Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-97

A FŐRENDIHÁZ XCVII. ÜLÉSE. 395 Ezzel a tárgygyal egyszer már foglalkoztam a főrendiházban. Nem a hivatalokat kell szaporítani, hanem javítani kell a fizetést és a munkaképességet. Nézetem szerint képtelenség a ministeriumok szaporítása. Beszélnek egy közlekedési, vagy vasúti ministeriumról. Az M. A. V. legyen egy külön üzem, ez az üzem alá legyen vetve egy nagyon jól dotált szakértő üzletvezetőnek, semmiféle politikai nexusa ne legyen semmiféle ministeriuminal, a politika ki legyen zárva, a főszámvevőszék ellenőrizze a kiadásokat és a felesleget az állami pénztárba nyújtsa be és akkor a vasúti ügyek jól lesznek kezelve. De ha a vasúti ministerium politikai ügyekkel fog foglalkozni, akkor továbbra is a magyar államvasutak ugy lesznek kezelve, mint jelenleg, azaz gyengén. (Mozgás.) A ministeriumok, a hivatalok szaporítása socialista elv. A soeialismus több országban valószínűleg egy ideig győzedelmeskedni fog, amint történt a franczia forradalom idején az egyenlőség eszméjével, de ez a győzelem nagyon rövid ideig fog tartani és össze lesz kötve óriási társadalmi convulsiókkal, gyilkolásokkal és rombolásokkal. Azt hiszik a demokraták és. a sooialisták, hogy minden nép akarata szerint változtathatja intézményeit ? Anynyi változást, annyi pusztulást nem idézett semmi sem, mint ez; a hit. A történelemmel egy csapásra szakítani nem lehet és nagy felforgatás után csak azt érik el a tömegek, hogy régi intézményeknek uj nevet adnak. A fő elve a jelen kormánynak a választójog oly mérvű kiterjesztése, hogy ezzel megelégedve lehessen mindenki. Már annyiszor foglalkoztam a főrendiházban a választójog kérdésével, már annyiszor mutattam rá, milyen veszedelmet rejt Magyarországban a választójog radikális kiterjesztése, hogy most igen rövidesen végezhetek e tárgygyal. Magyarországon az általános, titkos választójog nem jelent mást, mint a magyarság uralmának felhagyását ebben az országban. Már többször említtetett, hogy a választói jog kiterjesztésének sajnos következményei nem azonnal láthatók. Legalább két-három cziklus kell ahhoz, hogy lássa az ember, hogy mily vészes következményei vannak a választójog ily kiterjesztésének. Ebből kifolyólag nagyon sok politikus túlságosan könnyelműen belemegy a választójog megszavazásába, hogy esetleg egy mellékpolitikai eredményt érhessen el. A magyar általános választójogi parlamentek mindinkább szaporodó páitocskákból fognak állani, ezeket pedig nem nemzeti, hanem borravaló politika fogja irányítani. Természetes, a borravalópolitika még messzebbre fog vezetni minket, mint ahol jelenleg van Ausztria. Pl. tengődni fog egy pár évtizeddel az általános választójog után egy tót egyetem északnyugati Magyarországon, egy ruthén egyetem északkeleti Magyarországon, egy, vagy két oláh egyetem keleti Magyarországon, egy szerb egyetem délkeleti Magyarországon. A borravalópolitika következtében a megyék többsége nem magyar, hanem nemzetiségi lesz. A magyar országos szempont el fog homályosittatni és uralkodni fognak a separatistikus, széthúzó, bomlasztó tényezők addig, mig széjjelhull a volt magyar birodalom, épen ugy, mint ahogyan képzelték a háború folyamán ellenségeink. Demokratizálni kell Magyarországot, mondja a közvélemény. Vannak nemzetek, pl. több délamerikai köztársaság, ahol a legszebb democratikus irott alkotmány létezik. Amellett lehet mondani, hogy mióta megszabadultak a spanyol uralomtól, örökös anarchia fészkei. Ezekben az országokban az egyes államfő egy-egy apró tyrannus, kik minden szeszélyüket, kihágásukat büntetlenül követhetik .el. Volt egy monarchicus és aristokraticus ország : Anglia. Itt a hagyományra támaszkodó constitutio a kéjizelhető legszö ve vényes ebb és legkuszáltabb volt. Daczára ennek sehol sem fejlődött az egyéni initiativa és a szabadság oly mérvben, mint Angliában. Azért mondom, hogy volt, mert mióta beoltódott Angliába is a franczia demokrata ragály, azóta erősen hanyatlik az ország. Kadikalisták, socialisták, — felhasználva egy gyenge tétovázó királyt, — megrohanták az alkotmányt és sikerült nekik az angol alkotmányon mély és véres sebeket ütni. Az angol-franczia barátság is és a jelenlegi véres háború nagyrészt épen ezen demokrata-socialistáknak köszönhető. Sokakat meglepett az orosz forradalom. Engem nem. Egészségtelen frigy és szövetség volt az orosz-franczia barátság. 50 évig mételyezte a franczia diplomatia, a franczia irodalom és színpad Oroszországot. Természetes, hogy ily előzmények után megérett Oroszországban is a forradalom. így fogunk járni mi is, ha követjük Károlyi Mihály gróf francziabarát politikáját. Legyen szabad nekem egy egész rövid idézést Bourdea-tól felolvasni (olvassa) : »A sajtó, a színpad, a művészet nagyobb része duzzad egy sentimentalis és könnyteljes socialismustól, ép ugy, mintafrancziaforradalommegelőzőéveiben a vezető osztályok hiszékenyebb, tehát nagyobb része át volt hatva egy nevetséges humanitárius érzéstől. A guillotine mihamarabb fölvilágosította utóbbiakat, hogy az életküzdelemben nem szabad megszüntetni a védelmet, ha nem akarunk egyúttal meg is halni. Tekintve, hogy mostanában a vezető osztályok milyen könnyedséggel egyeznek abba bele, hogy lefegyvereztessenek, a jövő történésze a legnagyobb megvetéssel fog ránézni gyáva viseletükre és nem fogja sajnálni sorsukat. A félelem is egyik leghathatósabb előmozdítója a socialismusnak. A legtöbb ember fél és ugy véli, hogy engedményekkel megkerülheti a katastrophát. Ez pedig a legképtelenebb politika. Félénkség, határozatlanság, mindenkit kielégíteni vágyás olyan lelki hibák, melyeket egy örök igazságtalanság következtében a világ mindig kegyetlenül megbüntetett, kegyetlenebbül, mintha gonosztettek lennének.* Sokkal nagyobb veszély fenyeget bennünket 50*