Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-103

58 A FŐRENDIHÁZ CIII. ÜLÉSE. gróf már előbb Siklóson is terrorizált. Tehát itt nincs szó egy pillanatnyi megtévedésről egy esetben, hanem jól kifejlődött rendszerről. Bemélem, hogy a ministerelnök ur, akinek politikai múltjában hasonló sötét foltok nincsenek, meg fogja akadályozni az ilyen esetek ismétlődését. Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Egész röviden kénytelen vagyok rámutatni a magyar közélet egyik legfájóbb oldalára^ a magyar köztisztviselők nyomorára. Ez a kar olyan önfeláldozó munkát végzett a háború alatt, hogy mindenkép megérdemli az egész nemzet osztatlan elismerését. A háborús drágaság kétségtelenül a fixfizetésü tisztviselőkre nehezedik a legsúlyosabban. A ministerelnök ur ő nagyméltósága most egy javaslatot terjeszt be, amely bizonyos mértékig segit a tisztviselők helyzetén. Nem akarom kutatni annak a javaslatnak a részleteit; hiszem, hogy a ministerelnök ur elment addig a határig, ameddig egyáltalán el lehet menni. Mégis veszem magamnak azt a bátorságot, hogy speciálisan a magyar királyi budapesti államrendőrség helyzetére rámutassak és figyelmeztessem a ministerelnök urat súlyos helyzetükre. Wekerle Sándor ministerelnök: Kilenczszáz koronát kapnak! Pálffy-Daun József gr.: Fel fogom olvasni, hogy a budajiesti államrendőrség viszonyítva a párisi, londoni, berlini rendőrséghez milyen hátrányban van. Budapesten kevés a rendőr és kevés és elégtelen a fizetésük. Ezen sürgősen kell javítani. Ha veszszük, hogy Budapesten 1881 óta nem emelték a rendőrök fizetését, holott a közszükségleti czikkek ára ez alatt az idő alatt, mint azt előbb részleteztem, 10—1000%-kal drágult, akkor természetesnek találjuk, hogy nyomorognak. A szolgálati időt a háború következtében, tekintettel arra, hogy rendkívül sok ember be van vonulva, napi 18 órára emelték fel. Ezzel szemben a rendőr fizetése ma is 800—900 korona és ezen 800 korona fizetésmaximumot is csak a rendőrőrmesterek kapják. Szemben a külföldi nagy metropolisokkal Budapesten 10 hektárnyi területre jut egy rendőr, Bécsben 6 hektárra, Londonban és Parisban egy-egy hektárnyi területre esik egy rendőr. A rendőrlegénység legnagyobb része a színmagyar faj gyermeke. Soknak közülük 4—5, de vannak olyanok is, akiknek 9 gyermekük van. Tekintettel arra, hogy kevesen vannak, legalább is másfélezerrel kellene számukat szaporítani. Szükséges volna ezenkívül a magasabb altiszti állások kreálása, hogy igy a legénység előléptetését lehetővé tegyük. Ugyancsak szükséges volna, hogy a régi és kipróbált, 20—25 évig szolgáló detektívek detektivfelügyelő-helyettesekké legyenek kinevezhetők, hogy ezáltal is növeltessék ambíciójuk és elérhessék a IX. fizetési osztályt. Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Csak néhány pillanatig akarom még türelmüket igénybe venni. Kell ugyanis, hogy egy pár szó essék a cenzúra dolgairól is. Amikor az Esterházy-kormány hivatalát elfoglalta, Vázsonyi akkori igazságügyminister, ma választójogi minister és Grecsák igazságügyminister, akkori államtitkár megjelentek a Budapesti Újságírók Egyesületében ós ott Vázsonyi nagy beszédet mondván, a legteljesebb szólás-, illetőleg sajtószabadságot ígérte. Azt mondta, hogy ezentúl a cenzúra tisztán a hadi érdekekből káros közlemények megjelenését fogja akadályozni, a mindennapi dolgokra, legfőként pedig a politikára, nem fog vonatkozni. Ezzel szemben tény az, hogy a sajtó soha ugy gúzsba kötve nem volt, mint épen ez alatt a kormány alatt. Méltóztassanak megengedni, hogy felolvashassak a hadfelügyeleti sajtóbizottság bizalmas értesítéseiből egynéhányat, amelyekből mindannyian látni fogjuk, hogy minden, ami a kormánynak kellemetlen, ki van zárva a lapokból. (Olvassa:) »Bizalmas értesítés. 1917 szeptember 12. A sajtóbizottság felsőbb utasításra a következőket ajánlja a t. szerkesztőségek szíves figyelmébe: 1. A hadviseléssel, vagy a fegyveres erővel bármilyen vonatkozásban lévő közlemények a sajtóbizottságnak bemutatandók. 2. Munkásmozgalmakról, tüntetésekről, vagy munkaabbahagyásról, bármilyen czéíból történik is, írni nem szabad. 3. Minthogy a közellátás (élelmezés, fűtés, világítás, lakás) kérdéseinek tárgyalása a hadviselés érdekeit közelről érinti: gondosan kerülendő.« Még egy bizalmas értesítés (olvassa) : »Szeptember 12. este 8 óra, A sajtóbizottság felsőbb utasításra felkéri a t. szerkesztőségeket, hogy »Az Est« mai számában »A király fel akarja állítani a magyar hadsereget* czimen megjelent közleménynek átvételét, vagy az abban foglalt kérdés tárgyalását mellőzni szíveskedjenek.« »Bizalmas értesítés, szeptember 18. este 8 óra. A ministerelnök úrtól kapott közvetlen értesítés utján a sajtóbizottság tisztelettel felkéri a t. szerkesztőségeket, hogy sztrájkról egyáltalában és különösen az itt-ott még előforduló dohánygyári sztrájkról semmi hirt se hozzanak.« »Bizalmas értesítés, 1917 október 4. éjjel 1

/gl2 óra. A sajtóbizottság felsőbb utasításra nyomatékosan felkéri a t. szerkesztőségeket, hogy a vasúti alkalmazottak és munkások mozgalmairól b. lapjukban semmit se közöljenek.« Méltóságos főrendek! Én meg tudom érteni, hogy a munició-gyárakban és esetleg egyéb, a háborúval összefüggő üzemekben előforduló munkásmozgalmakról való híradás a hadviselés érdekeit érinti. Megértem azt is, hogy a vasutas-sztrájkról a lapoknak nem volt szabad tudósítást közölniök, bár biztosithatom a cenzúrát irányító t. igazságügyminister urat, hogy