Felsőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. november 25. - 1928. június 28.

Ülésnapok - 1927-31

Az országgyűlés felsőházának 31. ülése 1928. évi március hó 23-án, pénteken. 213 nézve .nem lehet kellemetlen, mert ezek a viták, amelyek szakértelemmel, magas nivón folynak, kétségkívül tanulságosak és nagyon is szükségesek arra, hogy a kormány maga is különféle szempontokból lássa a kérdést exponálva. Nem baj tehát, ha egyszer — ami nagyon ritkán fog megtörténni — visszamegy egy javaslat a Képviselőházhoz. Minthogy ez a javaslat szerintem nem fog megnyugvást kelteni, hanem bizonytalanságot, a biztosítottak között nagy nyugtalanságot és az államra is olyan költségeiket foe háritani, amelyek a kormány programmja szerint sem volnának megengedhetek, ezért az egész fejezet kihagyását inditványoteom és ez arányú inditványom a következőképen szól a törvény;javaslatnak az élet- és járadié'kibiztoisitási szerződléseken alapuló pénztartozások átértékeléséiről szóló 20—27. §-aára voinatkozólag (olvassa): »Inditvánvozom. hogy az élet- és járadékbiztosítás ok átértékelésiének kérdése (20—27. 4) a tárgyalás alatt álló javaslatból kapcsoltassék, ki és

1 vétessék be a törvénybe egy sztaklasz, amlely? utasítja, a kormányt arra. hogy e tárgyban 1928. évi december hó 31-ig- egy külön törvényiaivaslatot terjesszen elő, amely eat a kérdést a következő elvi alapon szabályozza: Mindem egyes biztosító vállalat külön-külön köteleztetik arra„ hogy a vele szemben igényjogosult feleket követeléseik aranykorona értékének legalább 5%-ával és ezenfelül az átértéikelés alá eső élet- és járadékbiztosítások díjtartalékában lévő hadikölcsönkötvények természetben való kiszolgáltatásával legkésőbb 1929. évi december 31-éig elégítse ki. A hadikölcsönikötvények a biztosítottak között követeléseik aranykorona értekének atrányában osztandók fel. Minden egyes biztosító vállalat ezen kötelezettsége teljesítését a Pénzintézeti Központ első vagy második kúriád álba tartozó pénzintézetnek [készfizető kezességével köteles biztosítani. A biztosító magánvállalatokra felügyelő hatosáig a belföldi vállalatot feloszlatihattia. a külföldi vállalatot a belföldön való működéstől eltilthatja, ha az itt megállapított kötelezettségeknek eleget nem tesz. A tárgyalás alatt álló javaslatba, pedig vétessék fel egy külön szakasz arról, hogy az életés járadékbiztosítások átértékelése tárgyában a bírói eljárás az itt említett törvényes rendezésig Mfüggesztetik.« (Helyeslés.) Elnök: ; A pénzügyminister ur őexcellenciája kiváín

