Felsőházi napló, 1927. II. kötet • 1927. november 25. - 1928. június 28.
Ülésnapok - 1927-27
Az országgyűlés felsőházának 27, ülése lásu tagja van s valószínű, hogy ezek szoros nexusban állanak a Neue Freie Pressével. Nem tudom ugyan, de valószínűnek tartom, hogy a magyar kormánynak ez a figyelmeztetés nem nagyon tetszhetett és akkor elhatározták, hiogy no, majd megmutatjuk, hogy Magyarországán nincs reakció és módosítani fog- I juk az 1920. évi XXV. teikket. A t. miniszterelnök ur különben képviselőházi beszédében fel is emliteltíte. hogy ez a törvény ürügyül szolgált a megszállt területeken élő magyarsággal szemben való rossz bánásmódra. E kijelentésével a t. miniszterelnök ur körülbelül be is vallotta, hogy itt van némi összeköltítetés, ós némi külföldi nexus. Én is bevallom és vállalom, hogy igenis, a megszállt területeken levő magyarságnak sztornóm sorsát tőlünk telhetőleg enyhíteni, azokon lehetőleg segíteni kell. De megtennők ezt akkor is, ha a nagyvilágot ós mindenekelőtt a Népszövetséget felvilágositanók a mi speciális magyar viszonyainkról, amelyeket nem lehet egy kaptafára húzni sem a francia, sem a német viszonyokkal, (ügy van!) A t. Népszövetség urai jöjjenek ide. majd én elvezetem őket Sátoraljaújhelyre, Szerencsre, Abaujszántóra és még néhány felvidéki magyar városba és nagyközségbe, ott majd meg fogják látni, hogy kik azok, akik ellen a keresztény magyarságnak védekeznie kell. (Igaz!) Ezt kellett volna a t. kormánynak Genfben hangsúlyoznia és erősen aláhúzni. Van azonban még egy ok, amely miatt az előttünk fekvő javaslata-iá nem jó szemmel nézek. Én ugyanis a numerus clausus t a magyar földművelő nép szempontjából sem tartom közömbösnek. Honnan merítsen uj erőket a megfogyatkozott magyar társadalom 1 ? Hiszen hallottunk erre nézve felszólalásokat, és én is látok a társadalom felső rétegeiben bizo-nyos, lassan-lassan előhaladó hanyatlást.. Már mosta magyar földművelő népnek, tehetségesebb és tehetősebb fiai vannak elsősorban arra hivíatva, hogy az értelmi pályákon majdan mutatkozó hiányt pótolják, ők vannak elsősorban árira hivatva, hogy a társadalom magasabb rétegeibe felemelkedjenek, mert az igazi magyar őserőt a falvakban találjuk meg. (Igaz!) Sajnos, hogy ez az igazi magyar őserő a társadalom felsőbb rétegeiben hanyatlott. Épen azért a magyar földművelő nép fiait, akik erre a szerepre hivatva vannak és hivatva lesznek, szerintem egy bizonyos fotkágr meg kell védelmezni a zsidóság azon kétségtelen törekvése ellen, hogy számarányának meg nem felelő mértékben akair érvényesülni. Mert ha körülnézünk. — nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni — de ha körülnézünk a nagyobb jövedelmű, tehát biztosabb megélhetést nyújtó pályákon, mindenütt a zsidóság dominál. És ezi nem azért van, amint azt mOi Simontsits őnagyméltósá gátol hallottuk, hogy a magyar keresztény társadialom visszavonul, tartózkodik ez értelmi pályákkal szemben, hanem azért van. mert a mi tisztelt zsidó polgártársaink ügyesebbek, fürgébbek, szemesebbek és elkalpkodí-ík n kereszténv emVr elölt a jnKh nllásnknt T. Felsőház! Röviden annak kijelentésére szoiritkozom, hogy nem vagyok sem antiszemita, sem filoszemita, én egyenesen, kizárólag az igazságot keresem. Nem tudom az igazságot megtalálni abban a körülményben, hogy 94% keresztény ember kell, hogy az érdekeit alávesse a 6 százaléknyi zsidó polgártársaknak (Igaz!) és nem tudom megtalálni az igazságot abban a tényben sem, hogy főiskolát végzett diplomás férfiaknak oly pályákon kell FELSŐHÁZI NAPLÓ. II. 1928. évi március hó 14-én, szerdán. 