Főrendiházi napló, 1910. IV. kötet • 1914. április 22–1917. július 3.

Ülésnapok - 1910-95

372 A FŐRENDIHÁZ XGV. ÜLÉSE. téri, hogy egyik állam segítse fölöslegéből a másikat abban, amit a másik nélkülözni kénytelen. A kormány azáltal, hogy már a cséplési eredményt a leghatékonyabb ellenőrzés mellett közvetlenül a cséplés után szándékozik lefoglalni és a termelő gazdasági szükségletén felül mutatkozó felesleget átvenni és kifizetni, azt reméli elérni, hogy a későbbi ismételt rekvirálások zavaró és bántó eljárása csak elvétve és csak ott fog előfordulni, ahol az eltitkolás és a csalási szándék nyilvánvalóvá válik. Általános törekvésünk az, hogy a hatóság által élelmezettek számát lehetőleg szűk körre és kevés számra redukáljuk. Röviden foglalkozni akarok, méltóságos főrendek, azon irányelvekkel, amelyek a kormányt birtokpolitikai tekintetben vezetik. (Halljuk! Halljuk ! Vitán felül áll, hogy azok, akik megvédték a haza földjét, ha megvannak hozzá egyéb feltételeik, kell hogy könnyen és jutányos áron szerezhessenek maguknak egy-egy darab földet, vagy házat, amelyen élve, családjaikkal együtt jövendőjüket megalapozhassák és fenntarthassák. (Helyeslés.) Rajta leszünk, hogy olyanok kezében legyen és maradjon ez a föld, akik tanúságot tettek a magyar államhoz való törhetetlen hűségükről. Törvényjavaslatunk, amelyet e kérdésben benyújtani szándékunk van, biztonságot fog nyújtani, hogy a háborús conjuncturákban beállott tulnagy eltolódások, igy bérletkötések nem fognak útjában állani az egészséges eszközökkel keresztülviendő demokratikus földbirtokpolitikának. (Helyeslés.) Intézkedéseinknél számolnunk kell a falusi élet bajait jól ismerő és annak orvoslásában alapos tevékenységet kifejtő szövetkezetek és gazdasági egyesületek közreműködésével, de számitanunk kell minden hazafias magyar ember támogatására és reméljük, hogy vállvetett munkával és egységes akarattal czélt is fogunk érni. A kormány teljes tudatában van annak, hogy elsősorban az akut gazdasági bajokkal kell foglalkozni még azon esetben is, ha ezeket végleg megszüntetni nem képes. A különféle áruközpontok ügyvitelének és ellenőrzésének czéljából az ellenőrzés szabályozására rendeletet fog kibocsátani és a bevezető szavaimban is emiitett produktív munka szempontjából intézkedni akarunk, hogy a lánczkereskedelem lehetőleg leküzdessék. (Helyeslés.) Remélhetőleg sikerülni fog a ma ínproduktiv munkával foglalkozó elemeket a nemzeti termelés javára produktív munkára beállítani. (Helyeslés.) Ha az áruuzsorában a maximálás utján czélt nem érünk, igyekezni fogunk ennek más, megfelelőbb és talán hatékonyabb intézkedésekkel elejét venni. A szénkérdés tekintetében ismétlem e helyről is, hogy míg a kormány egy részről minden lehetőt megtesz, hogy mind a hazai productiót fokozza,' mind pedig a behozatalt lehetőleg előmozdítsa, ismételten kérem az ország közönségét, hogy józan és okos takarékosság révén segítségünkre legyen az esetleg felmerülhető nehézségei leküzdésére. Közlekedési viszonyainkat illetőleg természetes, hogy kiváló gondoskodás tárgyát képezi, hogy a háború következtében előállott rongálódások helyrehozatala megtörténjék. Viziutaink fejlesztése is egyik feladatunk ; hiszen számos ok szól ma már amellett, hogy a tömegáru minél nagyobb részben viziuton szállittassék. Ami Ausztriához való gazdasági viszonyunkat illeti, ugy arra nézve a következőket vagyok bátor kijelenteni. A kormány hivatalba lépésekor készen találta az előző kormány és az osztrák kormány között kötött gazdasági kiegyezést. Ugy alakult ki a helyzet, hogy a bemutatkozó kormány átveszi azt a megállapodást, amelyet az előző kormány az osztrák kormánynyal kötött és ez alapon folytatja a Németországgal már a múlt évben megkezdett szerződési tárgyalásokat. A kormánynak szándéka, hogy a kiegyezés ügyének végleges elintézése a jövő országgyűlésre tartassák fenn, ugy hogy ennek elhatározási szabadsága megóvassék. Ettől a szándékától a kormány csak abban a nem várt esetben térne el, ha elhatározásunktól nem függő körülmények más intézdedéseket elkerülhetetlenné tennének. Kereskedelempolitikai téren egyik legfontosabb feladatunk a Németbirodalommal való jövőbeli gazdasági viszonyunk szabályozása és ehhez kapcsolódik a szövetséges Törökországgal és Bulgáriával való kereskedelmi viszonyunknak a változott helyzetnek megfelelő szabályozása. Közgazdasági reorganizáció tekintetében pártolandónak tartok minden ipart, amelynek létfeltételei egyáltalában megvannak és pedig elsősorban azon iparágakat, amelyek gyökerüket a mezőgazdaságban lelik, vagy mezőgazdasági czélokat szolgálnak. A kormány tudatában van annak, hogy átmeneti gazdasággal kapcsolatban mily nagy gazdasági problémák elé állíttatik az ország és az ország gazdasági közönsége és reméli, hogy a kellő szervezetet megtalálja arra, hogy az e téren rá háramló feladatokkal sikeresen megbirkózzék. A sociális törvényhozás kiépítése terén a felszólalásom legelején emiitetteken kivül feladatunk tárgyát képezi, hogy az 1917. évi VH-ik törvényczikkben nyert felhatalmazás alapján és annak felhasználásával a betegségi és anyasági biztosítás szolgálmányait felemeljük. E helyről külön kívánom hangsúlyozni, hogy a különben jelenleg még a belügyi kormányzat hatáskörébe tartozó azon feladatok, amelyek az emberéletben szenvedett veszteség lehető pótlására és a meggyengült erők helyreállítására vonatkoznak, beható gondoskodás tárgyát fogják képezni. A feladatok az emiitetteken lávül a közegészségügy, anya- és csecsemő-, általában a gyermekvédelmi ügy körében találhatók. (Helyeslés.) Foglalkoznunk kell ezenkívül a női és otthoni munkások védelmével, az általános munkásvédelemmel és ezzel kapcsolatban az iparfelügyelet