Felsőházi napló, 1927. I. kötet • 1927. január 28. - 1927. július 5.

Ülésnapok - 1927-3

6 Az országgyűlés felsőházának 3. ülése nak: elfogadásával legalább egy félórát nyerhetünk, (Helyeslés.) Korelnök: A főrendiház szabályai szerint csakis a háznagyot és a jegyzőket lehet egyszeri szavazással egyidejűen választani. Amíg a felsőház a maga házszabályait meg nem alkotja, a törvény értelmében ragaszkodnunk kell a főrendiház szabályaihoz. Ily körülmények között legnagyobb sajnálatomra nem pártolhatom az inditványt és kénytelen vagyok a főrendiház szabályainak megfelelően a szavazást a két alelnökre külön elrendelni. Kérem gróf Bethlen Pál korjegyző urat, szíveskedjek a névsort felolvasni. Gr. Bethlen Pál körjegyző (olvassa a névsort; a felsőház tagjai beadják szavazataikat). Korelnök: Kérdem, van-e még valaki, aki nevének felolvasásakor szavazatát nem adta bel (Nincs!) Ha nincs, ugy a választást befejezettnek nyilvánít om és felkérem a kor jegyző urakat, hogy az eredmény megáilapitása végett a beadott szavazatokat a Ház színe előtt öszszeszámlálni szíveskedjenek. (Megtörténik.) Kihirdetem a szavazás eredményét. Beadatott összesen 166 szavazat; ezek közül három érvénytelen volt. Az érvényes 163 szavazat közül ugy Széchenyi Bertalan gróf, — mint Thaly Ferenc felsőházi tagra egyenkint 163 szavazat esett. (Éljenzés.) Ennélfogva Széchenyi Bertalan gróf és Thaly Ferenc felsőházi tag urakat a felsőház alelnökeivé megválasztottaknak jelentem ki. T. Ház! Ezzel az én feladatom véget ért. Megköszönve a felsőház méltóságos tagjainak kegyességét, amellyel teendőim teljesítésében támogatni méltóztattak, helyemet a megválasztott elnök urnák fogom átadni. Felkérem gróf Széchenyi Bertalan alelnök urat és a kor jegyző urakat, hogy a megválasztott elnök urat megválasztásáról értesíteni méltóztassanak. Az elnök ur megérkeztéig az ülést néhány percre felfüggesztem. (Élénk helyeslés és taps.) (Szünet után.) (A belépő elnököt a felsőház tagjai éljenzéssel és tapssal üdvözlik.) Korelnök: Az ülést újból megnyitom. Mélyen t. felsőházi tag urak! Van szerencsém az országgyűlés felsőházának egyhangúlag megválasztott elnökét mély tisztelettel üdvözölni. (Élénk éljenzés.) Engedje meg Nagyméltóságod, hogy hálát adjak az Istennek, hogy megengedte élnem azt a napot, amelyen Nagyméltóságodat én, mint volt főnöke, akinek már akkor feltűnt nagy művelteége, tudománya és jelleme e megérdemelt állásban mély tisztelettel üdvözölhessem. Kérem, foglalja el Nagyméltóságod mint elnök, az elnöki széket, (Élénk éljenzés és taps.) (Wlassics Gyula báró elfoglalja az elnöki széket.) Elnök: Fogadja Nagyméltóságod üdvözlő szavaiért és különösen nagyon kedves visszaemlékezéséért legmélyebb köszönetemet. A fiatalság évei voltak azok, amelyekről megemlékezni méltóztatott, de sokat tanultam abból a kötelességérzettől áthatott munkából, amelyet annak idején volt főnököm részéről magam előtt láttam. Engedjék meg, hogy szereplésemet mindjárt azzal kezdjem, hogy megköszönjem azokat a fáradozásokat, amelyeket mint korelnök annyi tapintattal és annyi ügy1927. évi január hó 31-én, hétfőn. buzgósággal teljesített. (Élénk helyeslés és éljenzés.) T. Felsőház! Midőn a t. Felsőház