Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.
Ülésnapok - 1910-58
44 A FŐRENDIHÁZ LVIII. ÜLÉSE. mokban még egészen különböző ministeriumok hatáskörébe tartozik ez a két osztály. Nálunk azonban speciális történelmi múlt alajrján a két osztály egységesen, parallel fejlődött és míg a folyammérnökség működési körét a folyamszakaszok szerint lehet csak körülhatárolni, addig a kultúrmérnöki beosztásnak lehetőleg azonosnak kell lennie a törvényhatóságok beosztásával. Azonban a fiatalabb generatio már teljesen ugy van nevelve, hogy az egyik osztály tagjai a másik osztályban is teljesíthetnek szolgálatot, mert felváltva működnek mindkét osztályban. Zselénszky Róbert gróf ő nagyméltósága felemiitette a birtokpolitikai kérdéseket. Azt hiszem, hogy ideális birtokpolitika az lehet, hogy lehetőleg egyforma arányban legyen a közép-, a kis- és a nagybirtok. Nem értem itt a számszerű egyformaságot, hanem olyan arányt értek ez alatt, amely az illető ország gazdasági helyzetének leginkább megfelel. Amely egyúttal nem zárja ki azt, hogy azokon a vidékeken, a hol a nép képes is a földet megvenni és képes annak helyes megművelésére, a kormány a kisbirtokok alakulását a lehetőség szerint előmozdítsa, de viszont nem zárja ki azt sem, hogy odatörekedjünk, hogy a nagybirtokok lehetőleg a nemzetiségi és a hegyes vidékeket foglalják el, mert hiszen maga az erdőgazdálkodás is olyan természetű, hogy tulajdonképen csak nagyobb üzem mellett nyújt megfelelő jövedelmezőséget. De azt hiszem, ezek a kérdések a mai rossz közgazdasági viszonyok mellett ma kevésbbé actualisak, mert ma mindenkinek földvásárló képessége épen a rossz viszonyok folytán megcsappant. Abban tökéleletesen igazat adok ő nagyméltóságának, hogy egy parcellázási törvényre igen is szükségünk van és bejelenthetem, hogy a földmivelésügyi ministerium kebelében készül is ilyen törvényjavaslat s ha időszerű lesz, azt be is fogjuk nyújtani. Remélem, hogy ezen felvilágosításaim a méltóságos főrendeket meg fogják nyugtatni. (Élénk helyeslés). Radvánszky Albert b. jegyző : A vallás- és közoktatásügyi minister ur kivan szólni. Jankovich Béla vallás- és közoktatásügyi minister: Nagyméltóságú Elnök ur! Méltóságos főrendek! Őszinte köszönettel tartozom a herczegprimás ur Főméltóságának azon szives szavakért és elismerésért, melylyel a képviselőházban tartott beszédemet és eddigi működésemet méltatta. Ezek további biztatásul szolgálnak nekem arra, hogy az eddig követett irányban tovább haladjak. Teszem pedig ezt nemcsak azért, mert közvetlen elődeim ugyanezen irányzatot inaugurálták az elemi oktatás terén, hanem azért is, mert ezt az 1848: XX. t.-czikk 3. §-a egyenesen kötelességünkké teszi, amidőn kimondja azt, hogy a hazában dívó minden felekezet anyagi és iskolai szükségletei állami dotaitó formájában kielégíttessenek. Ha tehát azt tapasztalom, hogy oly liberális korszakban, minő az 1848-diki volt, midőn a nagy nemzeti eszme legmagasabb fellobbanását látjuk, ily törvényeket hoztak és kötelességévé tették az államnak azt, hogy a felekezetek közérdekű működését a vallásoktatás és általában a közoktatás terén állami pénzből fedezze, annál inkább szükséges, hogy mi, kik ennek üdvös eredményeit ma tapasztaljuk, ezt az irányzatot a jövőben továbbra is folytassuk. (Elénk helyeslés.) Teljesen egyetértek ő Föm.éltóságával abban is, hogy az igazi tudományos felfogás nem lehet ellentétben a vallással és a vallásoktatással, nem pedig azért, mert hiszen mind a kettőnek köre más és más tárgyra terjed ki. Ha mégis azt tapasztaljuk, hogy némelykor egyesek ellentétet látnak a culturtörténelmi fejlődés terén, azokkal szemben csak azt hozhatjuk fel, hogy tévednek, ha olyan irányzatot, amely századokon és ezredeken keresztül oly nagy szerej>et vitt és elősegitette az emberiség fejlődését, ma mellékes vagy alárendelt irányzatnak óhajtanak tekinteni. Hiszen épen azt tapasztaljuk, hogy az európai civilisatio abban különbözik a többi népek, különösen az ázsiai népek civilisatiójától, hogy azok történetében a vallás és a vallási eszmények, általában a hitélet sokkal kisebb szerepet játszott, mint Európában. Ennek következtében az ázsiai népek is azt hangsúlyozzák, hogy nálunk a vallás dominált, amely igazán igen gyakran háborús bonyodalmakra vezetett, de viszont tapasztaljuk azt, hogy mindenkor, amikor sikerült a felekezeti békét fentartani és a különböző felekezetek közreműködésével culturalis irányba terelni, ez csakis az állam fejlődését biztosította. Ha mindezek daczára mégis azt tapasztaljuk, hogy egyesek a dolgot nem így fogják fel és ellentétet keresnek a tudományos felfogás és a hitélet között, ennek magyarázatát abban találom, hogy az illetők nem valóban képzett és általános látkörrcl bíró tudósok. Erre való tekintettel szem előtt fogom tartani azt, hogy az uj egyetemi tanszékek betöltésénél kizárólag olyanok alkalmaztassanak, akik valóban alaposan és tudományosan képzett férfiak. (Élénk helyeslés.) A középiskolákra nézve vagyok bátor megjegyezni, mint már a képviselőházban emiitettem volt, hogy nagyon szükségesnek tartom azt, hogy- ezen fontos intézményünk fokozatosan fcjlesztessék a jövőben is. Ezért tényleg az a szándékom, hogy egy ujabb iskolatypust létesítsünk, amely lehetővé fogja tenni azután azt, hogy ujabb tapasztalatokat szerezzünk ezen a téren és mérlegelés tárgyává tegyük aztán azt, vájjon a későbbi fejlődés folyamán nem czélszerü-e általában ezen ujabb typust elfogadnunk? Ezt azonban csak a jövő tapasztalat fogja megmutatni, akkor
