Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.
Ülésnapok - 1910-114
A FŐRENDIHÁZ CX1V. ÜLÉSE. 199 a férfi választók számát feltüntető statisztikai táblázatok nem statisztikai felvételek, hanem az 1910. évre vonatkozó statisztikai adatokból számítások utján készült becsülések eredményei.« Az 1913. évi XIV. t.-oz. végrehajtásakor kitűnt, hogy az élet ráczáfol az (fféle, bár lelkiismeretes gondossággal készült becslésekre. Egyébként akár a statisztikai adatok, akár a jogczimek tartalma és a népességi viszonyok ismerete alapján igyekszünk következtetést vonni a javaslat gyakorlati hatására, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a kéj)viselőház által elfogadott javaslat városi helyeken, ahol erre közállapotaink megérettek, megközeliti a választójog általánosságát, ellenben a nem városi helyeken kulturális és nemzeti szemjjontokból a fokozatos kiterjesztés útját követi s ezzel lehetővé teszi, hogy az állami életünket érhető megrázkódtatás elkerülését és amire a bizottság a fősúlyt helyezte, lehstővé teszi, hogy az átmenet nélküli jogkiterjesztés veszélyeinek elhárítását czélzó reformok megvalósíthatók legyenek. Ezek : a magyar hadsereg megszervezése, a közigazgatás reformja, a rendőrség államosítása, megfelelő birtokpolitika, a magyar állameszmének az eddiginél fokozottabb védelmet nyújtó büntető rendelkezések s amivel kezdenem kellett volna, a magyar nyelv oktatására vonatkozó rendelkezése le szigorú végrehajtása. Ami már most a választójog tényleges gyakorolhatását és a választások tisztaságát illeti, e részben a javaslat számos czélszerü intézkedést tartalmaz. Ilyenek : a választóknak ötévenkint kötelező vallomástétele, az u. n. alkotmányos költségek eltörlése, az alkoholtilalom, a fuvardijaknak a szorosan körülirt nélkülözhetetlen esetekre korlátozása, nyilvános ellenőrzés alá helyezése, titkos szavazás esetén a szavazás kötelezővé tétele. Ezek egytől-egyig olyan rendelkezések, melyektől a választási visszaélések kiirtása és a választók szabad akaratnyilvánításának biztosítása várható. Hogy a szenvedélyek felkeltésére annyira alkalmas választójogi javaslat a kormány és a képviselőház többsége között egyes főbb pontokra nézve, létrejött megállapodás után végre a törvényhozás másik házában alkotmányos elintézést nyert és ime előttünk fekszik : ebből bizonyos reményt meríthetünk, a politikai pártviszonyok jobbrafordulásának halvány reményét. A világháború ötödik évfordulóján, midőn utolsó órája ütött a nemzeti összeforradás szükségességének, a magyar nép az ő bizalmának letéteményeseitől, az ő példájuktól várja a jeladást erre ; ezt sürgeti nemcsak a magyar nemzet néma várakozással, hanem ezer esztendős történelmünk minden egyes lépése ezt tanúsítja. Ha a javaslat elfogadásával némileg közrehatunk ezen történelmi szükségesség előmozdítására, azt hiszem, hazafias dolgot -cselekszünk, ezért a javaslatot általánosságban elfogadom és a méltóságos főrendiháznak elfogadásra ajánlom. (Elénk helyeslés.) Elnök : Szólásra ki következik ? Széchényi Viktor gr. jegyző: Mailáth József gróf! Mailáth József gr.: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Az ötödik évébe benyúló legkegyetlenebb világháború benső villongásokat is hozott létre, melyeket, ha csirájukban nem sikerült volna elfojtani, az a háború további menetére befolyást gyakorolt volna. Ezt a veszedelmet oly kérdés idézte elő, amely körülbelül öt évvel ezelőtt a törvényhozás összes tényezőinek beleegyezésével elintézést nyert s mely kérdés rendes körülmények között élő államokban oly gyorsan ismét szabályozás alá kerülni nem szokott. Amiként azt már más alkalommal kifejtettem, én a választójog terén is a jogkiterjesztés híve vagyok, de csakis kellő biztosítékok mellett, amelyeket a nemzeti állam szempontjából figyelembe kell venni. Ezeket a biztosítékokat, őszintén megmondva, a szőnyegen levő törvényjavaslatban nem találom meg oly mértékben, amint azt óhajtottam volna. Ezt annál kevésbé erőltethet j ük, mert maguk azok a tényezők, akik, hogy egy használt szólammal éljek, az alkotmány sánczaiba fognak felvétetni, t. i. az ipari és mezőgazdasági munkások sem rajonganak ezen törvényjavaslatért. Entöbb ízben kifejtettem azt, hogy a s'ocziaJizmus azon törekvése az embereknek, hogy maguknak jobb helyzetet és létet szerezzenek. Nem a folyton terjedő műveltség, hanem a gazdasági életnek folyton feltűnő és ki nem elégíthető igényei okozzák azt, hogy az emberiség észrevétlenül is a szoc ializmus karjaiba kerül. A szoczializmust ezelőtt sokan a gyomor kérdésének jelezték, a háború bebizonyította, hogy a harcz most is folyik a vál u körül, de szoczializmus nélkül. Az ipari munkások a béremelésért harczolnak, a mezőgazdasági munkások pedig a termés biztosításáért, esetleg hogy maguknak egy kis földecskét szerezzenek. Ezért látjuk a'.t, hogy az általános t'tkos választ ój ognak j elszavát rendszeri nt párt politi k' i és hatalmi czélok végett vetik fel rendesen a vezetők, hogy az előidézett mozgalmak és izgatottság segélyével különben alig elérhető anyagi és politikai előnyöket érleljenek. Belátta ezt a főrendiház többsége is, midőn ezen különböző nézetekből levonta a konklúziót múltkori állásfoglalásával. A nagyméltóságú főrendiház ezen javaslat elfogadásával egy, hogy ugy mondjam, nobilis obligácziót vállal magára. Az előttünk levő törvényjavaslat egy kompromisszum eredménye és mint minden kompromisszum, méhében hordja azt az átkát is, hogy tulajdonkép senkit sem elégít ki. Némelyeknek túlsókat, némelyeknek tülke vesét ad. Azonban egy tekintetben megfelel a javaslat a hozzáfűzött reményeknek és várakozásoknak, hogy az oly sokszor előrángatott kérdést
