Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.
Ülésnapok - 1910-103
A FŐRENDIHÁZ Cili. ÜLÉSE. 57 alatt a munkát beszüntetett munkásság elment Hatvanba, ahol a ezukorgyárban segédkezett a répa kiszedésénél. A répa kiszedéseért napi 20 korona bért kapott ugyanaz a bányász, aki odahaza napi 7 korona bérért dolgozik. Aradon a waggongyári munkásság megtudta, hogy Ausztria felé 2 waggon zsir fut keresztül az aradi állomáson. Kiment a pályaudvarra és kényszeritette a pályaudvari parancsnokságot, hogy a zsirt adja át nekik. A zsir-, hús- és posztókérdések egyáltalában a legsúlyosabbak. Selmeczbányán egy fiatalkorú munkás bére 8 órára 60—90 fillér, az idősebb munkások legmagasabb bére 1 korona 60 fillér. Erre jár még minden munkásnak 40 fillér drágasági pótlék és 25 százalék bérpótlék. A legmagasabb kereset tehát 2 korona 50 fillér. • A kantinokban úgyszólván semmit sem kapnak, a beszerzési csoportok raktárai üresek A Rimamurányi Vasmű Társulat ózdvidéki telepén dolgozó bányamunkások október 14-én délután Csokva községben gyűlést tartottak. A gyűlésen megjelentek a szomszédos bányatelepek munkásai is. Elpanaszolták, hogy az élelmiszerek és ruházati czikkek árai mily rémségcsen megdrágultak és kimondták, hogy nyomban megkezdik a szervezkedést. A munka beszüntetése megszámlálhatatlan milliókra rugó károkat okozott az országnak. Az állapotokért, melyek ezeket a munkamegszüntetéseket okozták, egyedül és kizárólag a kormány felelős, a kormány, amely nem tudja kellőképen ellátni az ország népét. (Zaj.) A kormány, mely azt állítja, hogy a fronton harezoló katonák hősiességét meg kell hálálnia a választójoggal, de a népnek, annak a munkásságnak, mely a leghihetetlenebb önfeláldozásokkal segítette itthoni munkájával hadseregünket a győzelemhez, még a mindennapi kenyerét sem biztosítja. (Zaj.) A világháború negyedik esztendejében vagyunk, de soha ilyen viszonyok nem voltak. Az előző kormány értette a módját annak, hogy amennyire a háborús viszonyok közepette lehetséges volt, annyira amennyire ellássa a népet. Ez a kormány teljesen tehetetlen ebben a tekintetben is. Tavaly még csak 100 °/o-kal voltak magasabbak az árak, mint 1914-ben, ma már 1000 perczenttel is nagyobbak. Hogy egészen közönséges és a mindennapi életben szükséges ipari czikkről beszéljek, egy orsó czérna ára 1916-ban 1 K 80 fillér volt, ma j>edig 26 korona ; de hogy közélelmezési czikket említsek, még pedig olyat, amely egyenesen magyar specialitás és amelyből sehol a világon nem terem annyi, mint nálunk, a paprika, melynek ára tavaly kilónként 12 korona volt és amelyből annyi termett az idén, mint évtizedek óta sohasem, ma 60 korona. Talán épen annak következményei ezek az állapotok, hogy ez a kormány szükségesnek látta magát egy közélelmezési ministerrel kibővíteni! Hát csupán csak azért volt Főrendiházi Napló. 1910-1915. V. kötet. szükség Hadik János gróf ur működésére, hogy a drágaság még nagyobb legyen, mint eddig volt ? A köztisztviselői visszaéléseknek és hihetetlen terroroknak iskola-példáit látjuk. A szalántai választás rejtelmeit Tisza István gróf ur ő nagyméltósága már egy ízben felfedte. Felszólalása után a ministerelnök ur nyomban válaszolt s kijelentette, hogy Baranyaváriuegye főispánja, Benyovszky Móricz gróf kétségtelenül jóhiszeműen járt el. Azóta a Napban szeptember 23-án egy jegyzőkönyv jelent meg, amelyet kivonatosan fel fogok olvasni a főrendeknek (olvassa): »Jegyzőkönyvi kivonat a Siklóson 1917 szeptember 9-én a folyó évi augusztus hó 18-án Siklóson tartott országgyűlési képviselőválasztás alkalmával elkövetett választási visszaélések tárgyában felvett jegyzőkönyvből: Igert Ödön Csizmazia-párti párttitkár sorra járta augusztus 3-ika és 8-ika közt az összes siklósi földmiveseket. Miután őket a Csizmaziára való szavazásra megnyerni nem tudta, a legbrutálisabb módon vette alkalmazásba a politikai terror eszközeit. Denke Dániel, Meszlényi József, Pécsi János földmivesek siklósi lakosok előadják: augusztus 3-án megjelent náluk Igert Ödön párttitkár és miután nem voltak hajlandók Csizmazia pártjára állani, azzal fenyegetett meg bennünket, hogy Benyovszky Móricz gróf főispán felmentésünket visszavonatja. Közép Denke Sándor házánál Igert Ödön azt a kijelentést tette, hogy mire a választás ideje elérkezik, a jelöltet is bevonultatják. Denke Dániel, Meszlényi József előadják, hogy miután ők a fenyegetés ellenére is megmaradtak a kisgazdapárt mellett, augusztus 13-án Benyovszky Móricz gróf főispán törvénytelen ajánlatára katonai szolgálatra rendelték be őket. Denke Dániel és Bausz József. előtt Balogh György kijelentette, hogy Igert Ödön a főispán utján két heti szabadságot eszközöltetett ki neki, de Csizmaziára kell szavaznia. Mindezeket egyébként a pécsi 19. honvédgyalogezred pótzászlóaljának augusztus 3-ika és 18-ika között kiadott parancsaiból pontosan meg lehet állapítani Kulifay Elek tésenfai református lelkész előadja: Benedek P. Samu községi biró nyilvánosan kihirdette, hogy minden felmentett és szabadságos katona szavazzon Csizmaziára, mert különben behívják katonai szolgálatra. Gyenis Sándor siklósi földmives kijelentette többek jelenlétében, hogy azért szavaz Csizmaziára, mert Benyovszky megígérte fia felmentését. Több, mint 200 tanú előadása szerint a siklósi járás 56 községében Ígértek felmentést és szabadságot és adtak is, másokat pedig a felmentések vasszavonásával fenyegettek meg. Siklós, k. m. f. Ezek az adatok az eredeti jegyzőkönyv adatainak teljesen megfelelnek.« Tizenhat aláírás. Kiderül tehát, hogy Benyovszky Móricz 8
