Főrendiházi napló, 1910. V. kötet • 1917. július 4–1918. november 16.

Ülésnapok - 1910-107

A FŐRENDIHÁZ CVII. ÜLÉSE. 9fi Két méltóságos főrend, ifj. Erdődy Rudolf gróf és Zsigmondy Jenő interpellációt kivan elő­terjeszteni. Felkérem ifj. Erdődy Rudolf grófot interpel­lációja megtételére. Ifj. Erdődy Rudolf gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! A breszt-litovszki tár­gyalások megadják a lehetőséget arra, hogy be­látható időn belül Oroszországgal és Ukrajnával létrejön a különbéke. Bár ezen különbékét még nem tekinthetjük befejezett ténynek, hiszen eddig még csak tárgyalásokról lehet szó, azt hiszem, nem időszerűtlen, ha már most foglalkozunk egy kér­déssel, mely a békekötés után óriási fontossággal fog birni a magyar mezőgazdaságra nézve, t. i. a hadifogoly munkások kicserélésének kérdésével. Természetes dolog, hogy a t. kormánynak már most meg kell fontolnia azon intézkedéseket, me­lyek a foglyok kicserélésekor szükségesekké vál­nak, másrészt a gazdaközönség már most élénken érdeklődik az iránt, hogy ezen rá nézve oly fon­tos kérdés annak idején hogyan lesz megoldva. Méltóságos főrendek ! Köztudomású dolog, hogy az orosz hadifoglyok mezőgazdaságunkban jelenleg óriási szerepet játszanak. Pótolják nem­csak a hadbavonult munkáselemet, de a legtöbb nagy és számos kisgazdaságban a bevonult cselé­deket is. Olyan helyeken lesznek alkalmazva, ahol értelmesebb, megbízható emberekre van szükség. pl. állatok körül, gépek mellett, szóval olyan helye­ken, ahol átmenetileg felvett embereket nem igen lehet alkalmazni. Sok esetben ezek az orosz fogoly­munkások kitűnően be is váltak és jó munkát végeznek. Ha ezen munkaerő a békekötés után a gazda­ságtól újra elvonatik és nem fog nyomban meg­felelő más erővel pótoltatni, a gazdasági üze­mekben igen nagy károk, sok helyütt pangás és a szükséges munkákban jóvá nem tehető késedel­mek fognak beállani és a kormány igen nagy felelősséget vállalna, ha kellő időben nem intéz­kednék az iránt, hogy ezek a bajok elkerültessenek. Bár azt hiszem, hogy a t. kormány már tervbe vett megfelelő intézkedéseket ezen bajok meg­akadályozására, mégis bátorkodom figyelmét fel­hívni arra, hogy a hadifoglyok cl vezénylésekor azokat azonnal pótolni kell, még pedig olyan emberekkel, kik azután addig maradhatnak a mezőgazdasági üzemekben, mig a rendes cselédek és munkások hazatérnek. Munkásosztagoknak pár hétre való kirendelése erre nem elegendő, mivel csak rövid ideig maradhatnak egy helyen, cselé­deket pedig csak állandóan alkalmazott munká­sokkal lehet pótolni. Azonkívül nagyon is kívá­natos volna, hogy lehetőleg olyan emberek kerül­jenek a mezőgazdasági üzemekbe, kik minden tekintetben alkalmasak arra, hogy a gazdasági munkák rendes menetét biztosítsák, de ne olyanok, kik azt esetleg megzavarják. Ezekre óhajtottam a t. kormány figyelmét felhívni és kérem a minister ur ő exczellencziáját, hogy minket ebben a kérdésben tájékoztatni méltóztassék. Interpelláczióm a következő (olvassa) : 1. Oroszországgal és Ukrajnával megkötendő különbéke.esetén az orosz és ukrán mezőgazdasági hadifogoly-munkások kicserélése mily módon van a t. kormány részéről tervbe véve ? 2. Mily módon szándékozik a t. kormány az­iránt intézkedni, hogy ezen esetben a fogoly munkaerő azonnal más erővel pótoltassék? Elnök ." A tárczanélküli minister ur ő exczel­lencziája kíván szólni. Esterházy Móricz gr. minister: Nagyméltó­ságú eh.ök ur ! Méltóságos főrendek ! Engedelmet kérek, hogy a fontos állami ügyekben távollévő ministerelnök ur helyett én válaszolhassak mind­járt a méltóságos főrend interpellácziójára, annál is inkább, mert kétségtelen, hogy az a kérdés, amelyet a méltóságos főrend érintett, fontosságá­nál fogva beható mérlegelés tárgyát képezte mind­azok részéről, akik az ország ügyeinek viteléért felelősek. Midőn az aktualitás körébe lépett annak a kérdésnek megoldása, hogy a hadifoglyok hazá­jukba visszabocsáttassanak, az összes illetékes tényezők behatóan foglalkoztak ezzel a kérdéssel és válaszolva a méltóságos főrend interpelláczió­jára, röviden a következőkben van szerencsém a kormány által elfoglalt álláspontot körvonalozni. A kormánynak általában véve az az állás­pontja, hogy a munkaerőt képviselő hadifoglyok akkor bocsáttassanak el, ha helyettük hasonló értékű munkaerő már biztosíttatott. Ez az általá­nos szempont. Ezen általános szempont végre­hajtása többféle módon történhetik. Történhetik azáltal, hogy hasonló munkaerőt reprezentáló más hadifoglyokat vezénylünk ki állandóan és történ­hetik azáltal, hogy a fokozatosan leszerelhető mun­kásosztagokat az egyes gazdaságok és üzemek között f-losztjuk, harmadszor idősebb korosztá­lyok időnkénti szabadságolása által pótoljuk az esetleges munkáshiányt, negyedszer azáltal, hogy ahol az eddig emiitett három módszert keresztül­vinni nem lehet, e czélra külön katonai munkaerőt vezénylünk ki. A méltóságos főrend interpellácziójának indo­kolásánál teljes joggal mutatott rá arra a nagy­fontosságú kérdésre, hogy a gazdaság vitelének zavartalansága mindenekelőtt biztosittassék. Az általa felhozott kérdés is ezzel a nagy általános szemponttal függ össze, attól el nem választható és el nem választható attól a nagy feladattól, amely különösen erre a kormány r ra a háború ne­gyedik évében hárult. Ez abból áll, hogy a háború ezen előrehaladott stádiumában, ezen végső hónap­jaiban is megtartsuk, öregbítsük a nemzet erejét. És méltóztassanak meggyőződve lenni — és itt utalok a kormány egyes tagjainak a legutóbbi napokban elhangzott nyilatkozataira is, — hogy a kormány az ország gazdasági készültségének zavartalan fentartása, a nemzet erejének meg­óvása, istápolása és irányítása tekintetében a leg­13*

Next

/
Thumbnails
Contents