137 a mindennapi kenyeret megkeresniük, amelyek az ő képességüknek mélyen alatta állanak. Befejezem felszólalásomat. Nem tartozom azok közé, akik az ország kormányának nehézségeket akarnak okozni, nem vagyok a tout prix, mindenáron ellenzéki. Ha tehát a t. kormány azt a nézetet vallja és kijelenti, hogy becsületbeli kötelessége neki a javaslatot az országgyűléssel megszavaztatni, akkor én loyalisan deferálok és a javaslatot meg fogom szavazni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha azonban nem becsületbeli kötelessége, akkor t. kormány, én azt hiszem, a Felsőház jól fog cselekedni, ha ezt a javaslatot elveti, visszautasítja, mert ezzel nemcsak az országnak fogunk használni, de megkönnyítjük a t. kormány helyzetét is, mert felszabadítjuk a vád alól, amelyet valószínűleg holta napjáig fog hallani, hogy cserben hagyta a keresztény társadalmat. ' (TJgy van!) Az esetben tehát, ha ez bekövetkeznék, arra kérem a t. kormányt, hogy Genfben a népszövetségnél tessék csak e cselekedetnek egész ódiumát mireánk, hárítani, mert mi a reakciótól nem fogunk megijedni. Nagyon jól tudjuk, hogy ma demokratikus világot élünk, de ez a demokrácia legyen magyar és legyen keresztény. (Helyeslés és tapsok.) Elnök: Szólásra következik Hadik János gróf őméltósága. Gr. Hadik János: Nagyméltóságú Elnök ur! Tisztelt Felsőház! A vita ily előhaladottságában nagyon megrövidítheti felszólalásómat az, ha arra a beszédre utalok, amelyet tegnap Berzeviczy Albert őexcellenciája tartott. Én az ő beszédének minden egyes szavát aláírom és ezzel kifejezésre jut allásfoglalásoma javaslattal szemben, amelyet sajnos nem fogadhatok él. Az előttünk fekvő javaslat mindenesetre bizonyos haladást jelent, de még mindig korlátozza a tanszabadságot, amiben én nagy veszedelmet látok. A nagy harcban, amelyet nekünk vívnunk kell a világ forgatagában, különösen súlyt, kell helyezni arra, hogy a kultúra és az általános műveltség minél magasabb fokra emelkedjék- Az a szempont, hogy korlátozni kell a diplomák kiadását, mert az ország nem tud gondoskodni azok elhelyezéséről, akik diplomát kapnak, nem fogadható el, mert hiszen hányan vannak, akik nem azért pályáznak diplomára, hogy elhelyezkedjenek, hanem azért. mert művelődni, tanulni akarnak. (Ügy nun! balfelől.) Hogy a magyar nemzetnek miért van-szüksége a kultúrára és a művelődésre, azt éppen a kultuszminister úrral szemben kifejteni egészen felesleges. Természetes dolog, ' hogy- ennek a kultúrának, az általános művelődés emelésének előfeltétele szerintem a teljes tanszabadság!. Az úgynevezett kategóriákra . való elosztása a magyar társadalomnak, az kasztrendszer, reakció, amelyhez, magam részéről nem járulok hozzá, egy kasztrendszer, amely a valódi érdemeket, a tehetséget teljesen .félretolja, szerintem, lehetetlen dolog. Nekem*-hogy rövid legyek, álláspontom a következő:' A tanulás lehetőségét mindenkinek meg., kell engedni és biztosítani kell mindenféle szelektálás nélkül; a felvételnek pedig egyedüli előfeltétele legyen a jellem, a szorgalom és a tudás. (Helyeslés.) A javaslatot nem fogadom el, Elnök: Van még valaki szólásra feljegyezve"? ..'-. Borbély György jegyző: Nincs senki feljegyezve ! ,-.'.Elnök: Kivan még valaki a törvényjavaslathoz általánosságban hozzászólni? CNem.\ Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom.; -•; 21
