Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.
Ülésnapok - 1910-95
A FŐRENDIHÁZ XCV. ÜLÉSE. 373 olyan kiépítésévé], hogy az hivatásának tényleg meg is feleljen. A munkásság jobb sorsának lehetővé tétele a szervezkedés ügyének szabályozását teszi szükségessé. Foglalkozni kívánunk a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak jogi viszonyainak ujabb rendezésével. A vallás- és közoktatásügyi rninisterium ügycinek körében nagyfontosságú reformokra van szükség, amelyek egyrésze csak a háború befejezése után eszközölhető, egyrésze azonban haladéktalanul veendő munkába. Az első keretébe tartozik a demok : ratikus iránynyal elválaszthatatlanul összekötött követelmény: a néprievelésnek az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben való fejlesztése a tekintetben, hogy a lehető legrövidebb időn belül véget vessünk az eddigi erőfeszítések dacára fennálló azon állapotoknak, hogy a hazai ifjúság egyrésze nem férhet iskolába. A tanuló és serdülő ifjúság szellemi és testi nevelésének gyakorlatiasabb alapravaló fektetése e reformokkal kapcsolatosan oldható meg. Meg kell kezdenünk az előkészítő lépéseket az irányban, hogy annak idején kellő számú, kellően kiképezett és az állami hűség szempontjából mindenképen megbízható tanerő álljon rendelkezésre, amiből következik az, hogy a tanügyi kormányzatnak oly szervezetet kell nyernie, amely a meghozandó közoktatásügyi törvények szabatos végrehajtását biztosítsa. Halaszthatatlan feladata a kormánynak, hogy a háborús tapasztalatok gondosan összegyűjtött adatai nyomán az ország területein és azon körökben, ahol az államhűség megingásának tünetei mutatkoztak, megtegye mindazt, ami egységes nemzeti létünk feltétlen biztosítása szempontjából szükséges. Érdekében áll ez elsősorban nem magya-rajku polgártársaink azon túlnyomó többségének, amely a háborúban tündöklően mutatta ki szilárd hazafiasságát és akiknek jogos óhajtásai iránt az egységes magyar politikai nemzet elvének intransigens fentartásával ép oly bizalmat és előzékenységet akarunk tanúsítani, amily komoly következetességgel fogunk szervezeti és kormányzati téren mindent megtenni, ami ennek az elvnek feltétlen érvényesítése szempontjából szükséges. Mint a magyar állam egyik régi, becsületbeli tartozásának lerovását és a vallási béke állandósításának leghatalmasabb eszközét, ezen országgyűlésen akarjuk megtenni a katholikus autonómia létesítését (Élénk helyeslés.) és az 1848 : XX. t.-cz. teljes végrehajtására vonatkozó törvényhozási és kormányzati intézkedéseket. (Helyeslés.) A háború tartama alatt a belügyi kormányzat terén, bármily sürgősek legyenek is szervezeti és igazgatási reformok, — *bár egyesek, mint pl. az 1912:LVIII. törvénynek 30. §-án alapuló feladatok időhöz vannak kötve, — mondom, háború alatt ezeket a reformokat megvalósítani alig lehet. E helyütt csak arra a kijelentésre szorítkozom, hogy törekvésünk csak az, miszerint hatályos jogszabályok mellett a közigazgatás zavartalan menetét biztosítsuk. (Helyeslés.) A városok önkormányzata tekintetében ezen önkormányzatot tiszteletben kívánjuk tartani és tekintettel egyfelől arra, hogy a háború alatt állami feladatokat kellett teljesíteniük, másfelől a háborús viszonyok folytán bevételeik apadtak, vagy fejlődésükben visszamaradtak : komoly feladatunk a városok háztartásának rendezése pénzügyi önállóságuk alapján. A soeialis intézkedésekkel kapcsolatosan emiithetem meg még utólag azt is, hogy' miután az építkezések szünetelése miatt a háború befejeztével lakásszükség következik be : mihelyt a viszonyok megengedik, folytatni kívánjuk az államnak kislakások építéseié irányuló actióját, támogatni kívánjuk az ily irányú munkálkodást és minden módon elő akarjuk mozdítani a magánépítkezéseket. A népesség szaporodása és az emberi életben szenvedett veszteségek pótlása szempontjából talán felesleges hangsúlyoznom, mily nagy fontossággal bír és mily nagy fontosságot tulajdonit a kormány is a visszavándorlás kérdése alapos, gondos előkészítésének. Nem alkalmas a háború igazságszolgáltatási reformok alkotására. A háború idején az igazságszolgáltatás is elsősorban azt a nagy érdeket kell hogy szolgálja, hogy ellenállási erőnk minél fokozottabb legyen, megvédelmezze a népet a kizsákmányolás ellen, megtoroljon minden visszaélést és minden támadást a létéért küzdő állam nagy érdekei ellen, de egyúttal tiszteletben tartsa a jog nagy eszméjét és biztosítsa a védelem szabadságát ez irányban. Amint egyre változó alakban jelentkezik a törekvés, hogy egyesek az összesség rovására meg nem engedett aránytalan hasznot akarnak húzni a háborús helyzetből, ép ugy kell a változó helyzethez képest kellő időben és kellő erélylyel a védekezés és megtorlás módját alkalmazni. (Helyeslés.) Röviden jelezni kívánom azon irányt, amelyet a kormány az igazságszolgáltatási politika terén követni fog, mihelyt a viszonyok megengedik, hogy normális jogalkotás terére lépjünk. A polgári törvénykönyv nagy értékű tervezetét tekintettel a háború tanulságaira, tapasztalataira és a békekorszak jogos igényeire, bizonyos részben revisio alá kívánjuk venni. Szükségesnek tartjuk a kereskedelmi törvény egyes intézkedéseinek a revisioját. főleg azokét, amelyek a részvénytársaságokra, szövetkezetekre és a biztosítási jogra vonatkoznak, hogy azokat a gazdasági élet fejlődésével összhangba hozzuk. Különös gondot kívánunk fordítani a birói szervezet végleges szabályozására oly irányban, hogy a külön birói status visszaállításával, az időszaki helyi előlépés intézményének kiépítésével és a birói testületek önkormányzati jogának kiterjesztésével a birói függetlenséget intézményileg megerősítsük. Erősbiteni kívánjuk az önkormányzatot az ügyvédek szervezetében is. Szükségesnek tartjuk, hogy a közigazgatási bíróság eddigi szűk keretei kitágittassanak, mert ebben az intézkedésben, amely a jogbiztonságnak ujabb
