Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.
Ülésnapok - 1910-103
54 A FŐRENDIHÁZ CIII. ÜLÉSE. eiáját politikai múltja mindenben arra praedestinálja, hogy ő kormányozza ki Magyarországot a világháború okozta súlyos chaosból. Amikor különbséget tettem a kormány és a kormányelnök között, ezt azért tettem, mert róluk azt tartom, hogy egészen különböző politikai faktorok. Azt akarom tehát kifejezni, hogy a kormány iránt bizalmatlan vagyok, de bizalmam van a kormányelnök iránt és a kormány iránti bizalmatlanságomat akarom néhány szóval a méltóságos főrendek előtt indokolni. Először közállapotaink mérhetetlen rosszaságára utalok, amelyek sokkal rosszabbak, mint az utolsóelőtti kormány alatt, sokkal rosszabbak, mint Tisza István gróf kormányzása idején voltak. Súlyos, minden téren megnyilatkozó hibák történtek a kormányzásban. Hogy tovább ne menjek, csak egy esetet hozok fel, csak egy rendeletet veszek bonczkés alá. Itt van a földmivelésügyi minister urnak 2912. számú rendelete a gabona forgalomba hozataláról. A közélelmezési hivatal szakértői, amikor megtudták, hogy a minister ur ezt a rendeletet ki akarja adni, kifejezést adtak komoly aggodalmaiknak. A következés megmutatta, hogy igazuk volt. Kitűnt ugyanis, hogy a szabad vásárlás megengedése a legbiztosabb szere az árdrágításnak, úgyhogy a rendelet megjelenését követő napokban a gabona ára 50 koronáról 200 koronára szökött fel. Meg is kellett hátrálnia a földmivelésügyi minister urnak a saját rendelete előtt és máris visszavonta. Itt van még egy körülmény, amelyet meg akarok említeni. Az egyes vidékek közt ma 5 korona árdifferencia van és a gazdák a legkörmönfontabb csínyek kieszelésével igyekeznek a gabonát oly vidékre szállítani, ahol magasabb árak vannak és ott, ahol az ár alacsonyabb, ennek következtében gabonát találni nem lehet. A lisztárakat is helytelenül állapították meg. Míg a főzőliszt kilója 74 fillér, a nullás liszt árát 1 korona 50 fillérben maximálták. Itt a földmivelésügyi minister urat állítólag demokratikus szempontok vezették; azt akarta ugyanis, hogy ha a gazdag ember kenyere drágább lesz, a szegény emberé olcsóbb legyen. Ámde a kereskedők ugy kerülték ki a rendeletnek véghezvitelét, hogy a főzőlisztet és a nullás lisztet összekeverték, ami még mindig elég finom keverék volt, hogy mint nullás lisztet adják el és így 1 korona 50 fillérért értékesítették, ami természetesen a közönség hátrányával jár. A fő dologra azonban, hogy a kenyér olcsóbb legyen, ez nem vezethetett, mert a kcnyérliszt árát nem szállították le, sőt az idén az drágább, mint tavaly. Az átvevő bizottságok szervezése körül szintén hibák történtek. Állítólag október 15-én kellett volna az átvevő bizottságoknak összeállniok, de a bizottságok mind a mai napig nem jöttek össze és azt mondják, nincs is kilátás, hogy össze lesznek állítva. Kérdem már most, hol lesz majd addig gabona, amig a bizottságok végre elkészülnek ? E rendelet szerint a törvényhatóságok első tisztviselőjének megvan az a joga is, hogy a közélelmezés czéljaira közerőt, fuvart használjon. Ki is. adták az utasítást, amelynek minden szakaszához van magyarázat, de azt az egyet elfelejtették, hogy mennyit lehet kérni a fuvarozásért? Itt természetesen most az történik, hogy mindenki annyit számit, amennyit akar. A kukoriczarendelet szintén túlkésőn jelent meg. A nagy hőség következtében a kukoricza előbb érett meg és mire a rendelet megjött, már javában törték, ennek következtében, mire a rendelet érvényre jutott, óriási mennyiségek tűntek el. A takarmányrendelet, amelynek értelmében a földmivelésügyi minister egy uj XIII. ügyosztályt állított fel, szintén nem felel meg a szükségletnek, ugy hogy maga a XIII. ügyosztály kénytelen ettől a rendelettől eltérni. Legékesebb példája e rendszertelenségnek az állami fürdők dolga. Mig a magánkezelésben lévő tátrai fürdők: Füred, Tátraháza, Széplak stb. betegeiket bőven képesek voltak ellátni élelemmel, addig az állami kezelésben lévő fürdő: Tátralomnicz, kénytelen volt üzemét megszüntetni. Épen ma, amikor a szövetséges államok alattvalói külföldre nem utazhatnak és ez egyszer lett volna alkalmunk arra, hogy hozzászoktassuk őket Magyarországhoz, épen ekkor támaszt a kormány óriási nehézségeket a magyar fürdőknek, ugy hogy üzemeiket benzin hiánya miatt hajtani nem lehetett és fűtőanyaguk sem lehetett. Mindezeknél fogva természetesen kénytelenek voltak üzemüket bezárni. Máskor 8—10 ezer beteg tartózkodik ott. Most is a háború alatt katonák voltak ott elhelyezve. De mivel a tüdőbeteg-specialista orvosokat katonai szolgálatra behívták, a betegeket is máshová kellett áthelyezni. Mivel épen a földmivelésügyi tárczához tartozik, meg kell említenem azt a módot, ahogy . Mezőssy ő excellenciája az ő közismert afferjét iiitézte el. A Világ czimü lap súlyos vádakkal illette Mezőssy ő excellenciáját, azt állítván róla, hogy szállításoknál magának jogtalan hasznot szerzett. Nem akarok ezeknek a vádaknak firtatásába bocsátkozni, mert hinni szeretném, hogy a földmivelésügyi minister ur ártatlan. A nyilvánosság előtt hangzottak el ezek a vádak és épen ezért a nyilvánosság előtt kellett volna pontrólpontra, amint azokat felállította a /Világban megjelent czikk szerzője, lerombolni. Erezte ezt maga Mezőssy ő excellenciája is, mert szeptember 24-én azt mondta: »Megyek a független magyar bíróság elé.« Nem azt mondta, hogy a jury elé megy. És lám, mégis egy úriemberekből álló jury, akiket különben nagyon tisztelek,