r szólni ! Bud János pélnzügyminister: Nagyméltóságú Elnök Ur! Mélyen t. Felsőház! (Halljuk! Halljuk!) El kell ismernem, hogy gróf Hadik János őexcellenciája rendkívül behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel. Azt hiszem, hoigy tulaijdioinké'Pen elvi eltérés nincs is közöttünk. csak a mód tekintetében van különbsésr. Őexcellenciája kifogásolja, hogy a törvényjavaslatnak ez a resize koncepció nélküli. Megengedem, lehetséges, de nagyon nehéz jobb koncepciót találni, mert az is nagyon labilis, amire nézve intézkednie kell. Gondoljuk meg, hogy mit csinál a törvényjavaslatnak ez a része. Azok a vállalatok, amelyeket törvény kötelezett, hogy megfelelő formáiban helyezzék el biztosítási díjtartalékaikat, épen a törvények intézkedései folytán szenvedték az értékveszteségeket és ezek folytán devalválódtak biztosítási díjtartalékaik, tehát még sem lehet bizonyos fokon túl honorálni a biztosítottak igényeit. Őexcellenciája az előbb igen szépen beszélt a biztosítottak érdekében. Elismerem, hogy a biztosítottak szintén olyan rétegét alkotják a tárFELSÖHÄZI NAPLÓ. II. sadalomnak, amely rendkívül nehéz helyzetben van, viszont amikor mindenütt másutt nem tértünk el a javaslat alapelvétől, vájjon az igazságérzet nem szólal-e meg az emberiben, hogy mehet-e tovább azon a határon, mint ameddig elmegy a javaslat a biztosító társaságokkal szemben? A biztosítótársaságok helyzete sem valami rózsás és ezt határozottan me$? is kell állapi tanom. Megengedem azt, hogy ezeket a terheket talán át fogják háritani az uj biztosítottakra^ azonban nézetem szerint ez nem volna indokolt, mert hiszen meg lehet ugy is oldani a kérdést, hogy átháritásra ne legyen szükség, (Gróf Hadik János: Ők; más nézeten vannak!) Sok függ a felügyelő hatóság működésétől. Ugy látom, őexcellenciája nincs valami nagyon) megelégedve a felügyeleti hatóság működésével, azonban ne méltóztassék figyelmen kiyül hagyni, hogy nem egy nagyon régi intézménnyel állunk szemben; hiszen tudjuk, hogy a biztositótársaságoknak állami felügyelet alá való helyezése hosszú időn át nagy probléma volt. Ez egyes külföldi államokban előbb történt meg. nálunk 1923-ban. Az alatt az. idő alatt, amióta pénzügyminister vagyok, én is sokat foglalkoztaim ezekkel a kérdésekkel. r Meg kell védenem méigis a felügyeleti hatóságot, mertőszintén megvallva, nem tudok ott olyan ténykedéseket látni, amelyek rászolgálnának arra a szigorú kritikára, amelyet gróf Hadik János őexcellenciája a felügyeleti hatósággal szemben elímioindott. Végeredményben nen\ csak felügyeleti hatóság van, mert ott van még a szaktanács is. A ^szaktanácsban több intézkedést hoztam be a biztosítottak érdekébe, tehát mód van arra, hogy így ott az elvi kérdéseket tisztázzák, a, végrehajtást helyes irányba tereljék. Nem találoni helyesnek, ha az országnak egy ilyen intézményét ilyen kritikával bírálják, mert hiszen ez tényleg bizalmatlanságot kelthet, mely nagyon könnyen kifejlődhetik t a felügyelőhatósággal szemben. (Gróf Hadik János: Az már megvan!) Én nem nagyon láttam ezt a bizalmatlanságot, őszintén megvallva, és inkább arra kellene törekedni, hogy elmélyitsük a felügyelő hatóság munkáját és fokozzuk iránta a bizalmat. — Megjegyzem, köszönettel emlékezem meg épen gróf Hadik János működéséről, mert hiszen amióta ő bekerült a szaktanácsba, ott annyira áttárgyalják, annyira mélyen megfontolják ezeket a kérdéseket, hogy azt hiszem, a felügyeleti hatóság működése a jövőben tényleg ebben az irányban fog kifejlődni. Kifogásolja őexcellenciája, hogy nem állanak megfelelő adatok rendelkezésére. Tényleg, én is azt mondhatnám, nagyon helyes volna, hogyha ezek a részletezett adatok mind rendelkezésre állanának. Azzal azonban tisztában kell lennünk, hogy a legrészletesebb adatok sem tudnának jobb megoldást adni. Itt egy tétel fontos; az, hogy körülbelül milyen összeg átértékeléséről van szó; a másik, hogy ezen az öszszegen belül a biztositások hogy oszlanak meg az időtartam és az összegek tekintetében. Ennek a megállapítása nem a mának a feladata, az annak az időnek feladata, amikor az alapnak felosztásáról lesz szó. Azt az aggályát is kifejezte őexcellenciája, hogy itt tulajdonképen a vagyontárgyak kicserélődése fog bekövetkezni akkor, amikor a díjtartalékokat átadják. A javaslatban le van szögezve egy időpont, amely időpont rendelkezik a koronaérték szempontjából. Hogyha értékesítések történtek ettől az időponttól kezdve, azt itt a legszigorúbb felülvizsgálattal fog kelleni megállapítani, nehogy bekövetkezzék az itt be32