Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-112

170 A FŐREXDIHÁ nénk, hogy akkor ezen a téren valami radikális segítséget foganatosíthatnánk. íttérek már most Somssich László gróf ó méltóságának konkrét kérdéseire. Általánosságban tett megjegyzésére csak azt akarom mondani, hogy talán nem áll egész terjedelmében az az állítás, amely fejtegetéseinek egyik kiindulási pontját képezte hogy a mezőgazdasági jövedelmet könynyebben lehet megfogni, mint más jövedelmet. A mezőgazdasági jövedelem természetesen egy, mondjuk, a közvélemény által látható és megbecsülhető valami, legalább általánosságban, ez igaz ; azonban ez áll a mezőgazdasági foglalkozás hozadékára, de az egyéni jövedelemre magára, amelybe más elemek is belejátszhatnak, még nem áll. De eltekintve egészen ettől, talán nem lenne igazságos elmellőzni azt, hogy vannak bizonyos bevételek, amelyeknek nyilvánossága sokkal nagyobb, mint a mezőgazdasági foglalkozásokból eredő bevételek, így pl. az állandó illetményeket húzó egyének jövedelme, amely kétségkívül még inkább a nyilvánosság előtt áll, még kevésbbé titkolható el. Itt vannak azután a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok. Hacsak nem akarunk abból a feltételezésből kiindulni, hogy a mérlegekben bizonyos rejtett tételek szerepelnek, el kell ismernünk, hogy a publiczitás tekintetében a jövedelem megállapításánál legalább is épen olyan rangsorra tarthatnak igényt, mint amilyent ő méltósága a mezőgazdaság számára vindikált. Ami a konkrét kérdéseket illeti, kész vagyok intézkedni aziránt, — de azt hiszem, ez a törvény szellemében is fekszik, — hogy a végrehajtási utasításban a mezőgazdasági épületeknél a nagyobb kopás folytán beálló nagyobb beruházási szükséglet, illetőleg helyreállítási kiadások a jövedelem megadóztatásánál kellőkép figyelembe vétessenek. Megnyugodhatik ő méltósága aziránt is, hogy miután a 60%-os pótlék, amelyet a földadónál behozni szándékozunk, mindenben az egyenes állami adó természetével bír, ugy hogy azok a rendelkezések, amelyek az egyenes állami adóknak a jövedelemadó alapjából való levonására vonatkoznak, természetszerűen a pótlékra is kiterjednek. Ami a távollevők megadóztatásának kérdését illeti, e tekintetben a javaslat csak egy részletes rendelkezést tartalmaz, ez egy vitás pontnak az eldöntése, mert nem volt tisztázva, egészen harmadrendű kérdés különben az adminisztráczió és a pénzügyi judikatura közt.. Az említett anomáliát megszüntetni, amint helyesen méltóztatott kiemelni, ma, azt hiszem, nem lehet. Csak annyit jelenthetek ki, hogy a távollevők megadóztatásának rendszere iránt nagy előszeretettel nem viseltetem, sőt mondhatom, hogy e rendelkezés, amely annak idején nem a kormány micziativájára került a javaslatba, egyik-másik vonatkozásában bizony nehézségeket okoz. Magam részéről teljes eliminálásától sem idegenkedik CXII. ÜLÉSE. ném, de mondom, ezt az alkalmat nem tartom arra valónak, hogy a kérdés gyökeres, princzipiális tárgyalásába bocsátkozzunk. Más alkalomra k>ll fentartanunk, hogy e kérdéssel ex professo foglalkozzunk, akkor a részletekre vonatkozó aggályok is esetleg ílmaradhatnának. Végül méltóztassék megengedni, hogy égési? röviden térjek rá azokra, amiket az előttem szólott főrend, Gaál Jenő ő méltósága említett, a vagyonadóra vonatkozólag azt a posztulátumot állítván fel, hogy amennyiben a jrénzügyi kormányzat magát egy nagy vagyonadó behozatalára elszánja, tegye már az előkészítő intézkedések során lehetővé, hogy a publiczitás hozzászólhasson. Biztosithatom ő méltóságát, hogy én hajlandó vagyok, mihelyt a vagyonadó behozatalára vonatkozó tanulmányok oly stádiumban vannak, hogy erről a magában véve igen egyszerűnek látszó, de alapjában igen bonyolult kérdésről megállapított véleményt alkothattunk, e kérdést a legszélesebb körű megvitatás tárgyává tenni, még mielőtt, amint ő méltósága magát kifejezte, befejezett tényekkel állnánk szemben és befejezett törvényjavaslattal lépnék a törvényhozás elé. Ez távol áll tőlem oly kérdésben, amelynek kihatása akkora, hogy már a felelősség megosztása szempontjából is óhajtandó, hogy mindenki, aki hivatva érzi magát rá, hozzászólhasson. (Helyeslés.) Kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a határozati javaslat mellőzésével a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök : A határozathozatal előtt fel fog olvastatni a beadott határozati javaslat. Vigyázó Ferencz gr. jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Zsigmondy Jenő : Nagyméltóságú elnök ur ! Méltóságos főrendek ! Attól tartok és talán nem ok nélkül, hogy határozati javaslatom alig fog pártolásra találni és azon okok előtt meghajolva, amelyeket épen Gaál Jenő főrendiházi tag ur kifejtett, visszavonom határozati javaslatomat, különösen abban a reményben, hogy hasonló értelmetlen törvényjavaslatokat a jövőben nem fogmik kapni. Elnök: Kérdem a méltóságos főrendeket : méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Igen!) A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentem ki. Kérem a czim és szakaszok felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és az 1—4. szakaszokat). Elnök: Észrevétel nem tétetvén, az 1—i. szakaszokat elfogadottaknak jelentem ki. Az 5. §. utolsó bekezdéséhez a pénzügyi bizottság egy magyarázó betoldást javasol. Kérem annak felolvasását. Radvánszky Albert b. jegyző (olvassa). »Az 5. §. utolsó bekezdésének első sorában a felszereié-