Felsőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. november 25. - 1928. június 28.

Ülésnapok - 1927-19

Az országgyűlés felsőházának 19. ülés* nem lett volna képes a nemzet együttes érzéssel ünnepelni, mint ahogyan képes erre a nemzet ma. Meggyőződésem szerint ma azok, akik 67-esek voltak, és azok, akik 48-asok voltak, egyformán és egy időben ünnepelhetik Kossuth Lajos emlékét és kell is hogy ünnepeljék à mai nehéz és szomorú időkben. (Igaz ! Ugy van !) De, t. Felsőház, hogy erre magam is* röviden kitérjek, mily emlékek fűzik a nemzetet Kossuth Lajos eszméihez? Az ő nevét, emlékét elsősorban az 1848 előtti idő reformkorszakával kapcsoljuk össze, azzal a liberális reformkorszakkal, amelynek a nemzet átalakulását társadalmi és állami téren egyformán köszönheti. És ha abban a dicsőségben, hogy ezek a reformok megalkottattak, Kossuth Lajos osztozik is más, nagy magyarokkal, elsősorban gróf Széchenyi Istvánnal, aki 1825-től kezdve a reformkorszak útját törte, ha osztozik is Deák Ferenccel és Eötvös Józseffel, ez semmit sem von le Kossuth Lajos érdemeiből, (igaz ! Ugy van !) Sőt ellenkezőleg; ő tettrekész közreműködő volt ezekben az időkben e reformoknál, s talán az ő közreműködése, az ő lelkes apostoli szava nélkül azok a reformok keresztülvihetők sem lettek volna. (Ugy van!) A jobbágyság felszabadítása, a föld szabaddátétele, a közteherviselés, ezek voltak azok az uj intézmények, amelyek a rendi Magyarország társadalmából modern demokratikus társadalmat csináltak. A rendi országgyűlés helyébe lépő népképviselet, a dikaszteriális kormányrendszer helyébe lépő parlamentáris kormányzati rendszer, ezek a nagy etapok, amelyek e liberális reformkorszak eredményeit jelzik, és amelyekben a tettel közreműködők és alkotók egyike volt Kossuth Lajos. (Igaz ! Ugy van !) Épugy elválaszthatatlan, sőt nagyobb mértékben elválaszthatatlan Kossuth Lajos neve a függetlenségi harctól, amely 1848-cal következett be. És e harmadik vonalától történelmi fejlődésének elválaszthatatlan Kossuth Lajosnak harca, amelyet vivott a nemzet az elnyomatás korszakában, az abszolutizmus alatt, a Bach-korszakban, amikor Kossuth Lajos a külföldön prófétai és apostoli szavával nemzeteket tudott a magyar ügy mellett felvonultatni és ezáltal segítőkezet nyújtott annak a passziv ellenállásnak, amelynek Deák Ferenc volt az országban vezetője, és amely végeredményben az 1867-iki kiegyezéshez vezetett. Mármost, t. Felsőház, ha keresem, hogy melyik téren köszön a nemzet többet Kossuth Lajosnak: a reformok terén, a függetlenségi harcok mezején vagy az ellenállás tekintetében, ugy azt kell mondanom, hogy egyformán kell megbírálni Kossuth Lajos érdemeit, mind a három téren. Sokan ma Kossuth Lajosban nem az akkori liberális korszak nagy reformerét kezdik látni, vagy akarják látni, hanem valamely radikális forradalmárt, aki, ha ma élne, talán szocialista eszméket hirdetne. Bocsánatot kérek, ez a retrospektiv történelmi visszapillantás teljesen téves világításba állítja be Kossuth Lajos személyét. (Ugy van !) Mert ő, igenis, a liberális korszaknak úgyszólván naiv ideális szakában élt, amikor feltétlenül bizott azon szabadságesvmék csalhatatlanságában, amely eszmék az akkori koron uralkodtak. És ha voltak is egyesek, akik talán ez eszmék rendjén, a szabadság rendjén jelentkező visszaélésektől, vagy kellemetlenségektől visszariadtak, Kossuth Lajos azért a szabadság eszméjének csalhatatlanságában és eredményében feltétlenül bizott, és nem e visszaélések kedvéért szerette a szabadságot, mint a hogy ma sokan teszik, (Ugy van!) hanem szerette ezeket az eszméket azért, mert bizott abban, hogy ezek segítségével a nemzetet előbbre viheti. (Ugy van!) És ha ma sokan azt mondják, hogy előre lehetett ; 1927. évi november hó 25-én, pénteken. 