPLÓ. III. gyában. A feliratok előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a külügyi bizottságnak. Napirend szerint következik a népjóléti és munkaügyi, közjogi és törvénykezési, valamint pénzügyi bizottságok együttes jelentésének tárgyalása az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztositásról készített törvényjavaslat tárgyában. Ez alkalomból jelentem a t. Felsőháznak, hogy az együttes bizottság Kühne Lóránt bizottsági tagot a törvényjavaslat előadójává választotta. Tehát Kühne Lóránt őméltóságát illeti a szó. Kühne Lóránt előadó: Nagyméltóságú elnök Ur ! Méltóságos Felsőház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat »az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosítást« tárgyalja. E törvénnyel a magyar kormányzat egy olyan társadalompolitikai intézményt kivan megvalósítani, amelynek rendeltetése és célja a nemzet életerejének konzerválása és felfokozása. Benne a szolidarizmus gondolata a legméltóbb módon érvényesül. A mai történeti súlyos időkben valóban időszerűnek mutatkozik a magyar szolidarizmus intézményeinek megteremtése. Azok az éh s ellentétek, amelyek, a szolidarizmus kialakulásának előfeltételeit képezik, a trianoni Magyarországban a maguk teljes egészében ismerhetők fel. A nemzet gazdasági és szociális nyomás alatt görnyed és e nyomással szemben kezd kialakulni a magyar társadalom szolidaritása. Ez az erős negatívum a szolidarizmus egyik legfőbb tényálladéki eleme, amelyet sohasem éreztünk át mélyebben, mint napjainkban. A trianoni nyomorúság, mindannyiunk közös sorsa, a nemzet legszélesebb rétegeit kovácsolja össze. Ez a történeti nehéz idő mutatkozik legalkalmasabbnak arra, hogy az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság kötelező biztosításáról szóló intézményt megalapozzuk. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy fejtegetéseimben a többféle biztosítást röviden öregségi biztositásnak nevezzem. Az öregségi biztositásnak, mint társadalompolitikai intézménynek alapelve, a nyomor és szenvedés megelőzése. A magyar nyomor leküzdése nemcsak emberbaráti törekvés, hanem társadalomvédelem, társadalomfejlesztés és nemzetvédelem. Edzeni, munkálni, erősíteni, összhangba hozni, fejleszteni kell társadalmunkat, hogy elviselhesse történeti feladatainak súlyát. A dekom1