Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-60

A FŐRENDIHÁZ LX. ÜLÉSE. í;:l tették ezt azon sajnálatos események, amelyek az országgyűlés másik házában a múlt év folyamán lejátszódtak. (Igaz! Ugy van ! a közéfen.) Arról lehet vitatkozni, — és ha egyszer ez a téma kerül napirendre, a legnagyobb készséggel fogok akár ő méltóságának, Prónay Dezső báró urnak, akár a méltóságos főrendiház más tagjának eszmecsere ozéljából rendelkezésre állni, — hogy a képviserőházi őrség miképen szerveztessék. Bizonyára ismeretes a méltóságos főrendek előtt, hogy Angliában egyrészről a Speaker rendelkezése alatt álló Sergeant-at-Arms, tehát a háznak egy a királytól kinevezett hivatalnoka, aki — a régi praxisban, — rendesen a nyugalmazott katonatisztek közül vétetik, szükség esetében részben a ház terembiztosaival, részben a londoni rendőrség, a Metropolitan Police tagjaival tartja fenn a rendet és 1802 óta, mikor ismereteim szerint az első eset felmerült, igen nagy száma volt ott is a sajnálatos eseteknek, amikor tényleg karhatalmat kellett alkalmazni a rend fentartására, illetve a ház bizonyos tagjainak eltávolítására. A legutóbbi — ha jól emlékszem, — 1901-ben felmerült esetekben tizenegy ir parliamenti taggal szemben vált ez szükségessé. A franczia parlamentben nem egy külön képviselőházi őrtestület van szervezve, de intézkedés van az iránt, hogy az elnök rendelkezése szerint, vagy pedig a questeur-öknek, a háznagyoknak rendelkezése szerint a hadseregből kikerült külön tisztnek vezénylete alatt, akit mindig a ház elnöke jelöl ki és akit azután a hadügym'nister bizonyos időszakra felment a tényleges katonai szolgálat alól, a tényleges szolgálatú katonáknak egy külön szakasza álljon rendelkezésre. És bizony ott is — hogy egyebet ne említsek, csupán a Baudry d'Ásson esetre utalok, — szükség volt az ilyen fegyveres erő alkalmazására. Ez az intézmény lehet sokaknak nem kedves ; de világszerte ugy fogják fel, mint egy szükséges intézményt, melytől eltekinteni nem lehet. Csak az volna kivánatos, hogy adott esetekben ne volna rá szükség. Prónay Dezső b. : Akkor indítványozom, hogy hagyjuk ki. Balogh Jenő igazságügyminister: Ha már érintettem ezt a materiát, akkor méltóztassanak megengedni, hogy utaljak arra, hogy ez a törvényjavaslat egész sorozatát védi más rendőri közegeknek is, amelyeket pl. a vadászati törvény, az erdőtörvény, a vzjogi törvény, a mezőgazdasági törvény rendszeresitettek s amelyekről az 1878 : V. t.-cz. megalkotásakor még nem lehetett szó. Prónay Dezső b.: ütkaparó! Balogh Jenő igazságügyminister: Szükség volt arra, hogy ezek a mezőgazdasági, mezőrendőri, vadászati törvények által rendszeresített közegek ép ugy, mint akár az autobus kalauza, védelemben részesüljenek. Ezért kellett természetesen a képviselőházi őrségről szóló 1912-iki törvényről is megemlékezni, mert az már mégis lehetetlen törvényhozási rendszer volna, ha a törvényjavaslat ugy szerkesztetnék, hogy az 1878 óta 36 éven át szervezett bizonyos rendőri közegek védelemben részesülnének és épen csak a képviselőházi őrséget hagynók ki szándékosan a védelemből. T" védésben méltóztatik azonban lenni Prónay Dezső báró ő méltósága, amikor, ha jól éltettem, azt volt kegyes kifejteni, hogy a törvényjavaslat a képviselőházi őrség tagjait egyforma védelemben részesiti az országgyűlés tagjaival. Prónay Dezső b.: Egy szakaszban van! Balogh Jenő igazságügyminister: Bocsánatot kérek, épen erre vagyok bátor utalni: két szakaszban van. Az országgyűlés tagjait — kegyeskedjék csak a méltóságos főrendnek meggyőződni — a javaslat 2. §-ának harmadik bekezdése védi, 1.1. védi olykép, hogy itt felsorolja, mint a hatóság elleni erőszak passiv alanyát, az országgyűlés egyik házának, vagy bizottságának, vagy a közösügyek tárgyalására rendelt bizottságnak tagját, kiküldöttjét, vagy választott tisztviselőjét. Ez a második szakasz harmadik bekezdésében van. A 7. §. szól az országgyűlés egyik házának vagy bizottságának, vagy a közösügyek tárgyalására rendelt bizottságnak a 2. §. harmadik bekezdésében nem emiitett közegéről, valamint a képviselőházi őrségről, tehát szól a hivatalnokokról, a terembiztosokról, vagy más alárendelt közegről. Tehát tökéletesen el van választva a kettő. Közbe esik négy szakaszban egész más matéria, ugy hog}' eszemágában sem volt aequiparálni azt a jelentőséget és védelmet, amely az országgyűlés tagját megilleti, azzal a védelemmel, amelyre a képviselőházi őrség rászorul. Prónay Dezső b. : Nem hát, mert szabad összevágnia a képviselőket ! Balogh Jenő igazságügyminister: A méltóságos főrendiházi tag ur azt állította, hogy a képviselőházi őrség egyik tisztje által elkövetett mentelemsértés ügyét a bizottság a kormány »hatalmi beavatkozásai folytán nem intézi el. Legyen szabad erre nézve — hiszen ennek a kérdésnek a tárgyalása talán nem ide tartozik — csak mellékesen megjegyeznem, nehogy kitérni látszassam a szemrehányás előtt, hogy őszinte sajnálatunkra az utóbbi hónapokban az illető mentelmi ügy előadóját egy igen súlyos és bizonyára a méltóságos báró ur által is épen olyan részvéttel, mint bárki más által fogadott tény gátolta meg munkájában, t. i. feleségének életveszélyes betegsége, mely miatt gyakran külföldön tartózkodott. A végzet ugy rendezte, — ez már csakugyan nem »kormányhatalmi beavatkozási, amelyre a méltóságos főrendiházi tag ur utalt, — hogy ugyanazon nap és ugyanazon órában, amelyre az illető ügyet a mentelmi bizottság napirendre tűzte volt, temette az illető képviselő ur a feleségét. Ez tehát oly végzetszerű véletlen, amely gátolta azon mentelmi ügy tárgyalását, de amelyért a kormányt, azt hiszem, semmikép sem lehet felelőssé tenni. Engedje meg a méltóságos főrendiházi tag ur végezetül még csak arra utalnom, hogy a tör vén jjavaslat, túlnyomó nagy részében, ugy a gyakor!