Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-112

1-7-2 A- FŐRENDIHÁZ CXII. ÜLÉSE. d) akiket az a pénzügyigazgatóság, amelynek kerületében az 1917. évre jövedelem-, illetve vagyonadóval lettek megróva, legkésőbb egy hónappal azelőtt, mielőtt a jövedelem- és vagyonadónak az 1918. évre szóló kivetésére illetékes adófelszólamlási bizottság abban a kerületben, amelyben a fél az 1917. évre ezekkel az adókkal meg lett adóztatva, működését megkezdi, postára adott értesítésben, melyben a fél felszólítandó, hogy szabályszerű vallomását legkésőbb egy hónap alatt nyújtsa be, értesit arról, hogy adójuk újból fog megállapittatni. Amennyiben a fentiek alapján uj adókivetésnek van helye, mindenkor ugy a jövedelem, mint a vagyonadó újból állapítandó meg. Az adót az 1918. évre a jelen törvény 3. és 8. §-aiban megállapított adótételek és a jelen törvény 1.. 5., 6., 7. és 9. §-aiban foglalt rendelkezések alkalmazásával, egyébként azonban a jelen törvény életbe lépte előtt érvényes törvényes rendelkezések értelmében kell megállapitani, tehát a 3. §. 2. és 3. pontjai nem alkalmazhatók, a 8. §. utolsó bekezdésének rendelkezései helyett pedig az 1916. évi XXXII. törvényczikk 18. §-ának harmadik és negyedik bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Ehhez képest az 1918. évi adókivetés során vagyonadó az 50.000 K-án aluli vagyon után nem vetendő ki, de az 1919. évi adókivetés soTán arra, akire 50.000 K-t meg nem haladó értékű vagyon után a vagyonadó kivettetik, amennyiben már az 1918. évi augusztus 31-én tulajdonosa, vagy haszon élvezője volt az adóköteles vagyonnak, a vagyonadó visszahat óla g az 1918. évre is, tehát kétszeres összeggel veterdő ki. 2. Azok, akiknek jövedelem- és vagyonadója a fentiek értelmében az 1918. évre újból nem állapitandó meg, az 1918. évre a jövedelem- és vagyonadót az 1917. évre megállapitott összegben tartóznak fizetni. Ezekre nézve az 1917. évi netáni jövedelemtöbblet után az 1918. évre fizetendő hadinyereségadó egyébként a jelen törvény II. fejezetében foglalt rendelkezéseknek megfelelően vetendő ki azzal az eltéréssel, hogy a jelen törvény 13. §-ának IV. 1. pontja értelmében számbaveendő 1917. évi jövedelem gyanánt a jövedelemadó 1917. évre szóló kivetésének alapjául jogerősen megállapitott jövedelem veendő. Azokra nézve, akiknek jövedelem- és vagyonadója a fentiek értelmében az 1918. évre újból megállapítandó, amennyiben a hadinyereségadó kivetésének is van helye, egyidejűleg a jelen törvény II. fejezetében foglalt rendelkezéseknek megfelelően az 1918. évre a hadinyereségadó is kivetendő.« Elnök: Kivan még valaki a módosításhoz hozzászólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát berekesztettnek nyilvánítom. Kérdem: méltóztatnak-e a 30. §-t a pénzügyi bizottság szövegezésében elfogadni, szemben a. képviselőház által elfogadott szöveggel ?, (Igen !) A ház a 30. §-t a pénzügyi bizottság javaslata szerint módosított szöveggel fogadja el. . Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat 31—33. §§-ÖÍ'Í, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, kérdem a méltóságos főrendeket, elfogadják-e a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás során eszközölt módosításokkal véglegesen ? (Igen !) A törvényjavaslatot az eszközölt módosításokkal véglegesen elfogadottnak jelentem ki és ekként az a módosításokhoz való szíves hozzájárulás végett vissza fog küldetni a képviselőházhoz. Következik a vagyonátruházási illetékekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Kérem a bizottság jelentését felolvasni. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a főrendiház •pénzügyi bizottságának jelentését). Elnök : Kíván-e valaki általánosságban szólni a törvényjavaslathoz ? Ha senkisem kíván szólni, az általános vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Igen !) A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentein ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a czim- és szakaszok felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét. továbbá 1—4. §§-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 5. §-t). Zsigmondy Jenő ! Zsigmondy Jenő dr. : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Az 5. §. azt mondja, hogy lia az örökhagyóra szállott, még át nem adott örökségek egy harmadikra szállnak át. ha t. i. az örökhagyó még nem vette át az örökséget és maga meghal s az örökség másra száll, erre az esetre a hagyatékhoz kell számítani az örökhagyóra szállt, de neki még át nem adott örökségeket és hagyományokat is, hacsak a halál idejében az örökségre, vagy hagyományra való joga lemondás, vagy más ok miatt meg nem szűnt. A lemondási okot értem, de a másik ok miatti megszűnést nem értem, mert ha más ok miatt szűnt volna meg, akkor nézetem szerint nincs is hagyomány, legalább ez reá nézve nem képezett hagyományt s így sem örökségről, sem hagyományról beszélni nem lehet. De itt egy más kérdés is van és e tekintetben vagyok bátor a jiénzügyminister ur ő nagyméltóságához kérdést intézni, hogy ez mikép értelmezendő? En teljesen indokoltnak tartom, hogy. ha valakire egy örökség száll és ezt, akár átvette, akár nem vette még át, az ő jogán egy harmadik kapja, kettős illeték fizettessék, annak az illetéke is, aki első sorban örökölt,és azután megint az ujabb örökösé, de vannak olyan esetek, mikor pl. mondjuk, meghalt egy apa és visszamaradnak gyermekek s azután az örökség átadása előtt a