11 látni a szabadságharcot követő összeomlást, és hogyha voltak nagy hazafiak már abban az időben, akik ezt az összeomlást előrelátták, ugy ezzel szemben arra kell hivatkoznom, hogy Kossuth Lajos pedig látta az összeomlás után következő feltámadását a nemzetnek, és az ebbe a feltámadásba vetett bizalomból vezette a nemzetet azon az utón, amely az 1848-iki szabadsághaichoz vitt. Mert igaz az, hogy gróf Széchenyi István talán sokalta az áldozatot — azokat az áldozatokat, amelyek ehhez vezettek — de kétségtelen és a história által is megállapítható, hogy ezek nélkül az áldozatok nélkül 1867-ben kevesebbet vivhatott volna ki függetlenségünkből és ennek folytán ma nem állnánk ott, ahol állunk T. Felsőház ! Nincs szükség arra, hogy az akkori kor nagyjait egymással párhuzamba helyezzük. Hiszen Széchenyi, Deák, Eötvös, Kossuth Lajos nevei ma a nemzet közkincse s emléküket egyformán kell, hogy áldja a nemzet. A mai nehéz időkben nekünk arra van szükségünk, hogy ezt a nemzetet Deák Ferenc bölcsesége, Széchenyi Istvánnak a realitások iránt tanúsított nagy érzéke és organizáló képessége s Kossuth Lajosnak lánglelke vezesse, mert csak együttvéve ez a három tulajdonság mentheti meg a nemzetet a mai nehéz időkben. (Ugy van! Ugy van! Élénk taps.) Ezekkel ajánlom a törvényjavaslatokat elfogadásra. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérem a t. Házat, méltóztatik e először a március 15-ikének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, megállapíthatom, hogy a Ház a törvényjavaslatot egyhangúan, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Már most kérdem, méltóztatik-e a Kossuth Lajos örök érdemeinek és emlékének törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, megállapíthatom, hogy aHáz ezt a törvényjavaslatot is egyhangúan, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik az általánosságban elfogadott törvényjavaslatok részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, hogy először a március tizenötödikének nemzeti ünneppé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat címét, bevezető szövegét és azután szakaszainak sorszámát felolvasni szíveskedjék. Borbély György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, bevezető szövegét s szakaszainak sorszámát). Elnök: A törvényjavaslat ekként részleteiben is le tárgy altatván, kérdem, bogy a t. Felsőház elfogadja-e azt a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben, igen vagy nem ? (Igen !) Méltóztassanak azok, akik a törvényjavaslatot végszerkezetben elfogadják, ezt felállással jelezni. (Megtörténik) Kimondom a határozatot, hogy a Felsőház a törvényjavaslatot a Képviselőház szövegezése szerinti végszerkezetben elfogadta, amiről a Képviselőház értesittetni fog. Következik a Kossuth Lajos örök érdemeinek és emlékének törvény beiktatásáról szóló törvén y1 javaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét és szövegét felolvasni. Borbély György jegyző (oîvassa a törvényjavaslat címét és szövegét). Elnök: A törvényjavaslat ekként részleteiben is Ietárgyaltatván, kérdem, hogy a t. Felsőház elfogadja- e azt a részletes tárgyalás során elfogadott szerkezetben, igen vagy nem? (Igen!)