kitüntető bizalmából megválasztott elnöktársaimmal együtt legélénkebben érzett hálánk kifejezésével az országgyűlés felsőházának elnöki székét elfoglalni szerencsém van, mélyen át vagyok hatva annak a nagy megtiszteltetésnek értékétől, melyben szerény közéleti pályámat részesíteni méltóztattak. Ha gondolkozom is azon, vájjon rendelkezésemre állanak-e még aziok a tulajdonságok, melyekkel ezt a nagy bizalmat kiérdemelhetem, mégis megnyugvást találok abban, hogy ezen a helyen a leglényegesebb kellék, sőt az egyedül sziklaszilárd alap, melyen az elnöki állásnak igazi benső tekintélye felépülhet, a teljesen igazságos pártatlanság. (Élénk helyeslés.) Az én megítélésem szerint annak, aki az országgyűlés bármelyik házának elnöki székét elfoglalja, lelki és értelmi jellemében kell gyökereznie annak a szilárd meggyőződésnek, hogy még a legnemesebb céllal küzdő pártharcokban is az erkölcsi szükségesség parancsolja az elnöki széknek a pártok felett álló megingathatatlanságát. Ide nem szabad utat engedni sem a felső, sem az alsó hatalom önkényének, — sem a többség, sem a kisebbség zsarnokoskodásának. Az elnöki szék kötelességeit teljesíteni kell oly módon, hogy necsak az írott jogforrások betűi lebegjenek a tanácskozások rendje fölött, hanem érvényesülniök kell a tanácskozási rendben az igazi, hamisítatlan parlamenti rendszer etikai követelményeinek is. (Ugy van!) Elnöki kötelességem teljesítésében segitőtársam lesz az a mintegy második természetemmé vált pártatlansági érzet, melyet lelkiségem a birói szék hosszú gyakorlatában szívott fel. Ily irányú elnöki vezetésre kérem kegyes jóindulatukat és támogatásukat, és ha sikerül kiérdemelnem a nagy bizalomnyilvánitást, ezt életem legbecsesebb közéleti értékének fogom tartani. Most engedjék meg, hogy midőn a nemzet a politikai konszolidáció irányában nevezetes lépést tett előre azzal, hogy a magyar országgyűlés ismét a kétkamarás rendszerben folytatja törvényhozói működését, néhány alapvető kérdésre kérhessem ki a t. Ház nagybecsű figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) Ugy érzem, hogy a t. Felsőháznak joga van tőlem, midőn az elnöki széket elfoglalom, követelni, hogy bizonyos irányokban kellő felvilágosítással szolgáljak. Előrebocsátom, hogy midőn az entente kiküldöttje, Clark ur megjelent Budapesten, hogy a nemzeti akarat kifejezésére alkotmányos törvényhozói szerv irányában megállapodjék, azok között voltam, akik reá mutattunk arra, hogy nálunk nem kell uj szervről gondoskodni. A magyar alkotmány szerint az országgyűlés az erre hivatott alkotmányszerv. Az entente képviselője azonban a legszélesebb választói ; jog alapján összeülő szuverén nemzetgyűlést jelölte meg oly szervül, melyet ők is hajlandók elismerni és csak azt a kormányt, mely mögött ez a nemzetgyűlés áll, ismerik el olyan kormányul, mellyel tárgyalásokba bocsátkozhatnak, így jött létre a nemzetgyűlés. Nem az volt hivatása, hogy mint állandó intézmény illesztessék be alkotmányunk szervezetébe, hanem mint átmeneti intézmény teljesítse azt a feladatot, hogy a nemzetet a kaotikus állapotokból kivezesse. Ki merné kétségbevonni, hogyha elháríthatatlan akadályok miatt az alkotmány által arra ren-