Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-112

A FÓRENDIH ÁZ CXII. ÜLÉSE. 178 gyermekek közül egyik meghal, ez esetben nem a gyermeknek jogán örököl a többi gyermek, hanem örököl a szülő után közvetlenül s én ilyen esetben egyáltalában nem tartom helyesnek és méltányosnak, hogy kétszeres örökösödési illeték Írassék elő, még pedig az apáról a gyermekre szálló örökségnél 1%-os, a testvérről testvérre szálló örökségnél pedig 5 százalékos illeték. Miután a halál tulaj don képen olyan lemondás, aminek következtében az illető az örökséget a maga részéről sem igénybe nem vehette, sem át nem vehette és igy nem is élvezhette, ennélfogva méltányosnak tartanám, hogy ilyen esetben ne kétszeres, hanem csak egyszeres illeték fizettessék. Lehetséges, hogy ebbe a kifejezésben : »más ok miatt<<, ez is benne foglaltatik. Ha igen és erre nézve megnyugtató felvilágosítást kapok, azt csak köszönettel fogom venni. Elnök: Benedek Sándor előadó ur kivan szólni. Benedek Sándor: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Méltóztassanak megengedni, hogy az előttem szólott t. főrend ur észrevételére egy szerény megjegyzést tehessek. Az 5. §. első bekezdése nem jelent egyebet, mint azt, hogy ha valaki, — mondjuk, — egy házat örököl, de az még nincs beszavatolva, tehát bíróilag még nincs neki átadva, ez a ház azért az ő hagyatékához számit, ha időközben ő meg talál halni. Én azt hiszem, ez teljesen helyes, igazságos és méltányos. Ami pedig ezt a kifejezést illeti, hogy : »ha csak lemondás, vagy más ok miatt meg nem szünik<<, — én el tudok képzelni olyan esetet, amidőn egy levegőben lévő, vagy be nem szavatolt hagyaték igenis megszűnik; pl. földindulás következtében összeomlik egy ház, teljesen hasznavehetetlenre válik, megszűnik, vagy olyan feltételhez van kötve, ami nem következett be. Az ilyen természetű esetekkel és jogi lehetőségekkel számol a javaslat s ezekre az esetekre gondoltak a törvényt szövegezők, amikor a javaslatot igy szerkesztették. Egyébként mindez teljes összhangzásban van a magánjogi törvényekkel, mert a magánjogi törvények szerint is egy örökség, mely reám szállott, de még nincs reám beszavatolva, jogilag minden körülmények között az enyém. Egy hang {a középen): Megnyílt az örökség ! Benedek Sándor előadó: En tehát azt hiszem. hogy ez a paragrafus teljes összhangzásban van a magánjogi törvényekkel s épen azért szerény véleményem szerint megváltoztatásának szüksége nem forog fenn. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a törvényjavaslat 5. §-át elfogadni? (Felkiáltások; Igen!) Azt hiszem, kimordhatem. hogy a méltóságos főrendek az 5. §-t elfogadják. Következik a 6. §. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat 6—48. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 49. §-t). Zsigmondy Jenő : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! A 49. §-nál bátor vagyok rámutatni az utolsóelőtti bekezdésre, amely szev rint (olvassa) ; »Ha árfolyam gyanánt két érték van kitüntetve, az alacsonyabbat kell alapul venni, de hozzá kell számítani az árfolyamban nem foglalt folyó kamatokat és osztalékokat is.« Eégebben a részvényeknél, ahol kamatok is fizettettek, külön számították a kamatokat is, azonban ujabban nincs igy. Ujabban külön kamatokat a részvények után nem számítanak, hanem az árfolyamban már benne van az osztalék is. Másképen áll azonban a dolog a zálogleveleknél és a fiksz kamatozású papíroknál, ahol egy bizonyos időre mindig ki kell számítani a kamatokat és ezeket is figyelembe veszik. Ezért azt tartanám helyesnek, hogy az osztalékok ne legyenek számitandók akkor, ha még nem esedékesek. Elnök : A pénzügyminister ur ő nagyméltósága kíván nyilatkozni. Popovics Sándor pénziigyminister: Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Méltóztassanak megengedni, hogy csak egy egészen rövid felvilágosítássá] szolgálhassak. Azt hiszem, ő méltósága tévedésben van. Itt arról van szó, hogy ha az árfolyamjegyzés a tőzsdei szabályok szerint olyan, hogy folyó kamatokat is tartalmaz, akkor természetesen az értékelés alapjául a jegyzés ugy, amint van, veendő ; amennyiben a tőzsdei szokások csak százalékos, vagy fiksz számbeli kurzusokat tartalmaznak folyó kamat, vagy osztalék nélkül, akkor az értékelésnél ezek is veendők alapul. Minthogy azonban a törvény függetleníteni kívánja magát a tőzsdei szokásoktól, gondoskodni kivánt arra az esetre is, ha netalán a tőzsdei jegyzési szabályokat megváltoztatnák. Zsigmondy Jenő : Most benne van az osztalék mindig ! Benedek Sándor előadó : Sőt a berlini tőzsdén vannak is ilyen jegyzések. Popovics Sándor pénziigyminister: A rendelkezés abszolúte nem felesleges és ezért kérem a szakasz szövegének változatlan elfogadását. (Helyeslés.) Elnök ." Ha szólni senki sem kivan, következik a határozat. Kérdem : méltóztatnak-e a törvényjavaslat 49. §-át elfogadni ? (Felkiáltások; Igen!) Ha igen, akkor a 49. §-t elfogadottnak jelentem ki. Következik az 50. §. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat 50—53. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa az 54. %-t). Elnök: Az 54. §. első fejezete 4. pontjának harmadik sorát a bizottság módosított szövegben ajánlja elfogadni. Kérem a bizottság által javasolt szöveg felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző: A bizottság javasolja, hogy méltóztassék a szakasz első fejezetének 4. pontjában a »törvényesen elismert« szavak helyébe »törvényesen bevett, vagy elismert* szavakat tenpi és a szöveget igy elfogadni;